Ha valaki már 2007 előtt is odáig volt az okoskütyükért, akkor tudja, hogy az imént említett év nagy vízválasztó volt: addig ugyanis a PDA-kat, PDA-telefonokat és táblagépszerű PC-ket úgynevezett stylussal, vagyis digitális érintőtollal, érintőceruzával lehetett csak igazán jól használni. A kapacitív érintőképernyők technológiája azonban kényelmesebb, ujjbeggyel történő használatot garantál.
Az érintőtoll ennek ellenére nem halt ki. A Samsung Galaxy Note sorozata például a legszebb és legsikeresebb példája ennek: az érintőkijelző mellé ott az S Toll, amely nyomásérzékeny rajzolást és kézírást garantál. Miközben a szakértők a Galaxy Note 8 kivitelezését tartják a valaha volt legjobbnak, addig a Microsoftot sem kell félteni, a Surface táblagépek is jól használhatóak a digitális tollal, és persze akadnak más hasonló windowsos gépek is.
A digitális tollak világában azonban sok szabvány van, vagyis egyik sem egyforma. Néhány éve ezen igyekezett változtatni az Intel, a Wacom és a Synaptics, amely az Universal Stylus Initiative kezdeményezéssel egységesítené az érintőtollakat. Ehhez most hat új cég csatlakozott, köztük a Google és a 3M is. Az USI ezzel több mint 30 tagot számlál immáron.
2016-ban a csoport kiadta az USI 1.0-s szabványt, amely olyan protokoll, amelyet alapul vehetnek a hardvergyártók, és gondoskodhatnak róla, hogy az USI 1.0-kompatibilis tollak bármilyen érintőképernyős eszközzel működjenek.
Az aktív stylus és az érintőkijelzős eszköz között a kétirányú kommunikáció is biztosított, a tinta színe és az ecsetmód a tollban van tárolva, vagyis több eszközön is ugyanúgy használható. Egy kijelzőre egyszerre 6 tollal is lehet írni, a 4096-szintű nyomásérzékenység is támogatott.
Többen remélik, hogy a Google támogatása érdemi eredményeket és termékeket is hoz a kategóriában.
