Hirdetés

Vízpárát fedezett fel egy távoli bolygó körül a James Webb űrtávcső



|

Izgalmas rejtély tartja lázban a megfigyelést végző csillagászokat.

Hirdetés

A 2021 végén útjára indított James Webb űrteleszkóp (James Webb Space Telescope, JWST) minden korábbi eszköznél messzebbre képes tekinteni a világegyetemben, így a tudósok reményei szerint a következő 20 év során rengeteget segít majd az univerzum keletkezése körüli kérdések megválaszolásában.

A Földtől 1,5 millió kilométerre operáló űrtávcsőnek ugyanakkor a Naprendszeren kívüli élet nyomainak kutatásában is fontos szerepet szánnak, most pedig szállított is egy fontos felfedezést egy távoli exobolygó kapcsán.

Hirdetés

A JWST weboldalán publikált közlemény szerint a távcső segítségével egy megfigyelés során vízpárát sikerült kimutatni egy távoli bolygó, a Földnél 30%-kal nagyobb GJ 486 b körül, amely tőlünk 26 fényévnyire található. A tudósok számításai szerint az égitest háromszor nehezebb a bolygónknál, egy erős gravitációjú sziklás világról van szó.

A GJ 486 b egy művészi illusztráción
A GJ 486 b egy művészi illusztráción

A GJ 486 b egy vörös törpe, vagyis egy Napnál kisebb és jóval kevésbé forró csillag körül kering, ám ezt olyan közelséggel teszi (egy teljes kerülő megtétele mindössze 1,5 napig tart), hogy még így is 430 Celsius-fok körüli hőmérséklet uralkodik a felszínén. Így jutunk el a felfedezés valódi érdekességéhez: a vízpára jelenléte alapvetően arra utal, hogy a bolygónak saját atmoszférája van, a körülmények viszont ellentmondanak ennek.

A vörös törpéhez való közelség ugyanis nemcsak a magas hőmérsékletnek, hanem nagy mennyiségű Röntgen- és ultraibolya-sugárzásnak is kiteszi az égitestet, amely pusztító hatással van az atmoszférára. Ám ha a légkör mindezek ellenére is fenn tud maradni, az számottevő áttörést jelentene a Naprendszeren kívül található bolygókkal foglalkozó tudománynak.

Az egyik magyarázat az, hogy a GJ 486 b légkörét a heves vulkáni aktivitásból származó vízpára "tölti" újra és újra, a másik viszont az, hogy a gőz valójában a hűvös gazdacsillag külső rétegeiből származik, a megfigyelés sajátosságai miatt viszont nehéz elkülöníteni a kísérőbolygótól. A GO 1981 néven futó program tudósai szerint további megfigyelésekre lesz szükség, hogy tisztázzák ezt az izgalmas kérdést.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.