A Cambridge Analytica nevével fémjelzett, és a Facebookhoz erősen köthető adatkezelési botrányról lassan már csak az nem hallott, aki elvágott kommunikációs csatornákkal a Marson töltötte az elmúlt hónapokat. Azért frissítésként itt a cikkünk, amely összefoglalja, hogyan pattant ki egy még 2013-ból eredő ügy, melyben egy elemző- és marketingcég alkalmazottja személyiségtesztnek álcázva felhasználók százezreitől gyűjtött be adatokat Facebookról, amelyeket aztán eladott, és ezen adatok állítólag keményen befolyásolták a legutóbbi amerikai elnökválasztások, vagy épp a Brexit-szavazás eredményét. Bár a Facebook már évek óta befoltozta a kapcsolódó hibát, és most is égre-földre fogadkozik a további szigorítások bevezetésével, hogy ilyet többé soha, a felhasználók egy részénél mégis elindult egyfajta elidegenedés. De hová lehet menni Facebookról, és tényleg akkora-e a baj, hogy szükség van erre?
Arról egyelőre nincsenek adataink, hogy a Facebook elleni felzúdulások nyomán hányan vándoroltak el ténylegesen a közösségi oldalról, illetve mennyien inaktiválták, vagy egyszerűen hagyták azóta érintetlenül a profiljukat. Februárban 2,6 milliárd környékén járt a Facebook aktív felhasználóinak száma, és egyelőre ennél nincs újabb hivatalos statisztika. Szóval most csak arra tudunk támaszkodni, amit közvetlen környezetünkben látunk, az pedig egyelőre annyi, hogy pár zsörtölődő vagy ijesztgető bejegyzésen kívül nincs igazi elvándorlásra késztető ereje a botránynak. De tegyük fel, hogy néhányan azért elgondolkoztak azon, hogy talán jobb lenne máshol, vagy akár egy ideig sehol sem online közösségi életet élni. Nézzük akkor először, hogy milyen alternatívák akadnak!
Instagram: másra való, és nem is lépsz le igazán
Érdekes próbálkozás, amit néhány bejegyzésben és kommentben már látni lehet: elég a Facebookból, megyek az Instagramra. Ez leginkább azért felemás ötlet, mivel az Instagram a Facebook tulajdonában van, és ugyan hivatalosan nincs teljes információ arról, mennyire közösködik az anyacég fő szolgáltatásával a felhasználói adatok terén, de a közös funkciókból, egyfelé mutató fejlesztésekből arra lehet következtetni, hogy bizony nem kicsi a kapcsolat. Tehát ha valaki törli magát Facebookról, de fent marad Instagramon, esélyes, hogy a Zuckerberg-birodalom ugyanúgy látja majd, ki ő, hol jár, miket kedvel és kik az ismerősei.
Funkciók terén pedig komoly kompromisszumokat kell kötnie annak, aki a Facebookot Instagramra cseréli: az alapvetően képek, később videók megosztására kihegyezett alkalmazásban ugyan már egész normális üzenetküldő funkció is működik, de ettől még nem fogunk tudni eseményeket létrehozni és követni, csoportokba belépni, listákat létrehozni, több választos szavazásokat indítani, szülinapokat csekkolni, és még egy tonna egyéb tevbékenységet elvégezni.
Biztonság (1-10): 3. Legalábbis, ha azt nézem, mennyire független attól a Facebookról, ahonnan épp menekülnénk.
Funkciók: (1-10): 4. Az alapvető kapcsolattartásra elég lehet, de óriási kompromisszumokkal és visszalépésekkel.
Twitter: ha beéred pár szóval
Tény, hogy a Twitter nem gyűjtöget rólunk olyan sokféle adatot, mint mások. De ez pont azért lehet így, mert ez a szolgáltatás aztán tényleg teljesen más, mint a Facebook: nincs részletes profilunk, és nem is oszthatunk meg olyan részletességű információkat másokkal. A pár mondatos közlésekre fókuszáló szolgáltatásban ugyan már van lehetőségünk képeket, videókat is közzétenni, valamint válaszolni mások tweetjeire, de nagyjából itt vége is a lehetőségeknek.
Szóval, ha valakinek a Facebooktól való függetlenségért cserébe elég az, hogy tömörített mondanivalókat kiabál a nagyvilágba egy-egy képpel fűszerezve, akkor valóban irány a Twitter, de ha valódi közösségi élményt, fukciógazdagságot keresünk, akkor bizony úgy fogjuk érezni magunkat, mint egy lakatlan szigeten egy merülőfélben lévő akkuval ellátott CB rádióval.
Biztonság (1-10): 7. A Facebookhoz nem "csorog át" innen semmi, de ne felejtsük el, hogy voltak már Twitteren is nagy adatszivárgások, például 2016-ban, amikor 32 millió felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe.
Funkciók: (1-10): 2. Beszélhetünk, csak röviden, és válaszolhatnak is, de szintén röviden. Ééééés ennyi.
Google+: néha a nagyoknak se sikerül
A Google sokáig az internetes világ császárának számított, és folyamatos újításokkal szórta meg a felhasználókat. A Facebook gyors sikerét azonban ők se látták jönni, így aztán későn kapcsoltak, hogy bizony ezt a közösségi dolgot akár csinálhatnák ők is. Amikor 2011 nyarán elindult a Google+, még többen el is hitték, hogy a Facebookot verő, vagy azzal egyenértékű szolgáltatássá válik, de a sajátos funkciók ellenére sem indult be a dolog: úgy tűnik, egy Facebook elég (volt) egyszerre.
Pedig az alapötlet nem volt rossz: a Google addigra már komoly hálózatot épített ki a keresője és egyéb szolgáltatásai révén, és a közösségi oldalt is úgy képzelte el, mint egy olyan hubot, ahol minden felhasználó összegyűjti az általa kedvelt oldalakat, lájkolás helyett "pluszegyezi" az általa kedvelt keresési találatokat, YouTube videókat oszt meg, és így tovább. Mégsem kapott szárnyra az ötlet, és a 2015-ör redizájn is hiábavalónak bizonyult: a Google+ nagyjából 400 millió felhasználóval rendelkezik, de ennek mérése se túl egyértelmű, hiszen aki valaha kipróbálta, de azóta nem használja, viszont időközben továbbra is van aktív Gmail vagy épp YouTube fiókja, vagy belép egyéb Google szolgáltatásokba, még mindig Google+ felhasználónak számít. Szóval lehet ide is menni Facebookról, csak épp nem érdemes, mert közösségi oldalként gyakorlatilag nem működőképes. Minden más tekintetben meg úgyis rajta vagyunk így vagy úgy.
Biztonság (1-10): 2. A Facebooktól független ugyan (naná, az lenne még a szép, ha ők ketten fognának össze valahogy), de a Google adatkezelése ugyanannyira vörös posztó az érzékeny felhasználók szemében. A reklámcélú adatgyűjtés, az Android biztonsági rései, a térképes követés és egy csomó egyéb ügy folyamatosan bukkan fel a médiában, ezért úgy is szoktak fogalmazni a szakértők, miszerint Google szolgáltatást csak az használjon, akinek nincs mit rejtegetnie.
Funkciók: (1-10): 2. A Google sok mindenre kínál megoldást az interneten, de ha csevegős, megosztós, szülinapot ünneplős, eseményeket követős svájcibicskára vágyunk, azt sajnos hiába keressük a Google+-on.
A következő oldalon folytatjuk, bökj a cikk alatt a 2. oldal gombjára!
