A Cambridge Analytica nevével fémjelzett adatkezelési botrány márciusi kirobbanása után kedden hallgatta meg az amerikai felsőház. A két órásra tervezett ülés végül öt óránál is tovább tartott, és az egyértelmű kérdések mellett néhány teljesen agyahagyott dolog is elhangzott, erről a napról ebben az összefoglalóban írtunk. Szerdán pedig tovább faggatták a Facebook vezetőjét, és itt is előbukkantak érdekes kérdések, valamint még érdekesebb válaszok.
Még mindig a 2013-as adatkezelési bakihoz kapcsolódóan a sok általános téma után egy demokrata képviselő konkrétan rákérdezett Zuckerbergnél, hogy úgy mellesleg az ő (mármint Zuckerberg) saját adatait is kiadták-e annak a bizonyos rossz szándékú külső cégnek. És bizony, Zuck igennel válaszolt, tehát a Cambridge Analytica simán megszerezte a Facebook csúcsragadozójának adatait is (tehát vagy Zuckerberg, vagy valamilyen ismerőse kitöltötte a személyiségtesztnek álcázott adatgyűjtő alkalmazás kérdéseit).
Érdekes egyébként, hogy pont a meghallgatás ideje alatt jelentette be a Cambridge Analytica jelenlegi vezérigazgatója, hogy lemond. Eleve nem töltött sok időt a posztján, hiszen Dr. Alexander Tayler a korábbi vezető, Alexander Nix márciusi lemondása óta vezette a botrányba keveredett politikai elemzőcéget. Azt most hagyjuk is, hogy túltengenek a Sándorok ennél a cégnél, hiszen az adatokat annak idején megszerző egykori CA-alkalmazott neve Aleksandr Kogan volt. A mostani lemondás oka egyébként a hivatalos közlemény szerint az, hogy Tayler műszaki igazgatóként szinte teljesen azzal foglalkozhasson, hogy segítsen tisztázni a CA szerepét a történtekben. Még arra is pontos válaszokat keresnek, hogy a CA valóban törölt-e minden jogtalanul szerzett felhasználói adatot.
Was your personal data sold to “malicious third parties"?
— CNNMoney (@CNNMoney) 2018. április 11.
Facebook CEO Mark Zuckerberg: “Yes.”
More: https://t.co/OFKSzAl2dD pic.twitter.com/XSoQ0yA3Bd
Nem lesz fizetős Facebook... illetve várj csak!
Zuckerberget tegnap sem hagyták túlzottan elkényelmesedni az őt faggatók. Az adatkezelés és adatvédelem terén sokféle kemény kérdést kapott, többek között amiatt, hogy már az első meghallgatási napon derült ki, hogy a CA botrány során még teljes Messenger beszélgetések adatai is illetéktelen kezekbe kerülhettek.
Azt már kedden is többen pedzegették, hogy a Facebook hiába hívja magát független, ingyenes és átlátható szolgáltatásnak, ha közben a felhasználók az ingyenességért az adataikkal "fizetnek", valamint azzal, hogy az ő szokásaikra, lájkjaikra, személyiségükre szabott hirdetésekkel bombázzák őket. El is hangzott olyan kérdés, hogy vajon nem lenne-e tisztább egy olyan előfizetéses konstrukció, ahol nincsenek hirdetések és ezért a Facebook adatokat sem gyűjt a felhasználóiról.
Zuckerberg erre elmondta: bár ő az indulás óta folyamatosan meg van győződve arról, hogy az ingyenes, hirdetésekkel támogatott modell segíti leginkább a közösségi oldal működését, de
elképzelhetőnek tart egy olyan megoldást, hogy az ingyenes Facebookon legyen egy reklámmentességet és adatgyűjtés nélküli használatot garantáló fizetős opció is.
Elég nagy váltás ez ahhoz képest, hogy igazából szinte a Facebook létrehozása óta keringenek pletykák és összeesküvés-elméletek a fizetős Facebookról, de Zuckerberg folyamatosan cáfolta az ilyen irányú terveket. Láthatóan most is csak azért vetette fel az ötletet, hogy a képviselők aggodalmát elfojtsa, de a gyakorlati bevezetéshez elég sok dolgot át kéne alakítani a Facebookon.
A hirdetés-nélküliség még csak-csak megoldható lenne a havidíjat fifzető, prémium ügyfelek esetében, de az adatgyűjtés teljes leállítása már macerásabb, hiszen ezt a közhiedelemmel ellentétben nem csak a reklámok személyre szabásában használja a cég. Ezzel szabályozza például a közösségi oldal mesterséges intelligenciája, milyen tartalmak kerülnek előre a hírfolyamunkon és melyek azok az ismerőseink vagy valaha belájkolt oldalaink, amiket ritkábban látnánk. Sokakat zavar persze ez a szűrés is, de aki egy kicsit is elgondolkodik, az megértheti, hogy szükséges: egy átlagos Facebook felhasználónak sok száz ismerőse van, nem is beszélve az oldalakról és csoportokról, amiket követ, tehát ha mindennemű rendezés nélkül, időrendi sorrendben bukkanna fel minden egyes bejegyzés és megosztás, kezelhetetlen és óriási adathalmazon kellene átrágnia magát mindenkinek. Ha tehát ezt a későbbiekben is kezelni kell (márpedig kell), akkor valamilyen szintű adatgyűjtésre mindig szükség lesz.
A kérdezők gyakran próbálták irányítottan afelé terelni a Facebook vezetőjét, miszerint a szolgáltatása már túlnőtt azon, hogy bármilyen külső szabályozás nélkül működjön. A republikánus többségű jelenlegi amerikai törvényhozásnak persze jó oka van erre, hiszen az alapvetően liberális szellemiségűnek tartott Facebookot jelenleg nem tudják "felülről" rendre inteni vagy terelgetni. Zuckerberg is óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta:
egyetért azzal, hogy szabályozni kell a Facebookot, sőt ő maga is szeretné, ha erre sor kerülne, legalábbis egy bizonyos szinten.
A bionyos szint itt a kérdés természetesen, amit olyan kitételekkel is erősített, miszerint például külön adatvédelmi szabályozás kell az Egyesült Államok vagy épp Európa Facebook felhasználói számára, hiszen nem mindenhol ugyanazok a személyiségi jogokkal, szólásszabadsággal, adatkezeléssel kapcsolatos törvények.
Mindent ő sem tudhat?
Több nemzetközi híroldal kiemeli, hogy Zuckerberg kifejezetten fontos kérdésekre nem tudott egyértelműen válaszolni, ezért tegnap már többször elhangzott "nem tudom", illetve a "kollégáim utánanéznek" jellegű reakció. Többek között ezekre a kérdésekre nem sikerült egyértelműen válaszolni:
- Milyen további olyan appok voltak, amelyek nem megengedett módszerrel juttatták el külső feleknek a felhasználói adatokat?
- Hány hamis felhasználói profilt törölt eddig a Facebook?
- Követi-e a Facebook a felhasználók internetes tevékenységét a Facebookon kívül?
- Hányszor és milyen módon vizsgálta meg a Facebook a hozzá kapcsolódó külső appokat, hogy mit kezdenek az általuk megszerzett adatokkal?
- Milyen módszerekkel és eszközökkel követi a Facebook a felhasználókat?
- Pontosan mi történik akkor, ha valaki törölni szeretné a fiókját?
- Milyen alapelvek szerint működik a Facebook mesterséges intelligenciája?
Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre persze nagyjából egyértelmű, hogy Zuckerberg nem tudhat kapásból válaszolni, de tény, hogy a kemény kérdésekre adott kitérű illetve időkérő reakciók nem segítenek a közösségi oldal megítélésén.
Persze a két meghallgatási nap után nem azonnal várható, hogy kormányszinten friss szabályokat és rendeleteket hoznak a Facebook működtetésére. Az érintett bizottságok minden bizonnyal jó ideig elücsörögnek a tonnányi összegyűlt dokumentum fölött, és további egyeztetések is várhatóak pont a fent vázolt ellentétek miatt. Szóval az a bizonyos fizetős, felülről szabályozott Facebook sem a napokban indul el, ha egyáltalán tényleg ez lesz a vége.
