Hirdetés

Rezsicsökkentés: mennyit fogyaszt a PC-d, a konzolod és a többi elektronikai eszközöd?

|

A rezsicsökkentés korlátozásával korántsem mindegy, hogy mennyit fogyasztanak az otthoni kütyük, ennek igyekeztünk utánajárni.

Hirdetés

Habár a kormány még a legutóbbi hetekben is a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági árfék megvédését hangsúlyozta, a tegnapi kormányinfón bejelentették, hogy az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nemzetközi energiaválság miatt korlátozzák a kedvezményesen felhasználható földgáz és áram mennyiségét.

Az új szabályok értelmében egy háztartás évente legfeljebb 1729 köbméter földgázt és 2523 kWh-nyi áramot fogyaszthat a "rezsicsökkentett" áron, aki pedig túllépi ezt, az a korábbi számlája többszörösét is kifizetheti. Egyáltalán nem mindegy hát, hogy mennyire éhesek az otthonunkban duruzsoló elektronikai eszközök, az alábbiakban ezért néhány példával segítünk az eligazodásban.

Hirdetés

PC

Stílszerűen a PC-kkel kezdjük a sort, habár itt a legnehezebb konkrét fogyasztást mondani, hiszen végtelen számú hardveres konfiguráció lehetséges, miközben az sem mindegy, hogy mire használjuk az adott masinát: merőben más igénybevétellel jár például a dokumentumszerkesztés, mint az AAA-játékok pörgetése, vagy éppen a videó-renderelés.

A brüsszeli Energuide számításai szerint mindenesetre egy hangszórókkal és nyomtatóval kiegészült átlagos asztali gép 200 Wh körül fogyaszt, ami 8 órás munkamenetekkel számolva közel évi 600 kWh energiát jelent. A laptopok jóval takarékosabbak, ezek fogyasztása jellemzően 50-100 Wh, vagyis napi 8 órás használattal évi 150-300 kWh körüli értéket kapunk. Készenléti üzemmódban nagyjából a normál üzem egyharmadára csökken a fogyasztás, tehát itt is lehet spórolni, de a villámgyors SSD-k korában már a kikapcsolás sem ördögtől való eljárás.

Ahogy feljebb is említettük, a gamer számítógépek étvágya jóval magasabb, az adott konfig erejétől függően 300 és 500 Wh között mozoghat. A szórás ezen a kategórián belül is hatalmas, de ökölszabályként támaszkodhatunk az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának kalkulációjára, amely 1400 kWh-t ad meg egy átlagos gamer PC éves fogyasztásaként, monitorral együtt.

Ha viszont pontosabban szeretnénk kideríteni a PC-nk fogyasztását, 5-7 ezer forint körüli áron már válogatni lehet a konnektorba dugható hálózati fogyasztásmérők között, amelyek valós időben mutatják meg a számokat. A másik tippünk a LocalCooling nevű ingyenes szoftver, amely képes megsaccolni a számítógépünk alkatrészeinek fogyasztását. Ettől viszont ne várjunk tűpontos értékeket, a hangsúly itt a saccoláson van.

Konzolok

A 2020 őszén piacra dobott új generációs konzolok többet fogyasztanak az elődeiknél, így ezek is komolyan megdobhatják az éves villanyszámlát. Mielőtt azonban még kitérnénk a számokra, fontos leszögezni, hogy a számítógéphez hasonlóan a konzolok fogyasztását is nagyban meghatározza a felhasználás módja. A streaming értelemszerűen jóval takarékosabb időtöltés, mint a játék, de még a játékokon belül is jelentős a mozgástér az adott cím grafikájától és optimalizáltságától függően.

A PlayStation 5 és az Xbox Series S/X játék közben 160-200 W körül fogyasztanak. Ha az arany középutat választva 180 W-tal és napi 3 óra gaminggel számolunk, az éves szinten 197 kWh fogyasztást ad ki. Ami pedig az előző generációt illeti, az NRDC számításai szerint a PlayStation 4 137 W-ot, a valamivel gyengébb Xbox One pedig 112 W-ot kér, így a fenti feltételek mellett az előbbinél 150 kWh, az utóbbinál 122 kWh körül alakul az éves fogyasztás.

Érdemes továbbá kiemelni, hogy mennyi energiát emészt fel a konzolok készenléti üzemmódja. A PlayStation 4 esetében ez 8,5 W, az Xbox One-nál pedig 15,7 W. Az újabb masináknál pedig még nagyobb a különbség a platformok között: a PS5 készenléti üzemmódja csupán 1,5 W-ot igényel, míg a Series X Instant-on módja már 29 W-ot. Fontos megjegyezni, hogy (generációtól függetlenül) 1-2 W-nyi fogyasztás akkor is jelentkezik, ha kikapcsolt állapotban, bedugva hagyjuk a gépeket. Mindehhez pedig még hozzáadódik cikkünk következő pontja, a televíziók fogyasztása.

Okostévék

Az okostévék étvágya széles skálán mozog a mérettől és a megjelenítőben alkalmazott technológiától függően, de erről szerencsére már a vásárláskor pontos adatot kaphatunk, hála a kötelező energiacímkéknek. Ezek jól láthatóan megmutatják, hogy az adott készülék hány kWh-t fogyaszt 1000 óra alatt. Példának okáért, az LG csúcskategóriás 8K Smart OLED TV-je (OLED88Z19LA) HDR üzemmódban 495 kWh-nyi energiát habzsol el 1000 üzemóra alatt, ami éves szinten napi átlag 2,7 órányi tévézésnek felel meg.  A tipikus otthoni készülékekhez persze jóval közelebb állhat a Samsung 125 cm-es 4K LED-modellje, a UE50TU7022KXXH, amely 1000 üzemóra alatt csak 112 kWh-t igényel HDR üzemmódban.

Ha viszont becsült értékeket szeretnénk összeméregetni, érdemes rápillantani az RTINGS online kalkulátorára, ahol az OLED és LED TV-k átlagos fogyasztását és üzemeltetési költségét nézhetjük meg a képátló, a napi használat és az energiaár megadásával.

Egyéb eszközök

A tévéknél már említett energiacímkék használatát a hűtőgépek, a mosogatógépek, a mosógépek és a villanykörték/lámpák esetében is előírja az Európai Unió, így ezeknél szerencsére nem kell találgatniuk fogyasztást a vásárlóknak. A többi termékkategóriánál viszont nincs egységes jelölés, marad a dobozok és a kézikönyvek böngészése. Ökölszabályként kezelt becslések persze itt is vannak: egy vízmelegítő jellemzően 3000 W, egy porszívó 500 és 1200 W, egy mikrohullámú sütő 600 és 1500W, egy széles sávú router pedig 7-10 W környékén fogyaszt.

A wattokból pedig bárki kiszámolhatja a kWh értékét. Ha például a vízforralónk dobozán azt látjuk, hogy 1800 W-os maximális fogyasztással bír, az 1,8 kW-ot jelent, amit a használati órák számával kell felszorozni. Tehát, ha az adott vízforralót egy évben összesen 10 órán át használjuk, az a legrosszabb esetben 18 kWh-val dobja meg a háztartásunk fogyasztását.

És fogyasztanak-e a bedugva hagyott töltők?

Ahogy azt a konzolok esetében már láthattuk, az elektronikai eszközök bizony teljesen kikapcsolt állapotban is fogyasztanak, habár jellemzően nem túl sokat. Több készülékkel számolva viszont már megfoghatunk némi pénzt, ha kihúzzuk őket a konnektorból, vagy áramtalanítható elosztókat használunk, amelyekből léteznek automatizált, távvezérelhető modellek is. A megtakarítás mértéke nagyban függ az adott háztartásban található eszközparktól, de a 24.hu 2014-es kísérletének szerzője például 15 ezer forintra hozta ki az éves spórolást az áramtalanítással.

Azoknak viszont jó hírünk van, akik a bedugva hagyott telefontöltőjük miatt aggódnak: pusztán megtakarítási célból nem érdemes feladni a lustaságot, ezek fogyasztása ugyanis egészen elenyésző, a Stanford Egyetem 2011-es kutatása szerint mindössze 0,26 W, de még az újabb, nagyobb teljesítményű töltőknél is 0,1-0,5 W között marad. Más kérdés persze, hogy klímavédelmi szempontból igenis érdemes kihúzni a kockákat, hiszen világszinten ez a mikrofogyasztás is összeadódik.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.