Bár a Perseverance marsjáró már 2021-ben landolt a vörös bolygón, és azóta számos látványos felvétellel örvendeztette meg az űrkutatás rajongóit, a legújabb komoly mérföldkő a 2012-ben landoló Curiosity nevét fogja öregbíteni - amely egyébként korábban már folyékony vizet is talált a Mars felszínén.
Erre a bizonyos mérföldkőre még február 2-án került sor, amikor a Curiosity kamerái a történelemben először tudták rögzíteni a nap sugarait egy másik bolygó felszínén - írja az Engadget.
A marsjáró az alkonyat során tudta elkészíteni az alább látható képeket, amelyek akár egy földi napelmentét is ábrázolhatnának. Az első képen különleges marsi felhők látszanak, amelyeken áthatol a Nap fénye. Az átlagos helyi felhők körülbelül 59 kilométeres magasságban keringenek a bolygó körül és jellemzően jégkristályokból állnak. A Curiosity fotóján azonban olyan felhők látszanak, amelyek nagyobb magasságban alakulnak ki, ezért a NASA szakértői azt gyanítják, hogy szárazjégből, azaz fagyott szén-dioxidból állhatnak.
A marsjáró a lent látható képet is elkészítette, amelyen úgynevezett irizáló, azaz szivárványos felhő látható.
Ez fontos információkat rejt a kutatók számára, a marsi felhők kialakulását és változásait tekintve. A marsi égbolt tanulmányozásával pedig a légköri és szélviszonyok, illetve a hőmérséklet alakulásáról tudhatnak meg többet a NASA szakemberei.
