Ahogy múlt héten megírtuk, a James Webb Űrteleszkóp nemrég olyasmit fedezett fel a világűrben, amire korábban még nem volt példa. A sikerszéria pedig ezen a héten újabb fontos űrkutatási mérföldkővel folytatódott. Az űrtávcső most nem egy távoli galaxisban, hanem a mi Naprendszerünkben fedezett fel vízpárát, az úgynevezett fő aszteroida övben, ahol az üstökösök jelenléte sem számít ritkaságnak. A kutatók már korábban is azt feltételezték, hogy az üstökösökben jelentős mennyiségű vízjég rejtőzhet, azonban eddig nem volt rá bizonyíték
Úgy gondolták, hogy a Neptunusz röppályája környékén kezdődő úgynevezett Kuiper-övben vagy a két fényévnyire található Oort-felhőben bolyongó üstökösök túl messze vannak a Naptól, hogy képesek legyenek megőrizni a víztartalmukat. Ez azonban egy érdekes kérdést is felvetett, ugyanis az üstökösökből kiáramló gázokban jellemzően 10 százalék körül alakul a szén-dioxid aránya, az űrtávcső szenzorai azonban nem érzékeltek ilyesmit egy Read-üstökösnek nevezett űrbéli objektum környékén.
A kutatók ezért arra gyanakszanak, hogy az üstökös szén-dioxid tartalma az elmúlt, több milliárd év során egyszerűen elszivárgott, vagy az üstökös a Naprendszer egy viszonylag melegebb régiójában alakult ki, ahol nem volt jelen a gáz.
Egyelőre további kutatásokra van szükség, hogy jobban meg lehessen érteni az üstökösök és aszteroidák felépítését, amin keresztül a Naprendszerben esetlegesen elérhető víz jelenlétét is jobban fel lehetne térképezni.
