IT #MeToo: milyen a nők helyzete a Szilícium-völgyben?

|

A Szilícium-völgyben uralkodó szexizmus régóta téma az iparágban, ám csak a Weinstein-botrány, a #MeToo és #TimesUP mozgalom hozományaként kezdett a széles közvélemény is figyelni az IT szektorban egyre szaporodó zaklatási ügyekre. Nőnap kapcsán megnéztük mi most a helyzet.

Hirdetés

A világ első programozója nő volt. Ada Lovelance 1843-ban fejlesztette ki elméleti szoftver algoritmusát, miközben leírást készített a Charles Babbage által tervezett mechanikai számítógéphez. Grace Hopper a 20. században szintén úttörőnek számított, ő írta az első fordítóprogramot, amely egy programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani. A II. világháború utáni években, a Szilícium-völgy fejlődésnek kezdetén még volt hely a nők számára a San Francisco környéki vállalatoknál.

Hirdetés

Ebben az időben a szoftverprogramozás egyfajta titkárnői munkának minősült és igen messze állt a mai csillogó életformától. Amikor azonban a fejlesztés nyomán egyre inkább megmutatkozott annak profitabilitása, egyre több férfi kezdett érdeklődni a feladat iránt. Ráadásul a korai Commodore 64-esket vagy az Apple II-ket gyakran játékként árulták, amelyeket a családok inkább a fiaik szobájába raktak. Így a 80-as, 90-es évekre olyan fiatal férfiak kezdték meg főiskolai éveiket, akik már tudtak kódolni, ugyanezt a 18 éves nők ritkán mondhatták el magukról.

Hirdetés

Ennek ellenére még 1984-ben is az informatikahallgatók 37 százaléka volt nő. Azóta ez a szám drasztikusan csökkent, ma alig 18 százalék. És nemcsak nagyon kevés nő végez IT-területen, de még kevesebbet alkalmaznak közülük, számos beszámoló szól például, hogy az állásinterjúkon milyen eltérő kérdéseket kapnak a nők és a férfiak. A nők esetében visszatérő eset, hogy az interjúztató arról érdeklődik, hogy bizonyára a munkáján kívül mással is foglalkozik (férjével, gyerekével leginkább). A Google 2014-es adatai szerint dolgozóinak mindössze 17 százaléka nő, és a női vezetők száma elenyésző a völgyben, összesen 9 százalék volt 2016-ban, ugyanakkor az Elephant in the Valley kutatás szerint női munkavállalók 60 százalékát zaklatták már szexuálisan.

Zaklatás a Völgyben

Az első nagyobb nyilvánosságot kapott eset Ellen Paohoz, a Reddit korábbi vezetőjéhez köthető, aki 2012-ben szexuális zaklatás és nemi alapon való megkülönböztetés miatt indított pert akkori alkalmazója, egy kockázati tőkealap ellen. Pao hosszú bírósági huzavona után veszített, de az ő lett az IT-világ Ashley Juddja és Rose McGowernje (ők beszéltek előszőr Harvey Weinstein viselt dolgairól). 2015-ben a Facebook, Twitter és a Microsoft, 2016-ban a Qualcomm és a Yahoo ellen indultak perek negatív diszkrimináció és zaklatások miatt. Ám a nők nagy tömege még mindig hallgatott, inkább elfogadták a cégek által legtöbbször felajánlott titoktartási egyezményt, amely akár 20000 dollár nyereséget is jelenthetett.

Hirdetés

2017-ben azonban átszakadt a gát. AJ Vandermeyden, a Tesla alkalmazottja beperelte céget, mert férfi kollégáit előléptették, őt viszont nem, ráadásul alacsonyabb fizetést kapott és az emeléshez a cég teljesíthetetlen feltételeket szabott. A korábbi Uber mérnök, Susan Fowler hatalmas botrányt kavart, amikor blogposztjában feltárta a cégnél jellemző zaklatási kultúrát, amelynek nyomán több mint 200 eset került terítékre és lemondott a cég vezetője, Travis Kalanick. A neves befektető Dave McClure szintén kilépett az általa alapított inkubátorból, miután kiderült a jelentkezőket szexuális szolgáltatásokért cserébe alkalmazta. a Biary Capital partnere Justin Calbeck határozatlan időre visszavonult, miután hat nő megvádolta, hogy a tárgyalások közben ajánlatokat tett a befektetést kereső cégek képviselőinél. A Google pedig kénytelen volt kirúgni James Damore-t, aki egy tízoldalas belső dokumentumban fejtegette, hogy a nők "biológiai okok miatt" nem alkalmasak az informatikai munkára, mivel a férfiaknál neurotikusabbak és kevésbé tűrik a stresszt, illetve kevésbé érdekli őket a szisztematikus programozás.

Női vesztesek

A hasonló munkahelyi légkör a legfontosabb oka, hogy míg amerikai átlagban a munkahelyek 47 százalékos nőaránnyal dolgoznak, a tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai diplomát követelő területeken ez az arány csak 23 százalék. Az Európai Bizottság felmérése 900000 betöltetlen informatikai álláshelyet valószínűsít 2020-ra az unió területén. Amerikában is hasonló a trend, ezért szakértők szerint ideje volna a Szilícium-völgy nagyon komoly önvizsgálatának, hiszen az egyre növekvő hiány miatt nem engedheti meg magának a jelenlegi trendet, miszerint a tech-iparban elhelyezkedő nők közel fele hamarosan másfajta állás választ a folyamatos szexuális zaklatások és munkahelyi megkülönböztetések miatt. A "technikaelhagyók" csoportja évente 16 milliárd dolláros veszteséget termel a Szilícium-völgyek.

Hirdetés

"Dühös vagyok, de nem sokkolt a helyzet" - kommentálta a 2017-es eseményeket Melinda Gates - "Csak az lepődik meg a Szilícium-völgyben jellemző zaklatási ügyeken, aki nagyon nem akarta ezt észrevenni. Nem hiszem, hogy egyetlen olyan (magamat is beleértve) nő lenne a Völgyben, aki ne tapasztalta volna zaklatás valamely formáját."

Szakértők szerint alapvető változásokra lenne szükség, szakítani kellene például a "Gates, Bezos, Andreessen vagy Google-modellel", amely Melinda Gates szerint a "Harvardról vagy Stanfordról kimaradt fehér kockák gyülekezete" és amely csak a magukhoz hasonlót engedi a tűz közelébe. Jól példázza a helyzetet, hogy 2016-ban a férfi vállalkozók több mint 58 milliárd dollár kockázati tőkét kaptak, a nők mindössze másfél milliárdot. Egy svéd felmérés kimutatta, hogy míg a férfi vállalkozókat az alapkezelők "fiatalnak és ígéretesnek" írják le, addig a nőket "fiatalnak és tapasztalatlannak". Az alapkezelők között is megmutatkozik a negatív trend: míg 1999-ben 10 százalékuk volt nő, ez a szám mára 6 százalékra süllyedt.

Hirdetés

Egyik megoldási javaslatot a kvóták bevezetése jelenthetne, de ez teljesen idegen az amerikai kultúrától. Európa bizonyos részein - például Norvégiában - működőképes, itt jogszabály mondja ki, hogy a nyilvános cégek vezetőségének 40 százalékát nőknek kell alkotniuk, azonban Amerikában tilos bármifajta kvóta alkalmazása, így egyedül cégek vállalásai maradnak. Ezek viszont az Uber botrány után elkezdtek nőni. A Facebook, a Twitter és hasonló cégek mind szerették volna bizonyítani, hogy mennyivel a sofőrmegosztó cég előtt járnak, de vállalásaik még inkább gyerekcipőben járnak.
Másik megoldás lehet az informatikai és mérnöki diplomával rendelkező nők anyagi támogatása. A Women Forward in Technology Scholarship Program például évi 3000 dollárt ajánl a diplomásoknak, ha IT területen helyezkednek el.

A hasonló kezdeményezések és a folyamatos perek az optimisták szerint elindítják majd a pozitív folyamatot a Szilícium-völgyben, hogy egyre több női cégvezető egy több női alkalmazottat vesz majd fel. Hasonló volt ugyanis a helyzet a 90-es években a Wall Streeten, ahol a nők ritkán válhattak teljes jogú brókerré és kevesebb fizetésért, folyamatos zaklatást eltűrve kellett végezniük munkájukat. Mára a pénzügyi szektorban rendeződni látszik a nemek aránya és hatalmi szintje, a Szilícium-völgy pedig sok tekintetben átvette a Wall Street piaci befolyását, így van remény a változásra. Egy korábbi Tesla alkalmazott azonban sötéten látja a helyzetet. Szerinte az iparág hiába a jövőt építéséről szól, a cég alkalmazottait annyira lefoglalja az innováció, hogy nem veszik észre az élet más területein is változtatni kellene, így "kétséges, hogy egyáltalán tudnak-e változni".

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.