Hirdetés

Az AMD titkos fegyverére nincs válasza az Nvidiának, de mi is ez pontosan?

|

Ha már egyszer processzort, chipkészletet és GPU-t is gyárt az AMD, miért ne fordíthatná saját hasznára? A cél az Nvidia megszorongatása.

Hirdetés

Papíron már mindent tudunk a hamarosan megérkező, AMD Ryzen 5000-es processzorokról, sőt, a kiszivárgott tesztek alapján a valóság még szebb, mint az ígéret: például az, hogy a középkategóriás Ryzen 5 5600X a leggyorsabb Intel CPU-t is megverte IPC-mutatóban (a játékoknál ez rengeteget számít).

Azt is tudjuk, hogy az új processzorok a már 1,5 éve megjelent AMD X570-es alaplapokban érzik majd magukat a legjobban - abban a modelltípusban, amiről tudvalevő, hogy rejt egy csomó kiaknázatlan lehetőséget. Ezekhez csatlakozott október 28-án az AMD Radeon RX 6000-es videokártya-család, ami új GPU-t és sok-sok extrát hoz még idén, köztük egy izgalmas szolgáltatást, ami az AMD titkos fegyvere is lehet GeForce-Radeon grafikus kártyák csatájában. De mi is ez pontosan?

Hirdetés

AMD Smart Access Memory

A PC a sikerét elsősorban a modularitásnak és széleskörű kompatibilitásnak, köszönheti, de miért ne lehetne kihasználni azt, hogy minden főkomponenst ugyanazon cég tervezett és gyártott? Az AMD kapott is az adódó lehetőségen és kifejlesztette a Smart Access Memory technológiát, ami a memória-hozzáférésben hoz radikális és régóta várt változást.

A B550 vagy X570 chipkészletű alaplap és a Ryzen 5000-es processzor PCIe 4.0 x16-os vezérlőjét kihasználva az új Radeon RX 6000-es kártyák videomemóriája teljes egészében feltárul a processzor számára, amire más, PC-s rendszer nem képes.

Hogy megértsük, miért is fontos ez, nézzük a mostani rendszerek működését. A CPU mindössze 256 MB-nyi videomemóriát ér el, ennyit képes megcímezni és ezeken az adatokon például hasznos műveleteket végezni, amivel segíti a GPU működését. Ez a 256 MB ma már édeskevés (2003-ban volt ennyi VRAM a videokártyákon), ráadásul amint betelik, a GPU ismét megszólítja a CPU-t, hogy folytathatja az adatfeldolgozást.

Az ily módon szétdarabolt adatkezelés rengeteg felesleges hívással jár, ami igencsak lelassítja az adatáramlást és a feladatok végrehajtását. Ilyenkor az sem számít, hogy a legtöbb gaming PC még mindig PCIe 3.0-t használ, nem pedig a dupla akkora sávszélességet kínáló PCIe 4.0-t.

Az AMD Ryzen 5000-es CPU-k képesek a Radeon RX 6000-es, RDNA2 GPU-ra épülő videokártyák teljes fedélzeti memóriáját megcímezni, vagyis akár mind a 16 GB-nyi VRAM-ot elérik közvetlenül.

Az ötletet a notebookoknál már régebben bemutatott SmartShift technológia adta. A teljes egészében AMD-alapú notebook CPU-GPU párosa képes a rendelkezésre álló fogyasztást és hőtermelést egymás között dinamikusan elosztani.

Például ha a 3D-teljesítmény fontosabb, a CPU-teljesítmény rovására magasabb órajelre és nagyobb fogyasztásra kapcsolhat a grafikus chip, ha pedig a CPU van túlterhelve, a GPU hátrébb lép és a processzor használhatja a gép biztosította erőforrások jelentős részét.

Azáltal, hogy a Ryzen 5000-es CPU-k az RX 6000-es VGA kártyák teljes memóriaterületét, mind a 16 GB-ot képesek megcímezni, sokkal kevesebb hívásra van szükség, nem szükséges a feladatokhoz tartozó adatcsomagokat 256 MB-os szeletekre osztani.

Játékturbó ajándékba

A Smart Access Memory technológia logikusan hangzik és tulajdonképpen megdöbbentő, hogy miért ragadt meg a szabványos VRAM-elérési limit 256 MB-nál, de azért azt se várd, hogy egy teljes egészében AMD-alapú rendszer hirtelen 2×-es teljesítményre lesz képes csupán egy ilyen szűk keresztmetszet megszüntetésével. Ezzel az AMD mérnökei is tisztában vannak, és már a technológia bemutatásakor is mérsékelt gyorsulást jövendöltek. Ez nagyjából 5-11 százalék, de persze ez is szép eredmény, hiszen mindezt teljesen ajándékba kapod,

nem jár sem többletköltséggel, sem pedig nagyobb fogyasztással.

Az AMD elmondása szerint ennél sokkal nagyobb mértékű is lehet a gyorsulás, ha a játékfejlesztők a játékok motorjait is optimalizálják ehhez. Ez azt jelenti, hogy nem tördelik 256 MB-os csomagokra az adatot, hanem kihasználják, hogy a CPU a teljes videomemóriát képes címezni és elérni, méghozzá PCIe 4.0 x16 adatkapcsolaton.

De mit is érne az ötletes Smart Access Memory technológia, ha ehhez a felhasználóknak mindenféle beállításokat el kéne végezniük? Az AMD tisztában van a gamerek lustaságával, ezért a SAM azonnal, automatikusan aktiválódik, ha a három komponens adott a gépedben.

Őrjöngő GPU

Nem egyedül a Smart Access Memory az AMD titkos fegyvere, egy úgynevezett RAGE mód is megjelenik a Radeon RX 6000-es kártyákkal. Ennél már egy kattintásra is szükség lesz a felhasználó részéről, ám minden egyéb automatikus. Amint aktiválod a RAGE módot, a Big Navi GPU automatikus tuningot kap, ami órajel- és feszültségemelést jelent és persze némileg megnövekedett fogyasztással és hőtermeléssel is jár. Ezzel még tovább javul a Radeon RX 6000-es kártyák játékok alatti teljesítménye és még ha pár százalékkal is, de átveheti a vezetést a GeForce 30-as kártyáktól.

A puding próbája

Nem fogja egycsapásra agyonvágni az Nvidiát vagy az Intelt az AMD Smart Access Memory + RAGE mód kettőse, de azért 10+ százalék gyorsulás már érezhető és tekintélyes, ha pedig a komponensek önmagukban amúgyis jó vételnek számítanak, hát ez még egy indok arra, hogy tisztán AMD-alapú rendszered legyen. Persze mindez egyelőre papírforma és ígéret, hogy egészen pontosan milyen teljesítményt hoznak majd az RX 6000-es kártyák és hogy mennyit dob a sebességen az AMD trükktára, azt majd csak november 18-a után, az új Radeonok megjelenését követően tudhatjátok meg.

Persze ehhez az is szükséges, hogy az RTX 30-asokkal ellentétben az RX 6000-család ne legyen reménytelenül hiánycikk.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.