Hirdetés

Mindenki kezdőlapja - a Facebook-sztori

|

Milliárdok használják, és amikor összeomlik, azt azok is megérzik, akik távol tartják magukat tőle. Tudj meg mindent a legnagyobb közösségi platform múltjáról és jelenéről.

Hirdetés

Vajon hol köszöntjük fel 2021-ben a barátainkat és csevegünk ismerőseinkkel? Természetesen a Facebookon. Itt választunk éttermet, vagy vásárolunk használt termékeket, és cseppet sem elhanyagolható, hogy elsősorban innen informálódunk, a friss híreket is innen szerezzük be. Mark Zuckerberg platformja az az app, amit elsőként telepítünk a mobiltelefonunkra, és reggelente a számítógépünk bekapcsolása után a böngészőben is a Facebookkal indítjuk a napot. A Facebook 2021 márciusában már 2,85 milliárd aktív napi felhasználóval büszkélkedhetett, de hosszú út vezetett odáig, hogy a 111 nyelven elérhető közösségimédia-oldal ennyire elválaszthatatlan legyen a mindennapoktól.

Hirdetés

Egyetemi évek

Mark Zuckerberg a Harvardon folytatta egyetemi tanulmányait, de a szemináriumok után sem unatkozott. 2003-ban létrehozta a Facemash nevezetű weboldalt, ami gyakorlatilag a James Hong és Jim Young által 2000-ben elindított Hot or Not "értékelőoldal" alternatívája volt.

A felhasználók feltölthették fényképeiket, ezeket összepárosította a rendszer, majd szavazni lehetett, hogy az adott képpáron szereplő két ember közül ki a dögösebb.

Az indulást követő első négy órában mintegy 450 látogató töltött fel 22 ezer fényképet, hihetetlen népszerűségnek örvendett Zuckerberg ötlete az egyetemen; pár nappal később azonban a Harvard illetékesei véget vetettek a vigadalomnak. Zuckerberget kicsapással fenyegették, és a biztonsági előírások megszegésétől a személyiségi jogok megsértéséig vádak hosszú sorával álltak elő, de végül ezeket mind ejtették.

Zuckerberg pedig nem tétlenkedett: kicsit átgyúrta a projektet, és művészettörténeti záróvizsgájára egy olyan oldalt alkotott meg, amelyen immár nem személyes fotók, hanem műalkotások kaptak helyet. Ezután gyakorlatilag lecsapott egy kínálkozó lehetőségre; maga a Harvard is hosszú ideje fontolgatta, hogy a hagyományos egyetemi évkönyv (angolul face book) helyett át kellene állni egy digitális verzióra. Az átmenetet egy éveken át tartó folyamatként képzelték el, Zuckerberg viszont azt állította, ő egy hét alatt meg tudja mindezt oldani. Nos, meg is oldotta. Társult egy másik harvardos hallgatóval, Eduardo Saverinnel, mindketten beleadtak ezer-ezer dollárt a webes fejlesztésbe, 2004. február 4-én pedig elstartolt a "TheFacebook", akkor még a thefacebook.com domainen.

Eredetileg csak a Harvard diákjainak a közösségi hálója volt a Facebook, márciusban azonban már elérhetővé vált a Columbia, a Stanford és a Yale egyetemeken is, nem sokkal később pedig az Ivy League főiskoláin, a Bostoni Egyetemen, a New York-i Egyetemen és az MIT-n. Nem kellett sokáig várni arra, hogy tulajdonképpen szinte minden amerikai és kanadai egyetemet lefedjen a platform.

2004 közepén szépen sorban megérkeztek a nagyobb befektetők, a névváltás pedig hivatalosan is megtörtént a facebook.com domain megvásárlásával. 2005 szeptemberében elindult a Facebook középiskolai verziója, illetve bizonyos kiemelt techcégek (Microsoft, Apple) alkalmazottai szintén hozzáférést kaptak; mindeközben a Facebook csapata is folyamatosan növekedett.

A Facebook mindenkié

2006. szeptember 26-án kitárta kapuit a Facebook, azóta bárki szabadon regisztrálhat a közösségi oldalra, aki elmúlt 13 éves, és rendelkezik saját e-mail-címmel. A személyes profilok mellett a cégek is készíthettek saját oldalakat maguknak, 2007 végére ezek száma meghaladta a százezret. A Facebook gyönyörű pályán ívelt felfelé, de ebben az időben gombamód szaporodtak a közösségi oldalak, nem volt egyszerű kiemelkedni közülük.

A Facebook totális térnyeréséhez végül minden bizonnyal szükség volt a Napster fájlcserélő társalapítójára, Sean Parkerre, aki még 2004-ben csatlakozott elnökként a céghez. Az ő kapcsolatainak köszönhetően egymás után érkeztek az egyre vastagabb pénztárcájú befektetők.

Ekkortájt kis híján véget ért a történet, mivel a Yahoo meggyőző, egymilliárd dolláros vételi ajánlattal állt elő, ami a Facebook aktuális tőzsdei értékének körülbelül a kétszerese volt. Zuckerberg rábólintott az összegre, a Yahoo viszont az utolsó pillanatban visszatáncolt, és pénzügyi nehézségekre hivatkozva 800 millió dollárra módosította az ajánlatot, amivel csak annyit ért el, hogy rácsapják az ajtót.

2007 májusában az első f8 fejlesztői konferencián bejelentették a Facebook Developer Platformot, azt a környezetet, amelynek segítségével bárki saját Facebook-alkalmazásokat fejleszthetett. Az egy évvel később megtartott második konferencián ezeknek az appoknak a száma már meghaladta a 33 ezret, a regisztrált fejlesztőké pedig a 400 ezret.

A "Like" gomb, vagyis a kedvelés ma már magától értetődő része bármilyen közösségi oldalnak, de persze egyszer ennek is meg kellett születnie. A nagy nap 2009. február 9-re tehető, ekkor aktiválták a kedvelés kifejezésére szolgáló gombot a Facebookon. Később, 2010 júniusában már különálló kommenteket is lehetett lájkolni.

2009-ben a Compete.com mérései szerint a Facebook átvette a vezetést a világ legnépszerűbb közösségi oldalai között, 2010 júliusában pedig újabb hatalmas mérföldkövet sikerült elérnie, a félmilliárd felhasználót.

Jól mutatja az okostelefonok előretörését, hogy 150 millióan mobilon használták már ekkor is a Facebookot. Ugyancsak 2010-ben a Facebook értékét 41 milliárd dollárra becsülték - nem sokkal korábban ugyebár még egymilliárdos Yahoo-ajánlatról volt szó, ilyen gyorsan növekedett a platform. Sikerült az eBayt is lehagyni, miután a Facebook lett az Egyesült Államok harmadik legnagyobb webes cége a Google és az Amazon nyomában. Egy évvel később már úgy nézett ki a sorrend, hogy az Amazon átadta helyét a Facebooknak, csak a Google előzte meg.

2011-ben elrajtolt a nagy riválisnak kikiáltott Google+, a Google saját közösségi platformja, de ma már tudjuk, hogy természetesen semmi sem lett a tervezett trónfosztásból. A Google olyannyira felsült, hogy 2019-ben végleg le is lőtte a rendszert. 2011-re datálható a Facebook Messenger üzenetküldő startja is, amely először csak Androidon és iOS-en vált elérhetővé, később viszont megkapták a Blackberry telefonok is.

Egymilliárd jóbarát

2012-ben a Facebook egyrészt bejelentette az App Center nevezetű, böngészőben, valamint iPhone-okon és androidos mobilokon is elérhető alkalmazásboltját, valamint immár 104 milliárd dolláros összesített értékkel büszkélkedhetett. Ötmilliárd dolláros éves bevételével a cég a Fortune 500-as listájára is felkapaszkodott. Ugyanebben az évben, októberben bejelentették, hogy a közösségi oldal felhasználói száma elérte az egymilliárdot. Ekkor már 600 millióan nyomkodták mobiltelefonjukon a Facebookot.

Egy kiemelten fontos felvásárlást is nyélbe ütöttek 2012-ben: áprilisban vette meg ugyanis a Facebook az Instagramot nem kevesebb mint egymilliárd dollárért.

Remek döntésnek bizonyult az üzlet, hiszen az Instagram azóta is töretlen sikernek örvend, kiváló eredményeit pedig már szorosan a Facebookkal összekapcsolva éri el.

2013-ban újabb praktikus ötlet következtében megfogant a Facebook Graph Search koncepciója. Ez tulajdonképpen egy olyan keresőmotor, amely nemcsak linkeket dobál ki magából, hanem konkrét szöveges válaszokkal szolgál. Ugyancsak 2013-ban jelentek meg a Facebookon a részletesebben kidolgozott hangulatjelek, ezeket követte a hashtagek rendszere. Ma már mindkettő szerves részét képezi bejegyzéseinknek. Szintén ebben az évben kezdtek el a pletykák keringeni arról, hogy 3 milliárd dollárért fel fogják vásárolni a Snapchatet, de ebből végül nem lett semmi. Ahogyan a News Feed átalakításából sem. 2006 óta használja a Facebook a hírfolyamrendszert, korábban minden egyes posztért az adott bejegyzést közzétevő személy saját Facebook-oldalára kellett ellátogatnunk. Az évek során folyamatosan érkeztek a kisebb-nagyobb változtatások, de a 2013-as terveket egészen egyszerűen megtorpedózták a felhasználók, annyira nem tetszett nekik a dolog - a tervek szerint külön hírfolyamot kaptak volna a képek, a barátok, a zenék vagy épp a játékok.

2013 fontos hozadéka volt a Facebook Home interface, amely felváltotta az Androidot használó telefonok kezdőlapját. Persze nem minden elképzelést koronázott azonnali siker, a kizárólag mobilokra tervezett, újságszerű élményt nyújtó Facebook Paper például nem nyerte el mindenki tetszését. 2014-ben egy újabb egymilliárdos mérföldkőhöz érkezett el a Facebook, ezúttal a mobilos felhasználók száma nőtt ekkorára. A cég becsült piaci értéke pedig elérte a 200 milliárdot. Egy újabb felvásárlásról is érdemes megemlékezni, 2014-ben vették meg ugyanis 16 milliárd dollárért a WhatsAppot - ebből 4 milliárd volt készpénz, a további 12 milliárd dollár értékében Facebook-részvények cseréltek gazdát.

Harc a fake news ellen

2015 után már masszívan érezni lehetett a fake news, vagyis az álhírek egyre erősödő nyomását. A Facebook első körben úgy kívánta szűrni ezeket, hogy a felhasználók kezébe adta a problémás bejegyzések jelentésének jogát. Később viszont már külső forrásokra, például a FactCheck.org-ra és az Associated Press (AP) hírügynökségre is támaszkodott az algoritmus. A hamis hírek mellett más sötét oldala is felszínre került a közösségi médiának. A Hamász terrorszervezet például elvileg a Facebook segítségével szervezett meg egy olyan támadást, amely négy ember életét követelte.

Mindeközben a Facebook már dedikált randifunkciót is kapott, és kedvünkre küldözgethettünk GIF-eket egymásnak.

Elindult a live streamelés lehetősége is, bár kezdetben csak hírességek, később pedig a média munkatársai és a megerősített profilokkal rendelkezők számára. Első körben az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Új-Zélandon startolt el a Marketplace, a felület, amelyen adni-venni lehet a holmikat, sőt 2017-ben már akár állást is lehetett keresni a Facebookon. Vagyis a Facebook mellett egyre több szolgáltatás és külsős applikáció tűnt feleslegesnek vagy legalábbis redundánsnak.

2017-ben összesen 470 hamis profilt töröltek, amelyek a vádak szerint az orosz Internet Research Agencyhez tartoztak. Ezek a profilok a gyanúk szerint több ezer hirdetést vásároltak az amerikai elnökválasztási kampány során. A hamis hírek problémakörén túl az is egyértelművé vált, hogy az aktuálpolitikára is hatalmas hatással van a közösségi média és az ott elhelyezett hirdetések. Ezzel párhuzamosan a Facebook megkísérelte támogatni a tényalapú újságírást, és növelni a transzparenciát.

Adataink nyomában

2018-ban óriásit szólt a Cambridge Analytica botránya. A brit cégről ugyanis kiderült, hogy 87 millió Facebook-felhasználó adataival élt vissza, és használta fel ezeket politikai kampányokban. Közülük 2,7 millióan az Európai Unió állampolgárai voltak. Ez a botrány is tevőlegesen hozzájárult az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) feltételeinek létrehozásához. Mark Zuckerbergnek először 2018-ban kellett kongresszusi meghallgatáson részt vennie, a Facebook atyja ekkor vállalta, hogy sokkal átláthatóbb rendszert fognak alkalmazni, elkerülik az adatszivárgást, és minden eddiginél jobban őrzik a felhasználói információkat.

Az Egyesült Államokban nem szokták szó nélkül hagyni a monopóliummal fenyegető törekvéseket, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission) pedig vádat is emelt a Facebook ellen.

Arra akarták kényszeríteni Zuckerberget, hogy darabolja fel a birodalmát, adja el a WhatsAppot és az Instagramot.

Mint ismeretes, ebből semmi sem valósult meg, a szövetségi bíróság 2021 júniusában ejtette az ügyet. Indoklásuk szerint jelenleg nincs elég bizonyíték arra, hogy a Facebook monopolhelyzetben lenne.

2021 talán legnagyobb facebookos botránya Ausztráliához köthető. A helyi törvényhozók egy olyan tervezettel álltak elő, amely kötelezné a nagy techcégeket arra, hogy fizessenek kompenzációt a klasszikus médiumoknak az átvett hírek után. A Google azonnal beadta a derekát, és fizetett, a Facebook viszont simán csak letiltotta a hírek megosztását az egész országban. Az ausztrálok nem hátráltak meg, sőt a kormányszervek azt is kijelentették, semmi gond, ebben az esetben viszont nem fognak Facebook-hirdetésekre költeni. Végül a Facebook visszavonulót fújt, azóta újra olvashatnak híreket az ausztrál felhasználók is.

Virtuális jövő

A Facebook még 2014-ben vásárolta fel 2,3 milliárd dollárért a VR-headseteket fejlesztő Oculust, és nagyon úgy fest, hogy Mark Zuckerberg a virtuális valóság teljes integrálásával képzeli el a jövőt. Nemrég egy interjúban kifejtette, hogy terveik szerint a következő évek során egy még átfogóbb, virtuális "metaverzummá" bővítik a Facebookot. Az unalmas telefonos és videochates kommunikációt fel fogja váltani a virtuális valóságban történő kapcsolattartás.

Zuckerberg úgy fogalmazott, hogy telefonás helyett a másik ember ott ülhet majd hologramként a kanapénkon, úgy érezhetjük, egy helyen vagyunk, holott a valóságban akár több száz kilométer is elválaszthat bennünket. Jelenleg ez még talán sci-finek hangzik, de 2004-ben bizony ugyancsak annak hangzott volna minden, ami ma már a Facebook és a közösségi média magától értetődő, szerves részét képezi. A kérdés már csak az, hogy minderre szükségünk van-e, 2,85 milliárd aktív havi Facebook-felhasználó vajon igennel válaszol-e majd erre?

Ha szívesen olvasnál további érdekes és hasznos cikkeket, akkor szerezd be valamelyik PC World magazint, mindegyik mellé ajándékba jár néhány remek szoftver és egy PC-s játék is. 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.