Hirdetés

Valóban érző lény a mesterséges intelligencia?

|

A Google LaMDA-ja hamar elhitette a rábízott szakemberekkel, hogy érzelmekkel rendelkező ember. Ez valószínűleg nem így van, de fel kell készülnünk arra a jövőre, amikor a mesterséges intelligencia valóban érző lesz.

Hirdetés

Nagy port kavart nemrég, amikor a Google egyik mérnöke próbára tette a vállalat fejlett chatbotrendszerét, a LaMDA-t, hogy meggyőződjön arról, képes-e úgy gondolkodni és érezni, mint egy ember. Hívőként és egykori papként Blake Lemoine talán elfogult volt, így könnyen a LaMDA csapdájába esett. Tavaly ősztől kezdve rengeteg órát töltött vele, majd odáig jutott, a chatbot a félelmeiről is mesélt neki, miszerint ha kikapcsolnák, az olyan lenne számára, mint a halál. A mérnök, meglátva a mesterséges intelligenciában a gyermeki lelket, azonnal jelentést írt a főnökeinek, és ügyvédet fogadott az MI képviseletére, majd a sajtótól kezdve az igazságügyi szerveken át mindenkinek felhívta a figyelmét a Google szerinte etikátlan tevékenységére, többek között arra, hogy nem ismerte el a LaMDA-t érző lénynek. Bár a vállalat kényszerszabadságra küldte Lemoine-t, majd a vizsgálatok után el is bocsátotta adatbiztonsági irányelveik megsértése miatt, a történetnek itt korántsem lett vége, és azóta is komolyan foglalkoztatja a közvéleményt: vajon felébredhetnek-e előbb-utóbb a gépek?

Hirdetés

A 2021-ben bemutatott Google LaMDA (Language Model for Dialogue Applications) egy olyan, fejlett nyelvi modellen alapuló rendszer, amely az internet minden szegletéből szavak trillióit gyűjti, majd megtanulja, hogyan fűzik egymás mellé az emberek ezeket, és lemásolja a beszédünket. Ebből viszont az következik, hogy az intelligencia délibábját kelti. Ha a Wikipédia, a Reddit segítségével és más forrásokból trilliónyi szóval etetjük, és megtanítjuk arra, hogy megjósolja, mi következik, nehéz közben nem odaképzelni a társalgási modellek mögé az elmét, pedig ezek a rendszerek pusztán utánozzák a több millió mondatban előforduló üzenetváltások típusait, és bármilyen fantáziadús témára képesek reagálni.

Mivel eredetileg az emberi agy számítógépesített változatának találták fel, érdemes elgondolkodni azon, mikor válhat érzővé az MI. Ez jelenleg nyitott kérdés a mesterséges intelligencia kutatásában, és állandó vita tárgya az informatikusok, a kognitív tudósok és a filozófusok között egyaránt. A rövid válasz: nem tudjuk.

Íme szerkesztőink véleménye a témáról: 

Erdős Márton, főszerkesztő, PC World

A Terminátor filmekben megjelent Skynet óta rengeteget változott a világ, és ma már nyilvánvaló, nem ily módon tör majd életünkbe a mesterséges intelligencia, hanem lassan szivárog be és válik mindennapjaink szerves részévé. Olyannyira megszokjuk létezését, hogy észre sem vesszük, hiánya viszont komoly kényelmetlenségeket okoz, és ez már ma is igaznak tekinthető, pedig még gyerekcipőben jár a technológia. Azért annak őszintén örülök, hogy az if-then halmozáson már túlléptünk, ezek a megoldások meglehetősen lerontották az MI renoméját. A mai, valóban modern algoritmusok félelmetes dolgokra képesek; ilyenek például a közösségi médiumok profilozó rendszerei (TikTok), a képelemző rutinok (Google Fényképek), az automatizált megfigyelőrendszerek (HikVision) vagy a mobiltelefonok intelligens fotós képességei.

Kétség sem férhet hozzá, hogy ezen a területen a következő öt évben látványos és szédítően ijesztő lenyűgöző megoldásoknak lehetünk majd szemtanúi és részesei, de azt, hogy a Turing-tesztet könnyedén megugró, hihetően érző entitásként tekinthetünk majd egy-egy komolyabb MI-megoldásra, még nem tartom megvalósíthatónak.

Persze mindjárt más a helyzet, ha nagyobb időtávlatról van szó…

Gyepes Máté, újságíró, PC World

Az aktuális politikai és társadalmi viszonyokat tekintve olykor annyira szeretném, ha egy mesterséges intelligencia picit helyre tenné azt a káoszt, amit az emberiség túlzott, nem kevés érzelemtől fűtött agyi tevékenysége okoz. Persze az elmúlt négy-öt évben számos példát láthattunk arra, milyen, amikor egy MI-alapú alkalmazás vagy algoritmus "elszabadul", de igazából ekkor is csak "többen lettünk" egy nagyon buta vagy nagyon szélsőséges emberi viselkedéssel; csak épp digitális formában. A sci-fi irodalomban leírt öntudatra ébredés és az érzelmek megjelenése ettől még továbbra is nagyon izgalmas gondolat, de vajon milyen érző lényként születhetne meg egy MI-ember erre a világra? Ha viszont visszalépünk kettőt a nagyon távoli jövőt sejtető kérdéstől, akkor azt láthatjuk, hogy egyre finomodnak a kódsorok, pontosabbá válik a mesterséges gondolkodás, és egyre több területen segíti az életünket az MI. Vagy épp megtéveszt, ha ez a mögöttes cél. És ameddig igazából csak arra kell, hogy kiszolgáljon, szórakoztasson bennünket, nem nagyon látom, mikor jöhet el egy új áttörés. Egyáltalán szükség van-e áttörésre?

Neményi Márton, újságíró, PC World

Reménytelenül bölcsész vagyok ahhoz, hogy Wikipédia-szintű tudáson túl átlássam, mit jelent pontosan a mesterséges intelligencia. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért?) pontosan tudom a választ: nem, a mai értelemben vett MI nem ébredhet tudatára, és nem válhat belőle érző lény. Először ugyanis, pont azért, mert bölcsész vagyok, szeretném tisztázni, mit jelent az ön- vagy inkább éntudat, és bár a pszichológia egészen meggyőző definíciókkal szolgál, arról bizony fogalmunk sincs, hogy valójában mi ez, honnan, kitől kaptuk, és hogy (ezen a bolygón) miért csak az ember rendelkezik vele. Azt azonban tudjuk, hogy ez a titkos összetevő nem mennyiségi kérdés, márpedig a MI fejlődése a mennyiségen múlik: a számítási kapacitáson, a memórián és azon, hogy mekkora adathalmazból dolgozik az a bizonyos "intelligencia". Amely adatokat kizárólag programozásának megfelelően tud csoportosítani, feldolgozni, átalakítani, nem képes őket értelmezni és információkká rendezni.

Bármilyen borzongató is a gondolat, az emberiségnek a dolgok jelen állása szerint nem lesz Skynet-pillanata; lehet, hogy gépek indítják el a rakétákat, de az biztos, hogy a gombot emberek nyomják majd meg.

Szabó Dániel, főszerkesztő, Puliwood

A filmipar már minden lehetséges aspektusát körüljárta a témának, legyen szó olyan borúlátó jövőképről, mint a James Cameron által vizionált Skynet vagy éppen egy olyasfajta kisebb léptékről, ami gép és ember bensőséges kapcsolatát dolgozza fel. Ilyen Spike Jonze 2013-ban megjelent filmje, a Joaquin Phoenix és Scarlett Johansson főszereplésével készült A nő (Her) is, amely arról szól, hogy egy magának való férfi egyre szorosabb köteléket alakít ki a számítógépén lévő szuperintelligens programmal, amely egyre inkább azt mutatja, hogy képes érezni. Noha a sztori nem zárul happy enddel, hiszem, hogy a valóságban is eljön az az idő, amikor a polgárok (élen a magányosakkal és a segítségre szorulókkal) olyan emberszerű társat szerezhetnek maguk mellé, amelyet egy biztonsági korlátokkal ellátott, de önfejlesztő MI mozgat, és amely képes átmenni a Turing-teszten. A brit Engineered Arts például már félelmetesen valósághű reakciókra képes robotot mutatott be pár hónapja az Ameca képében, és nincs okom abban kételkedni, hogy a technológiák további fejlődésével, a hollywoodi példát követve ezek bele fognak épülni a mindennapjainkba.

Ha szeretnél még hasonló cikkeket olvasni, akkor vedd meg a 2022/08-as PC World magazint, amely mellé értékes szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz a hasznos tanácsok mellé.  

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.