Hirdetés

Hamarosan nyugdíjazhatják a Nemzetközi Űrállomást, de mi lesz utána?

|

Első körben a szolgálati idő meghosszabbítása tűnik valószínűnek, a jövő viszont itt is a cégeké lehet.

Hirdetés

A 20. század második fele a világűr meghódításárt folyó nagyhatalmi rivalizálásról (is) szólt, a 21. században viszont már az egek fölé törekvő privát vállalatok juthatnak főszerephez. A nyáron élőben figyelhettük, ahogy Jeff Bezos és Richard Branson ádáz harcot vívtak az űrturisták kegyeiért, miközben Elon Musk és a SpaceX is sikereket könyvelhetett el az állami tendereken.

Az olyan programok, mint a Holdra való visszatérés (Artemis), vagy a Mars-expedíció lebonyolítása mellett azonban van egy másik fontos kérdés is, ahol szerepet kaphat a piac: mi lesz a Nemzetközi Űrállomással (ISS), illetve mi következik utána? Az 1998 óta fokozatokban kiépített bázis szolgálati ideje ugyanis csak 2024-ig szól, a folytatás pedig továbbra is kérdéses.

Hirdetés

A legvalószínűbbnek tűnő lehetőség az ISS élettartamának megtoldása, amiről ugyan nincs még egyezség, de több fontos szereplő is beállna az ötlet mögé. Bill Nelson, a NASA vezetője augusztus végén úgy nyilatkozott, hogy 2030-ig támogatnák a missziót, illetve az Európai és a német űrügynökség is szeretné szolgálatban tartani az eddig 19 ország asztronautáit fogadó állomást.

Az ISS jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen jelenleg ez az egyetlen létesítmény, ahol hosszabb távú mikrogravitációs kísérletek végezhetők, melynek révén számos tudományos áttörést sikerült elérni az évek során a gyógyítástól a fizikán át a természeti katasztrófák kezeléséig.

Egyszer azonban minden sikersztorinak vége szakad, az eredetileg 15 évre tervezett Nemzetközi Űrállomáson pedig már nyomot hagyott az idő vasfoga: orosz űrhajósok a közelmúltban repedéseket fedeztek fel az egyik modulon, júliusban pedig egy műszaki hiba miatt bekapcsoltak a Nauka szekció hajtóművei, ideiglenesen destabilizálva az egész konstrukciót.  

Az ISS-hez hasonló grandiózus nemzetközi vállalkozás viszont nem látszik körvonalazódni, és a NASA vezetője is arról beszélt, hogy 2030 után reményei szerint már rendelkezésre állhatnak privát cégek által fejlesztett alternatívák a bázis kiváltására. S hogy kik jelentkezhetnek a nemes feladatra?

Az egyik szereplő az amerikai Axiom Space, amely szeretné létrehozni a világ első kereskedelmi célú űrállomását. A cég kezdésként az ISS-t tervezi saját, panorámakilátást kínáló moduljával bővíteni, melynek kapcsán azt ígéri, hogy megkétszerezi majd a Nemzetközi Űrállomás hasznos térfogatát. Később viszont különálló szerkezetet is építene a 2016-ban létrehozott vállalat.

Az ISS-hez csatlakozó Axiom-modul látványterve.

A másik gyakran emlegetett úttörő a Sierra Nevada Corporation vállalkozása, a Sierra Space, amely szintén egy hosszú távon is lakható űrállomáson dolgozik, nagy hangsúlyt fektetve a sokoldalúságra. A LIFE Habitat (Large Integrated Flexible Environment - Nagy Integrált Rugalmas Környezet) nevű égitest moduljai kompatibilisek lesznek a magáncégek szállítóeszközeivel, ám nem csak a Föld körüli pályán, de akár a Hold és a Mars felszínén is bevethetjük őket - legalábbis a tervek szerint.  A szerkezet különlegessége, hogy összehajtva szállítanák, és a  világűrben "fújódna fel" 3 emeletes, 8 méteres átmérőjű tereket alkotva.

LIFE Habitat - felfújható jövő?

A piaci szereplők mellett ugyanakkor Kína is aktív, a hatalmas ország márciusban sikeresen felbocsátotta saját állomása, a Tiangong magmodulját, s ha már bázis, Kína és Oroszország korábban megegyeztek egy közös holdbázis építéséről, amihez az európai feleknek is nyitva hagyták a csatlakozás lehetőségét.

Ilyen lehet a Tiangong, ha elkészül.

Ami pedig a Nemzetközi Űrállomás hattyúdalát illeti, a legnagyobb feladat a hulladékká váló szerkezet megsemmisítése lesz. Ahhoz, hogy a csaknem 100 méter hosszú és 420 tonnás építmény maradványai biztonságban érjenek földet, koordinált süllyedés szükséges, ez azonban csak akkor sikerülhet, ha akkor még irányítható állapotban lesz az öregedő szerkezet.

A majdani művelet előképe az orosz Mir űrállomás búcsúja lehet, amelyet 15 éves küldetése végén, 2001 márciusában hoztak le az égből, s a Csendes-Óceán felett megsemmisült.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.