Mozgalmas időket él az Intel a vezérigazgatói posztot tavaly átvevő Pat Gelsinger irányítása alatt, hiszen a vállalat csak néhány hónapja mutatta be a 12. generációs hibrid processzorokat, úton vannak az első Arc-videokártyák, a tervek szerint pedig a kékek építhetik meg a világ legnagyobb chipgyárát is Ohióban.
A Microsoft után most az Intel is közzétette legutóbbi pénzügyi negyedéve, a december 26-án lezárult Q4 eredményeit, melyeknek sikerült túlszárnyalniuk az elemzői várakozásokat.
A legfontosabb, hogy a fogyasztói üzletágat lefedő Client Computer Group bevételei ugyan 7%-al elmaradtak a harmadik negyedéves eredménytől, de a 10,1 milliárd dolláros összeg még így is félmilliárddal több volt, mint amire a szakértők számítottak. A kékek CEO-ja szerint a csökkenés az éves forgalom egyenlőtlen eloszlásának és az ellátási gondoknak tudható be.
Az adatközpontokra koncentráló Data Center Group bevételei viszont 20%-kal nőttek, ami 7,3 milliárd dolláros eredményt jelentett. Az elemzők itt szintén pesszimistábbak voltak, és előzetesen 6,7 milliárd dollárra saccolták a divízió Q4-es bevételét. Hasonlóan jól alakult az önvezető autókba szánt technológiákért felelős Mobileye teljesítménye is, ez 7%-os éves növekedéssel 356 millió dolláros bevételt generált, így a vezetőség bizakodva várhatja az izraeli leányvállalat részvényeinek későbbre tervezett tőzsdei bevezetését.
Ami a jövőt illeti, Gelsinger elárulta, hogy jó úton jár az új generációs szerverchipek, a Sapphire Rapids-széria előkészítése, így már ebben a negyedévben elkezdődhetnek a szállítások, míg a második negyedévre már felfuthat a gyártás is.
Az új CEO irányítása alatt az Intel nagy volumenű fejlesztésekbe kezdett, hogy a jövőben már más vállalatok által tervezett chipek gyártását is vállalni tudja. A terv részét képezi az akár 100 milliárd dollárt is meghaladó ohiói gigaberuházás, ami összhangban van az Egyesült Államok kormányának azon törekvésével, hogy megerősítsék a hazai chipipart. A nemzetbiztonsági szempontból is kiemelten kezelt chipgyártást ugyanis az elmúlt évtizedek során lényegében teljesen kiszervezték az olcsó munkaerővel csábító Kínába, így az amerikai cégek erősen függenek az ottani beszállítóiktól.
