Hirdetés

Napelemet minden tetőre? Utánajártunk, megéri-e!

|

Környezetkímélő, kiválthatja a teljes otthoni energiafogyasztást, a felesleget pedig el is lehet adni - utánajártunk, hogyan működik Magyarországon a napenergia otthoni használata.

Hirdetés

A megújuló energiaforrások közül a legtöbb esetében csak a nagyipari kiaknázás lehetséges: senki sem tud a kertjébe szélturbinát vagy a közeli patakra vízerőművet telepíteni. A napenergia azonban sokkal "demokratikusabb", hiszen a magánkézben levő épületek zömére fel lehet szerelni napelemeket, amelyek még a honi klímában is kiválóan működnek. A következő két oldalon bemutatjuk, hogy mivel érdemes számolnia annak, aki napenergiával akarja - részben vagy akár egészben - fedezni otthoni áramszükségletét, majd további két oldalon kisebb léptékre váltunk: különféle napelemes készülékeket mutatunk be, amelyek megkönnyíthetik életünket.

A 2018-as számok sajnos még nem állnak rendelkezésre, így a legfrissebb adat egy 2017 végi pillanatfelvétel a magyar piacról, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tollából. Eszerint akkor 29 685 kis erőmű csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami 46 százalékos éves növekedést jelentett. A hivatal elmondása szerint a bővülés 2018 első negyedévében is folytatódott, mi több, az előző évinél gyorsabb ütemet jósol. Úgy tűnik tehát, hogy nálunk is mainstreammé kezd válni a napenergia otthoni felhasználása.

Alapozó

A fotovoltaikus áramtermelés nagy vonalakban a következőképpen működik: a háztetőn (esetleg a kertben, állványokon) elhelyezett napelemek a Napból érkező fotonokat használják energiatermelésre. Az így előállított egyenáramot egy inverter alakítja át váltóárammá, és ezt mi fel tudjuk használni eszközeink működtetésére. Mivel - persze időjárástól függő aktivitással - a rendszer folyamatosan dolgozik, az áramtermelés is állandóan zajlik, így a fel nem használt felesleg eltárolását meg kell oldani. Ennek egyik lehetősége otthoni akkumulátorok használata, a másik pedig az áram visszatáplálása az áramszolgáltató hálózatába.

Hirdetés

Sajnos az akkumulátortechnológia még nem tart ott, hogy ésszerű legyen ezeket használni, így a legtöbb felhasználó a napelemeivel megtermelt, de épp el nem használt áramot egyszerűen visszatölti az áramszolgáltatónak. Ez nem jótékonykodás: az úgynevezett szaldós elszámolás értelmében évente egyszer történik összesítés, és ez alapján kell aztán vagy nekünk fizetni, vagy a mi termelésünk többlete esetén akár kaphatunk is vissza pénzt.

Ez utóbbi nem feltétlenül működik a gyakorlatban: mivel a legtöbben a saját háztartásuk energiaigénye ismeretében építik ki napenergia-rendszerüket, igen ritka, hogy tetemes mennyiségű árammal termelünk többet a szükségesnél. A visszajáró pénzt pedig nem egyszerűen átutalja az energiaszolgáltató, hanem arról nekünk kell számlát adni (vagyis adószám kiváltása is szükséges a hajcihőhöz), majd az így kapott összeg után adózni is kell. Egy kWh áramért egyszeri felhasználóként nekünk 37-38 forintot kell fizetnünk - az általunk termelt áram kWh-jáért viszont csak 9-15 forintot kapunk. Ennek köszönhetően igen sokan nem vállalják az elhanyagolható összeg visszaigénylésével járó extra ügyintézést.

Az építés

A napelemre épülő otthoni áramtermelő rendszer megtervezésekor és összerakásakor érdemes profi segítséget kérni - és mivel egy olyan megoldásról van szó, amely normál esetben alsó hangon is húsz-harminc évig kell hogy működjön, megbízható céget kell választani, olyat, amely jó eséllyel évtizedek múlva is elérhető lesz. Fontos azt is tudni, hogy a hivatali bürokrácia a gyakorlatban igen sokszor ellehetetleníti a gyors építkezést - fogalmazzunk úgy, hogy az állami szervek az elvileg harmincnapos határidőt nem minden alkalommal tartják be.

Hirdetés

A napelemek esetén a beépített felület és a kilowattpeakben (kWp) kifejezett teljesítmény számít. Mivel a napelem maga tulajdonképpen nem egy gép, hanem egy fizikán alapuló rendszer, hacsak be nem törik a felülete, vagy meg nem rongálódik a kábelezése, meghibásodásokkal nem sűrűn kell számolni. Ellenben e panelek teljesítménye elkerülhetetlenül csökkenni fog: a legtöbb gyártó 20 vagy 25 évre vállal 80 százalékos névleges teljesítménygaranciát. Itt két dolgot érdemes megjegyezni: sok gyártó paneljei eleve erősebbek a névleges teljesítménynél, így ezt a szintet mindenki könnyedén meg tudja ugrani. A másik dolog az, hogy németországi példák alapján a harmincéves, tehát a mai technológiánál jóval primitívebb panelek is hozzák a 90 százalékos teljesítményt.

Ennél jóval kényesebb eszköznek számít a napelem és az elektromos rendszer közé ékelt inverter, amely egy igen komplex masina, így meghibásodására is nagyobb esély van. Természetesen hatalmas különbségek lehetnek az olcsóbb és a drágább inverterek között, és azt sem árt tudni, hogy ezeket a gépeket célszerű az időjárástól védett módon tárolni - erre is gondolni kell a tervezéskor. Mivel nem volt lehetőségünk sok eltérő márkát tesztelni, konkrét nevek említése nélkül azt tudjuk tanácsolni, hogy azokat az invertereket részesítsd előnyben, amelyek fontosabb komponensei külön-külön is cserélhetők, és amelyeket nem kell bármilyen hiba esetén azonnal leváltani. Az inverterekre általában öt-hat év garanciát vállalnak a gyártók, ám ezt sok márka esetében plusz szolgáltatásként meg is duplázhatjuk.

Megéri?

Az első kérdés a napelemes rendszerrel kapcsolatban általában az, hogy megéri-e. Megéri-e előre, egyben kifizetni hát-nyolc vagy még több év áramszámláit (hiszen lényegében erről van szó) azért, hogy utána élvezhessük az ingyen áramhasználatot? Először is, a megtérülési idő rengeteg dologtól függ - nemcsak attól, hogy mekkora energiafogyasztású háztartásról, milyen minőségű eszközökről és milyen méretű napelemkupacról van szó, de attól is, hogy a ma evidenciaként kezelt körülmények ugyanilyenek maradnak-e mondjuk tíz év múlva is. Egy radikális áramdíjváltozás teljesen átalakíthatja az egyenleteket, mint ahogy egy esetleges állami támogatási rendszer beindulása vagy akár az elektromos autók gyors elterjedése is kihathat a piacra. Több országban - például Szlovákiában és Spanyolországban - már eltörölték azt a törvényt, amely kötelezővé tette az áramszolgáltatók számára az áram átvételét; nyilván nálunk is komolyan átalakítaná a szektort egy ilyen lépés.

Hirdetés

A napenergia azonban nem véletlenül terjed: egy átlagos háztartás energiaigényét kiváltó rendszer körülbelül 1-2 millió forint között van (ezt természetesen számtalan körülmény befolyásolhatja, akár olyan alapvető dolgok is, mint a tető dőlésszöge és irányultsága). Ha ezt az összeget mondjuk nyolc év alatt visszatermeli a rendszer, azt követően lényegében eltűnik az áramszámlánk - ráadásul egy ilyen rendszer igen könnyen bővíthető vagy akár költöztethető is. És ne feledjük: ez jelentős lépés a környezettudatos életmód felé.

Állami támogatás?

Az Ausztriába, Németországba látogatókat meglepheti, hogy szinte minden fészeren dolgozik néhány napelem. Ez - a környezettudatosabb szemlélet mellett - annak köszönhető, hogy rengeteg támogatás vehető igénybe egy-egy napelem-telepítéskor. Ezekben az országokban lehet igényelni vissza nem térítendő támogatást az államtól, az EU-tól és sok helyütt a régiótól is - így akár a magyar árak egyharmadáért ugyanolyan rendszer telepíthető. Magyarországon ezzel szemben ilyen, alanyi jogon járó kedvezmények nincsenek, ráadásul a napelemekre kiszabott termékdíj messze meghaladja az uniós átlagot is. Kamatmentes hiteleket azonban több magyarországi bank is ajánl napelemes rendszer kiépítésére.

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.