Hirdetés

Ezek lesznek 2021 meghatározó technológiái és trendjei

|

Vajon idén milyen technológiák és szolgáltatások kerülnek előtérbe? Még a vírus, vagy újra a normál szempontok alakítják az életünket? Minden lehetséges forgatókönyvet számításba vettünk.

Hirdetés

DDR5

Tereljük a szót a hardverek felé: a DDR5 típusú memóriák már a spájzban vannak; a technológia tavaly mutatkozott be, a Hynix például múlt októberben jelentette be első, DDR5 szabványú moduljait - igaz, 2021 Q3-as szállítási időpont megjelölése mellett. A DDR5-memória hatalmas teljesítménybeli ugrást hoz, az előző generációhoz képest akár megkettőzött sebességet is el lehet érni vele (6400 MT/s). Persze első körben nemcsak a memóriák, hanem a kompatibilis alaplapok is rettentően drágák lesznek, idővel azonban a DDR5 szépen lassan átveheti a DDR4 szabvány helyét a középkategóriában és a belépőszinten is. Ez utóbbi persze valószínűleg nem 2021-ben fog bekövetkezni - már csak azért sem, mert az AMD jelen állás szerint majd csak 2022-ben vezeti be azokat a processzorait, amelyek ezt a szabványt is támogatják. (Érdekesség, hogy az AMD az USB 4.0-val sem siet, a csatoló új verziója is 2022-től jelenhet meg az alapszolgáltatások között.)

Mindemellett annak, aki gépfejlesztés előtt áll, nem feltétlenül ajánlott várnia a DDR5-re: a memória sebessége csupán egy azoknak a paramétereknek a sorában, amelyek meghatározzák a számítógép sebességét, és még csak nem is a legfontosabb közöttük. A megkettőzött sebesség előnyeit elsősorban csúcskategóriás géppel lehet kihasználni, de azzal is csak akkor, ha a memóriára erősen támaszkodó szoftvereket (például játékok, videovágás, képszerkesztés stb.) futtatunk. A DDR5 első komoly sikereit szerveroldalon várják a gyártók.

Visszavág az Intel?

2019 és 2020 sem éppen úgy sikerült az Intelnek, ahogyan azt a vezetés eltervezte. 2019-ben főleg a gyártási problémák okoztak fejfájást a processzorgyártónak, tavaly viszont, amikor a termékek már jók voltak, az okozott gondot, hogy az AMD processzorai még jobban sikerültek. Kivételt egyedül a hordozható gépek szegmense jelentett, de azért egy pofonba az Intel a laptopoknál is beleszaladt: az Apple úgy döntött, leváltja a chipgyártó termékeit saját fejlesztésű, ARM-alapú processzorokra.

A Rocket Lake architektúra mindenesetre nagyon fontos az Intel számára - a csúcskategóriában a Core i9-11900 például teljesítményben beérheti az AMD Ryzen 9 5900X-et, igaz, erre valószínűleg lesz válasza a riválisnak az év második felében. Az Intel számára ugyanakkor még mindig fejtörést okozhat az, hogy a gyártási technológia terén nem sikerült túllépnie a 2015-ben bevezetett 14 nm-es litográfiai eljáráson, így ha a chipek a gyártástechnológia alapján nem is reménytelenül elavultak, messze nem olyan fejlettek, mint lehetnének. Ebben mielőbbi továbblépésre lenne szükség. A tervek megvannak, de a jelenlegi forgatókönyv szerint a magasabb órajelet és/vagy az alacsonyabb fogyasztást és/vagy az összetettebb chipek tervezését lehetővé tevő 7 nm-es eljárást az Intel legkorábban 2022-ben fogja bevetni. Addig is a TSMC-vel gyártatja fontosabb chipjeit 5 és 7 nm-en.

Az ARM és a PC

Már említettük, hogy az Apple a saját tervezésű M1 chipre váltott, bár egy ideig még kaphatók lesznek MacBookok Intel processzorral is, a könnyebb átmenetet segítendő. A lakossági szektorban ezzel megtörik az x64-es processzorok egyeduralma, az ARM pedig fontos trófeát zsebelhet be. Ez még akkor sem számít kis dolognak, ha a MacBook piaci részesedése nem túl nagy, 8-9 százalék közé tehető.

Az ARM eddig nem volt túl népszerű az asztali gépek piacán, de ennek elsősorban az az oka, hogy a Windowst nem ARM chipekre tervezték, márpedig a Microsoft rendszere egyelőre megkerülhetetlen. Azt viszont, hogy a dologban mégis van fantázia, remekül mutatja, hogy az M1 sikerét látva a Qualcomm ismét ráugrott egy asztali és/vagy hordozható gépekben bevethető ARM-alapú megoldás tervezésére. A dolog érdekességét az adja, hogy volt már ilyen próbálkozása a vállalatnak, ami végül azon hasalt el, hogy nem akadt olyan operációs rendszer hozzá, amely érdekelte volna az embereket (értsd: Windows). Nem tudni persze, hogy a Snapdragon SC8280-as néven futó, a 8cx-ből fejlesztett chip kész lesz-e 2021-ben, de ha igen, akkor érdekes kérdés, hogy teljesítménye elég lesz-e ahhoz, hogy a Windowst az Intel és az AMD chipek szintjén tudja futtatni. Merthogy időközben a Microsoft is gőzerővel fejleszti az ARM-on futó Windows 10-et.

A Signal és társai

Jelenleg még mindig a Facebook (plusz a Messenger és az Instagram), illetve a fiatalok körében a Tik Tok és a Snapchat számít elsődleges kommunikációs platformnak, a sorozatos botrányok hatására azonban elegük lett a felhasználóknak, és a helyzet eljutott odáig, hogy ha van megfelelő alternatíva, akkor egy tömeges elvándorlás sem elképzelhetetlen. 2021 vízválasztó lehet a Facebook számára, amit kiválóan jelez, hogy miután Elon Musk az év elején a Signal üzenetküldő alkalmazás használatára bátorította a népet, az érdeklődés olyan mértékben nőtt meg a szolgáltatás iránt, hogy napokig akadoztak a szerverek. Nem mondjuk, hogy ebben a helyzetben biztosan a Signal lesz-e a befutó, de igencsak érik, hogy egy új versenyző radikálisan megváltoztassa a jelenlegi status quót.

Nvidia GeForce RTX 30 mobil

Az Ampere architektúra már bizonyított az Nvidia asztali megoldásaiban. 2021 egyik nagy dobása lehet az, hogy piacra került az RTX 30-as széria mobil változata is. Az alapok azonosak, de persze az Nvidia egy sor optimalizációval alaposan lecsökkentette a fogyasztást, hogy a vérbeli gaming laptopoknál se szaladjon (túl gyakran) 150 watt fölé a mutató. A széria háromtagú lesz, az RTX 3080 mellé a 3070 és a 3060 érkezik majd; a TDP-k 60 és 150 watt között alakulnak, a CUDA-magok száma 3072 és 6144 között, a RAM mérete pedig 6-16 GB között lesz. A GPU-k természetesen a mesterségesintelligencia- és a ray tracing-számításokat is hardveresen gyorsítják. A GeForce RTX 30 sorozat mobil változataival más fontos újításokat is bevezet az Nvidia: a HDMI 2.1-csatlakozó révén 4K-s és 8K-s felbontás mellett is elérhető lesz a 120 Hz-es képfrissítés, a GPU-k pedig az AV1 kódolású videók hardveres feldolgozását is támogatják.

Játék játék hátán

Említettük, hogy a koronavírus hatására megváltoztak a munkahelyi körülmények, és hogy előtérbe került a távmunka, valamint a távoktatás. A világban jelenleg uralkodó helyzet azonban nemcsak ezeknek a megoldásoknak kedvez, hanem a játékfejlesztő cégeknek is; ahogyan tavaly, úgy idén is várható, hogy mindenféle platformon népszerűek lesznek a játékok. És itt nemcsak egy konzolra, a PC-re vagy a telefonra gondolhatunk, hanem akár a tabletekre vagy újabban a tévékre is. Természetesen főleg az online játékok kerülhetnek előtérbe, illetve a felhőalapú platformok, úgymint a Google Stadia vagy a GeForce Now.

Ha szeretnél még ehhez hasonló cikkeket olvasni, valamint remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékokat kapni ajándékba, akkor vedd meg a 2021/02-es PC World magazint itt!

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Oldalak: 1 2

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.