Advertisement

Kémkedés, letartóztatás: mi lesz veled, Huawei?

|

Kanadában, amerikai kérésre letartóztatták a kínai gigacég pénzügyi vezetőjét, aki mellesleg az alapító lánya. Ezzel tovább durvult az USA és a Huawei egyébként is feszült története, de mi van emögött?

Azt eddig is lehetett hallani különféle hírekből, hogy a Huawei folyamatosan falakba ütközik az Egyesült Államokban (és ezzel együtta világ más országaiban is). Idáig a kémkedés volt a legtöbbször velük szemben elhangzott vád, a "büntetés" pedig kimerült abban, hogy Amerikában hivatalosan egy ideje nem lehet kapni a Huawei termékeit. Most azonban szintet lépett a csatározás, konkrét letartóztatás lett a vége, nem is akármilyen szinten.

Hirdetés

Ahogy a minap kiderült, Kanadában az Egyesült Államok utasítására vették őrizetbe a cég pénzügyi vezetőjét, Meng Wanzhou-t (magyar átiratban a Meng Van-csou alakot használják). Már az is elég nagy dolog, hogy egy ekkora vállalat egyik legfelsőbb vezetőjét tartóztatják le külföldön, de még erősebb az ügy azzal, hogy Van-csou nem más, mint a Huawei alapítójának lánya. Ezt nagyjából úgy lehetne érzékeltetni, mintha Bill Gates gyereke a Microsoft egyik igazgatója lenne egyben, és őt vezetnék el bilincsben egy másik országban.

Trükkös vád

A mostani letartóztatás érdekes módon nem az eddigi vádaskodások alapjaira épül. A hírek szerint ugyanis most azért vették őrizetbe Van-csout, mert az amerikai hírszerzés szerint a Huawei saját eszközeit Iránba is eladta (valamint olyan egyéb országokba, mint Kuba, Szíria és Szudán). Ez persze önmagában nem lenne törvénysértő, ám mivel a Huawei mobilokban vannak amerikai alkatrészek (többek között az Android operációs rendszer és egy csomó hardveres alkotóelem), ez már az adott célországokra vonatkozó amerikai embargó tudatos megsértését jelenti.

Az Egyesült Államok hivatalosan úgy ad el nemzetközi szereplőknek komponenseket, hogy azoknak szerződésben kell garanciát vállalniuk, miszerint ezeket nem forgalmazzák tovább az amerikai embargós területekre. Ben Sasse, Nebraska állam republikánus szenátora szerint a Huawei ezt sértette meg tudatosan, ezért az ügyletről tudó felsővezetőt jogi felelősségre kell vonni.

Mögöttes hercehurca

Az azonban nyilvánvaló, hogy az ügy csak a csúcsa annak a régóta húzódó folyamatnak, amelyben az Egyesült Államok minden lehetséges erővel igyekszik ellehetetleníteni a Huawei-t. De miért is?

- A Huawei-t évek óta azzal vádolják, hogy különféle eszközeiben kémkedésre alkalmas komponensek találhatóak, amelyekkel az eszközök Kínába tudnak továbbítani fontos, akár titkos adatokat. Ezért már több mint egy éve kitiltották például a cég által gyártott távközlési eszközöket az amerikai kormányhivatalokból és katonai létesítményekből, de jelenleg a Huawei mobilok sem kaphatók az államok telco-szolgáltatóinál. Egyébként a gyakorlatot mások is kezdik átvenni, így például a British Telecom is nemrég dobta ki kínálatából a Huawei eszközöket.
- A jelenlegi vád, tehát az embargós országokba szállítás sem újkeletű, több forrás szerint már két éve vizsgálódnak amerikai hatóságok az ügyben.
- Az elmúlt időszakban fellángolt az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi csatározása. Trump elnök nemrég extra vámmal fenyegette meg a kínai főtitkárt, majd ugyan a múlt heti G20 csúcstalálkozón Trump 90 napra felfüggesztette ennek hatályba léptetését, néhány nappal később máris jött a most tárgyalt letartóztatás. Sokak szerint ez az amerikai nyomásgyakorlás része.
- Ezt továbbgondolva egyes elemzők (és persze a közvélemény egy része) szerint simán arról van szó, hogy az amerikai mobilgyártók erősen lobbiznak a kormánynál, hogy az egyre népszerűbb Huawei eszközök térnyerésétől segítsen megvédeni őket, tehát igazából koholt, vagy legalábbis nem bizonyított vádak alapján így tolja a háttérbe a Trump adminisztráció az amerikai gyártók egyre erősebb ellenfelét.

A közvetlen indok, tehát az iráni szállítás eleve nehezen követhető, hiszen az amerikai-iráni embargót 2016 elején elkezdték feloldani, amikor az arab ország bizonyította, hogy nincs aktív atomprogramja. Ezt Trump aztán idén májusban felrúgta, és november elején újra érvénybe léptette a teljes embargót. A Huaweinek állítólag pont 2016-ban jelezték először hivatalosan, hogy magyarázza meg, szállít-e Iránba olyan terméket, amelyben amerikai technológia is dolgozik, de hogy ez a szankciók feloldása előtt vagy után történt, jó kérdés. Szóval látható, hogy nem egyszerű sem ez a történet, sem a Huawei egyéb viszontagságai.

Késő bánat?

Az Egyesült Államok mellett viszont már az EU is gyakran fejezi ki rosszallását a kínai óriáscégek felé, leginkább azért, mert úgy látják, az állami támogatásokkal, állami bankok "ingyenhiteleivel" és a szabadon tologatott versenyszabályokkal felhizlalva ezek a vállalatok sokkal gyorsabb növekedésre képesek, mint a hagyományos versenypiacon működő európai és amerikai cégek, ráadásul az olcsó kínai termékek áradata szintén egészségtelenül elbillenti a piaci arányokat. A baj csak az, hogy sem az amerikai, sem az európai hatóságok nem léptek az ilyen gyakorlat ellen akkor, amikor ezek a kínai cégek még viszonylag kicsik voltak, mára viszont már gigavállalatokká nőttek, és sokkal nehezebb jogi lépéseket tenni ellenük úgy, hogy ilyenkor bárki visszakérdezhet: miért csak most?

A ZTE-re hasonló okok miatt szállhattak rá, és a szintén pár év alatt óriássá növő kínai vállalat csúnya eltiltásokat is kapott Amerikából, például azt, hogy nem használhatnak Android operációs rendszert a telefonjaikon.

A Huawei mára évente 92 milliárd dolláros bevételt termel, ez a legnagyobb amerikai techcégek szintje. Ugyan persze a legnagyobb piaca még mindig az otthoni, ám Kína mellett az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióból származik az összbevétel negyede. Már rég nem az a cégecske, amely olcsó androidos mobilokkal és szintén jóárasított hálózati kütyükkel próbál mások alá vágva piacot szerezni: világszinten vezető kutatás-fejlesztéssel rendelkezik, csúcskategóriás technológiákat állít elő mobilprocesszortól 5G-hálózati eszközökig. Szóval most lesz tényleg izgalmas, hová jut a mostani jogi és államközi hercehurca, hiszen bármi is lesz a végeredmény, már a világ egyik vezető távközlési gyártójának léte a tét.

Értelemszerűen nem tudjuk eldönteni, mi lesz a Huawei sorsa, hiszen sem abba nem látunk bele, valóban vannak-e kémkedésre alkalmas alkatrészek az eszközökben, a jogi és politikai háttéren pedig még kevésbé tudunk fogást találni. Az viszont tény, hogy a Huawei jelenlegi piaci rakétázását erősen megakaszthatja, ha közellenséggé válik. Ez pedig a piacnak legalább annyi jót okozhat, mint amennyi rosszat. Mert persze, ettől erősebbé válhat a konkurencia az Apple-től kezdve a Samsungig, de közben elvész egy olyan verseny-elem, ami miatt a versenytársak kénytelenek lennének még jobb és még előremutatóbb termékeket piacra dobni.

Valószínűleg a Huawei egyébként továbbra is jól ellavírozgathat még akkor is, ha teljesen kiszorul Amerika mellett Európából is, már csak azon kéne elgondolkozni, vajon jó lesz-e mindez nekünk, a felhasználóknak, függetlenül attól, hogy Huawei-t használunk, vagy sem.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra » Advertisement

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.