Hirdetés

Hogyan lehet a római császárok szobraiból megtudni, hogyan is néztek ki valójában?

|

Mindannyian ismerjük az ókori uralkodók szobrait, de ezekből még csak sejteni lehet, hogy néztek ki élőben. Egy dizájner és a mesterséges intelligencia megmutatja ezt is.

Hirdetés

Amikor manapság egy múzeumban valaki megnéz egy ókori márványszobrot, ugyan elgyönyörködhet a hihetetlen részletességű alkotásban, de azért még mindig nehéz az egyszínű felület és a kissé idealizált megvalósítás miatt élő embert beleképzelni. Apró érdekesség, hogy a legtöbb ókori szobor egyébként a maga korában eredetileg festett volt, de mi már csak így, "pucéran" ismerhetjük őket.

Hirdetés

Egy Daniel Voshart nevű látványtervező viszont amolyan karantén-projektként fogta maghát és elkezdte "visszafejteni" a római császárokról megjelent különféle ábrázolásokat, és mesterséges intelligencia, valamint saját művészi tehetsége segítségével igyekezett visszaadni azt, hogyan nézhettek ki valójában a mintául szolgáló személyek.

Voshart, aki főként a filmes világban dolgozott VR-specialistaként, a járvány miatt ideiglenesen elveszítette minden megbízását, ezért olyan hobbiprojektet keresett, amivel kreatívan kitöltheti a felszabadult idejét. Először csak újraszínezni próbálta a szobrokat, de aztán mélyebben is kísérletezni kezdett velük.

Először fogta a nagyfelbontású szobor-fotókat, és behúzta az online ArtBreeder szolgáltatásba. Ez egy olyan szoftver, amely úgynevezett GAN technológia segítségével képes képek manipulálására, ami egyfajta öntanuló, mesterséges intelligencia alapú megoldás. Ha valaki felnéz az oldalra, láthatja is, miről van szó, egy csomó alapként feltöltött arcképből láthat sok száz különféle változatot, amit az MI segítségével csiszol hihetővé a rendszer. Egyébként egy regisztráció után bárki eljátszadozhat a szolgáltatással, hosszú hétvégére akár jóféle időtöltés is lehet.

Voshart azonban nem állt meg ennyinél, és az így kinyert képeket Photoshopban tovább finomította, méghozzá sokféle egyéb forrás segítségével. Egyrészt felkutatott az adott uralkodóról és egyéb hírességekről még egyéb forrásokat, domborműveket, pénzek hátára vert arcképeket, valamint korabeli leírásokat. Így például a bőrszínt is megváltoztatta egyes esetekben, többek között Septimius Severusnál, akinek az egykori források szerint főníciai vagy berber felmenői voltak.

Ugyanígy Maximus Thrax esetében kiderült, hogy valamilyen agyalapi miriggyel kapcsolatos rendellenesség miatt óriásira nőtt, és az állcsontja is hosszabb volt az átlagosnál, ezért ennek megfelelően módosította a végeredményt. Egyes esetekben keresett olyan valós modelleket, akik hasonlítottak valamelyik császárra, vagy épp hasonló betegségekkel, elváltozásokkal rendelkeznek, hogy róluk mintázhassa még valósághűbbre a képeket.

A hobbiprojektből most ideiglenes megélhetési forrás is vált, ugyanis Voshart 300 képet készített el így, amelyeket limitált nyomatokként lehet tőle megvásárolni. Emellett pedig a munka felkeltette történészek figyelmét is, akikkel az első próbálkozások után közösen is dolgozott, és tanácsokat kapott tőlük az egyes személyek megalkotásához.

A legérdekesebb viszont az, hogy a művész korábban kifejezetten ódzkodott Róma meglátogatásától, ugyanis "lerágott csontnak", turistacsapdának tartotta, de a mostani projekt után már reméli, minél előbb eljut oda, hogy élőben is megvizsgálhasson minél több szobrot.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.