Az állatkísérletek nem számítanak újdonságnak a tudományban, elvégre nélkülük nem lehetett volna kifejleszteni a koronavírus-járvány elleni vakcinákat sem, viszont ezek között is akadnak olyan kutatások, amik a szokványosnál elrugaszkodottabbak.
Az egyik ilyen egy 2019-es tanulmány, amelyben patkányokat igyekeztek tanítani vezetni, hogy megvizsgálhassák a környezet általi stresszt. Akkor az derült ki, hogy a tevékenység csökkenti a patkányok stressz-szintjét, egy mostani kísérlet viszont egészen más szempontból tanulmányozza az állati sofőrködést.
Shachar Givon és munkatársai az izraeli Negev Ben-Gurion Egyetemen végeztek el egy különleges kísérletet és a Behavioral Brain Research folyóiratban publikálták a tapasztalataikat. Az volt az elképzelésük, hogy megnézik, a halak fejlett navigációs készségei univerzálisak-e, működnek-e számukra ismeretlen környezetben is, egy kutatólaboratórium tartályában vezetni pedig eléggé feltérképezetlen terepnek számít egy aranyhal számára.
Lényegében egy kerekes akváriumról (FOV) van szó, és mivel a patkányokkal ellentétben az uszonyosok nem tudnak megtanulni fizikailag vezérelni semmit, ezért a tudósok más megoldáshoz folyamodtak: egy lefelé néző kamera követte a hal helyzetét. Ha a pikkelyes delikvens a tartály egyik falának közelébe úszott és kifelé nézett, az algoritmus (amely a fedélzeti Raspberry Pi 3B+-on futott) ebbe az irányba mozgatta az FOV-t. Az ugyanott lévő lidar szenzor pedig felülírta az algoritmust, ha a haljármű 20 centiméteren belül megközelítette a szárazföldi környezet, egy 4x3 méteres kifutó falait.
I am excited to share a new study led by Shachar Givon & @MatanSamina w/ Ohad Ben Shahar: Goldfish can learn to navigate a small robotic vehicle on land. We trained goldfish to drive a wheeled platform that reacts to the fish’s movement (https://t.co/ZR59Hu9sib). pic.twitter.com/J5BkuGlZ34
— Ronen Segev (@ronen_segev) January 3, 2022
Hat darab aranyhal vett részt a kísérletben, és hetente háromszor, kétnaponta 30 perces edzéseken tanították őket vezetni. Kezdetben a kopoltyúsok jutalmat kaptak, ha egy célponthoz (egy rózsaszín hullámkartonhoz) navigáltak a kifutó közepétől, idővel pedig valóban megtanulták koordinálni az FOV-t, sőt, jobbak lettek mind a feladatok végrehajtása, mind az elvégzéséhez szükséges idő tekintetében, azonban a tudósok arra is kíváncsiak voltak, hogy a halak nem csak egyetlen sor mozdulatot memorizálnak-e, ezért megismételték a teszteket új kiindulási helyzetekből, illetve más színű célpontokkal is. Az aranyhalak nem csupán meg tudtak birkózni ezekkel a kihívásokkal, de különböző szögekből is meg tudták közelíteni a célállomásokat.
Kiemelt kép: Aurich Lawson/Getty Images
