Új cikksorozatunkban olyan területeket mutatunk meg a világból, amelyek nem tartoznak a legszigorúbban vett számítástechnika témakörébe, de az informatika fontos szerepet játszik ezekben, vagy épp tech-megoldásokkal kapcsolódhatunk mi is ezekhez. Mostani három cikkes összeállításunk témája a csillagászat, azon belül is az, ahogy a távoli égitestek képét közelebb hozhatjuk magunkhoz itt a Földön.
A sorozat további cikkei:
- A csillagok vonzása: interjú egy magyar szaktekintéllyel
- Ajánló: eszközök, amikkel csillagokat láthatszA sorozat támogatója a Budapesti Távcsőcentrum.
Egy csodálatos univerzum vesz körül bennünket, amely megannyi csodát és érdekes látnivalót tartogat. Szabad szemmel persze nem könnyű mindebből sokat észrevenni, sokan megelégszenek azzal, ha megpillantják az Esthajnalcsillagot, netán a Göncölszekeret. Egy csillagászati távcső birtokában azonban szó szerint megnyílhat előtted a világ, és a saját szemeddel láthatod a Naprendszer bolygóit, a Hold krátereit vagy optimális körülmények között a távoli univerzumokat.
Fontos értékek
A csillagászati távcsövek legfontosabb paramétere az objektív átmérője, hiszen ez határozza meg, hogy maga a távcső mennyi fényt tud összegyűjteni; értelemszerűen minél magasabb az érték, annál haloványabb objektumokat is megvizsgálhatsz. A másik fontos érték a fókusztávolság. Ezeket a paramétereket a távcsövek neveiben is megtalálhatod, például a szemben lévő oldalon látható, kezdő csillagászoknak ajánlható SkyWatcher 150/750 esetén egy 15 centiméteres átmérőjű optikáról beszélhetünk, 750 fókusztávolsággal. További fontos értéke a nagyítás mértéke, amelyet egy gyors számítást követően kaphatunk meg, ha a távcső fókuszának értékét elosztjuk az okulár fókuszértékével. Emellett feltüntetnek egy maximális nagyítási értéket is, ám vegyük figyelembe, hogy éles képet a nagyítás maximális kitolása ritkán eredményez. Nem elhanyagolható a távcső típusa sem (lencsés, Newton, Dobson vagy Makszutov Cassegrain), mindnek van előnye és hátránya is, így érdemes szakember véleményét kikérni a neked való optika kiválasztása előtt.
Mit láthatsz?
A Budapesti Távcső Centrum gyűjtése alapján a 60-70 mm-es átmérő mellett (azaz a belépőszintű távcsövekkel) megvizsgálhatod a Napot, a Hold krátereit és a Naprendszer bolygóit, a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter holdjait és például a fényesebb galaxisokat is. 80-100 mm-es átmérővel már a Hold finomabb részleteit is megfigyelheted, de akár láthatod a Mars hósapkáit vagy éppen az Orion-ködöt. 120-150 mm mellett pedig már a közeli bolygók finom részleteit is megnézheted, megfigyelheted az Uránuszt és a Neptunuszt, sötét ég esetén pedig már jobban megfigyelhetők a fényesebb galaxisok. 200-300 mm esetén pedig már fényképszerű, lélegzetelállító látvány tárulhat a szemed elé.
Eszköz-tippek a csillagok megfigyeléséhez
Nikon Coolpix P1000
Az égbolt fotózásához elengedhetetlen a hosszú záridő, a bemozdulástól mentes fotókhoz pedig egy jó állvány. A Nikon új Coolpix P1000-es modellje ehhez tökéletes választás, főként, hogy a termék egészen elképesztő zoomtartománnyal rendelkezik. 125-szörös optikai zoomjával akár közeli felvételeket is készíthetsz a Hold krátereiről, és azok jól kivehetők lesznek majd. A készülék nagy fényerejű, f/2,8 Nikkor objektívje támogatja ezt a fajta felhasználást, kevés fény mellett is lélegzetelállító képeket készít.
SkyWatcher 150/750 Star Discovery
Halvány égitestek is megfigyelhetők a 15 centiméteres átmérőjű optikával rendelkező SkyWatcher 150/750 Star Discovery GoTo modellel, amely akár 250-szeres nagyításra is képes. Ideális választás lehet kezdő csillagászoknak, hiszen a Star Discovery mechanika kézi vezérlője 42 ezer objektum adatait tartalmazza, így neked csak azt kell megmondanod, hogy pontosan mit szeretnél nézni. A wifis verziójához Android és iOS társalkalmazás is letölthető, a mindössze 3,7 kilogrammos tubusnak köszönhetően akár egy túrára is magaddal viheted.
A távcsöveket a Budapesti Távcsőcentrum biztosította.
