Hirdetés

Ide menekültek a Kínából elüldözött Bitcoin-bányák

|

Több kínai kriptovaluta-bánya egy szomszédos országba költözött, ami az ottani elektromos hálózatot is komoly kihívások elé állítja.

Hirdetés

Sokáig evidenciaként kezeltük, hogy a kriptovaluták működéséhez szükséges számítási kapacitás legnagyobb hányada Kínából érkezik, nyáron viszont gyakorlatilag betiltotta a helyi kormányzat a bányászatot. Így a kínai kriptofarmok egy része új otthont keresett, amiknek egy része az ország északnyugati szomszédjába, Kazahsztánba települt, ezzel becslések szerint az USA mögött a világ második legnagyobb kriptobányász országává előléptetve a tizennyolcmilliós nemzetet, aminek részesedése 1,4 százalékról 18 százalékra ugrott néhány hónap alatt.

Hirdetés

A bányászat gyors növekedése (helyi források szerint  a megszokott 2 helyett 8 százalékkal nőtt az áramfogyasztás az előző évhez képest) viszont komoly terheket ró Kazahsztán elektromos hálózatára, ami a környezet számára is rossz hír. A kazah áramellátás több mint 70 százalékát ugyanis szénerőművek adják, a helyi vezetés pedig ugyan megígérte az energiaszektor zöldítését, ezzel a projekttel késésben vannak. Rövidtávú megoldásként Oroszországtól importál enegriát a kazah szolgáltató - ahol egyébként hazánkhoz hasonlóan az állam által alacsonyan tartott energiaárak segítik a fogyasztókat.

De ez sem volt elég, a kazah áramszolgáltató, a KEGOC október közepén (miután három nagy szénerőművet leállítottak) korlátozásokat vezetett be a lakossági áramfogyasztásra, a bejelentéskor pedig ugyan direkt nem említették a kriptobányászokat, kiemelték, vannak olyan felhasználók, akik túlfogyasztást generálnak. Kazahsztán egyébként 2020-ban állami szinten is szorgalmazta a kriptobányászok betelepülését a megfelelő törvényi környezet kialakításával, később viszont már olyan javaslatok jelentek meg, amik kriptofarmonként egy, az egész sektorra vonatkozóan pedig száz MW-ban állapították volna meg a felhasználható elektormos teljesítmény maximumát.

Ezt a bányászok persze nem üdvözlik, és azt szorgalmazzák, hogy a bevételeiket nem jelentő, így szürkezónában mozgó kriptofarmokra csapjanak le a helyi hatóságok. Az illegális bányászok ugyanis becslések szerint a törvényesen működő szektor dupláját (600 MW-tal szemben 1,2 GW-t) fogyasztanak. Akármi is lesz a megoldás Kazahsztánban, nehéz döntések várnak a helyi politikusokra és az energiaszektor vezetőire.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.