Hirdetés

Teljesen átalakulhat a Facebook, ha sikerrel jár az amerikai kormány

|

Amit régóta rebesgetnek, az most valóban elindult: az Egyesült Államokban a legfelső szinteken indítottak antitröszt-pert a Facebook ellen. Akár osztódhat is a vállalat a végén. Elmondjuk, mit is jelent ez az egész, és mi változik a felhasználók szemszögéből, ha az eljárás sikerrel zárul.

Hirdetés

Antitröszt-pereken nagyon leegyszerűsítve olyan eljárásokat értünk, amikor a törvényhozás, vagy kereskedelmi szabályozó szervezetek szerint egy vállalat, illetve egy termék vagy szolgáltatás túlságosan uralja a piacot, és egymásba kismillió csáppal kapaszkodó különféle funkciókkal, marketinges eszközökkel és egyéb módokon már nem ad lehetőséget arra, hogy bármilyen versenytárs érdemben elférjen mellette.

Az informatikai világban talán a Microsoft esete volt ilyen: a 90-es évek végén indult eljárásokban azzal vádolták meg a redmondi céget, hogy több területen is olyan módszerekkel lehetetlenít el másokat, amelyek már túlmennek a szabad verseny szabályainak keretein.

Egyrészt ráveszik a hardvergyártókat, hogy előre telepített Windows rendszerekkel árulják a gépeiket, másrészt a Windowsban alapértelmezettként kínálják az Internet Explorer böngészőt - mindkét esetben szinte esélyt sem hagynak arra, hogy a vásárlók mást válasszanak, vagy egyáltalán eljussanak odáig, hogy mást is választhatnának.

Hirdetés

Ennek a pereskedésnek a vállalat felosztása és ezáltal az összefonódások megszüntetése volt a fő célja.

Most pedig ez várhat a Facebookra is, ami már rég nem csak a Facebook szolgáltatást jelenti, hanem egy Messengerrel, WhatsApp-pal, Instagrammal és egyebekkel kiegészített, átfogó ökoszisztémát.

Tegnap az Egyesült Államok szövetségi kereskedelmi felügyelete, valamint 46 államügyész nyújtott be hivatalos keresetet a Facebook ellen, a fő vádpont az, hogy a WhatsApp és az Instagram túlzott beolvasztásával a vállalat megsérti az 1914-es Clayton-törvényt, ami alapvetően a monopóliumok és kartellek szabályozásáról szól.

A beadvány megfogalmazása szerint a Facebook közel egy évtizede arra használja egyre nagyobb piaci dominanciáját, hogy ellehetetlenítse a lehetséges vetélytársakat, amelynek a felhasználók látják kárát.

"A Facebook azzal tartja fenn monopolhelyzetét, hogy olyan vállalatokat vásárol fel, melyek esetleg riválisként veszélyt jelenthetnek rá, valamint olyan kirekesztő módszereket alkalmaz, amelyek a versenyszabályokkal ellentmondva ellehetetlenítik azokat a cégeket, amelyeket a Facebook nem tud beolvasztani"

- fogalmaz a kereset. Ha pedig valóban pereskedés lesz a vége, amiben a Facebook veszít, akár odáig is eljuthat az ügy, hogy az óriásvállalatnak el kell adnia vagy ki kell szerveznie a WhatsApp-ot és az Instagramot, valamint erősen korlátozva lesz a jövőbeni felvásárlások és összefonódások terén is.

Egyre feketébb a Facebook hátsója

A mostani eljárás alapja tehát a közösségi óriás üzleti viselkedése, de természetesen a beadvány kitér arra is, hogy a Facebook már önmagában is sokszor kihúzta a gyufát a felhasználói adatok hanyag kezelésével.

Ez pedig sokszorozódik az említett egyéb szolgáltatások bevonásával, hiszen a WhatsApp és Instagram adatok is a nagy Facebook-kalapba kerülnek. Emellett azt is kifogásolják a kereset megfogalmazói, hogy a sokfelől gyűjtött személyes információkat úgy adja-veszi és használja a vállalat, hogy erről nincs tiszta és egyszerűen követhető képe maguknak a felhasználóknak.

Mit tapasztalunk majd mi, ha tényleg feldarabolják a Facebook-birodalmat?

Amennyiben tényleg teljes sikerrel járnak a mostani pereskedők, akkor a legcsücskösebb esetben úgy oszolhat részekre a mostani "sokfejű, de egy testű" Facebook, hogy a külön vállalatokba kényszerített WhatsApp és Instagram nem csak pénzügyileg és szervezetileg lesz különálló egység, de a felhasználók is érzik majd az eltávolodást.

Ennek lehet jó oldala is, például ha Facebookon egyszer véletlenül rányomtunk egy rózsaszín bicikliket árusító oldal linkjére, akkor Instagramon sem jönnek szembe onnantól éveken át rózsaszín biciklik.

Másrészt viszont akár nehezebbé válhat az, hogy valakit megtaláljunk Facebookon úgy, hogy Instagramon figyeltünk fel rá, vagy fordítva, aki Facebookon bukkan egy publikus posztunkra, nem fog alapértelmezetten látni minket WhatsApp alatt is.

Persze egy ilyen antitröszt-vizsgálat akár hosszú évekig is eltarthat (a Microsoft esetében az 1998-ban indult huzavonának teljesen csak 2001-ben tettek pontot a végére), szóval biztos lesz még erről több hír és fejlemény, míg a jogi szereplők végleges döntésre jutnak.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.