Hirdetés

Örülünk az 5G-nek? Mit tud az új mobil szélessáv?

|

Az elmúlt évek tervei és álmai után idén valóban megkezdődik az 5G-s mobilhálózatok éles bevezetése. Kérdések azonban még vannak bőven a terjedéssel kapcsolatban.

Hirdetés

Hogy mi az az 5G? Lehetne annyival is elintézni a dolgot, hogy egy felturbózott 4G-ről van szó, de ennél azért sokkal rétegezettebb az a kérdés, miben tud többet, vagy épp mást a legújabb mobil szélessáv. Egy biztos: nem csak az változik az 5G terjedésével és a kompatibilis eszközök beindulásával, hogy kapunk egy még gyorsabb mobilnetet, amivel a mainál is gyorsabban streamelhetünk Netflix filmeket, vagy épp közvetíthetünk Facebookon. Ez a hálózati fejlesztés lehet ugyanis annak a kulcsa, hogy az internetelérés és -használat teljesen megváltozzon, beleértve a PC-ket, de akár a dolgok internetét, a drónokat, szenzorokat, és a világ összes kütyüjét is.

Hirdetés

Az 5G technikailag öt újításon alapul, ezek a következők: a magasabb frekvenciákon terjedő, úgynevezett milliméterhullámok; a miniatűr bázisállomások sokasága által létrehozott, a mostaniaknál jóval kisebb mobilcellák; a még több ki- és bemenő kapcsolatot kezelő, masszív MIMO-technológia; az egyes 5G-eszközök számára leggyorsabb adattovábbítást biztosító beamforming; valamint az adatok küldését és fogadását egy időben lehetővé tevő full duplex mód. Ezek segítségével érhető el, hogy az 5G nemcsak gyorsabb, de kisebb késleltetésű és rugalmasabb hálózat is lesz az elődjénél.

Megvalósuló sci-fi

Képzeljünk el egy várost, amelyben a közlekedési eszközök között vannak ember vezérelte és önvezető járművek is. Az autók agyának folyamatosan szüksége van a környezet információira, az útvonal forgalmi információira, az időjárási körülményekre és még megannyi dologra. És nagyon fontos, hogy akkor jusson el az adott eszközhöz minden információ, amikor keletkezik. De az is kulcskérdés, hogy az információról a pillanat törtrésze alatt eldöntse az autó - vagy éppen egy felhőbéli mesterséges intelligencia -, hogy az fontos-e annyira, hogy az autó változtasson a mozgásán, s ha igen, azt a parancsot ki is adja a járműnek.

Az 5G esetében tehát a gyorsaság nem kizárólag a letöltés gyorsaságát jelenti, hanem az adatok azonnali eljuttatását A-ból B-be, valamint az adatok feldolgozását és az eredmény továbbítását. Emellett pedig tele lesz a világ olyan, alacsony energiafelhasználású szenzorokkal, amelyekből pont hatékonyságuk miatt lesz egyre több, és ugyan egyenként nem pumpálnak sok adatot a hálózatba, összességében igencsak megterhelnének egy mostani rendszert.

Hirdetés

Egy ilyen infrastruktúrában az is lehetővé válik, hogy olyan gyárak végezzék el az emberi dolgozók helyett az esetenként veszélyes vagy monoton munkát, amelyek irányításában mesterséges intelligencia segít, vagy éppen az, hogy az önvezető autód magától megtalálja a parkolóhelyet ott, ahová éppen tartasz. Szintén fontos terület az egyre népszerűbbé váló okosotthonok piaca. A különféle szenzorokkal és egyéb információforrásokkal összekötött lakások vezérlése akár emberi beavatkozás nélkül alkalmazkodhat például az időjárás változásához a fűtés vagy épp a világítás szabályozásával, de az sem légből kapott ötlet, hogy az otthoni digitális asszisztens az alapján állítsa össze a napirendedet, hogy mit "mondanak" neki a város közlekedését figyelő rendszerek, így egy torlódásokkal, balesetekkel teli napon intelligens vekkerünk egy órával korábban ébreszt.

Gyorsítás helyett teljes átalakítás

Egy kicsit a távolabbi jövőbe tekintve sokan azt várják az 5G térnyerésétől, hogy átszerveződik a teljes gyakorlata annak, ahogy ma a számítógépeket és az okoseszközöket használjuk. Most ugyanis a saját PC-inkben, laptopjainkban vagy mobiljainkban van "az erő" arra, hogy játékokat, erőforrás-igényes szoftvereket futtassunk, és ezekhez az internetről csak kiegészítő adatokat szerzünk be. Egy jól kiépített, villámgyors és mindenhol elérhető 5G-hálózattal azonban akár az is elérhető, hogy minden számítási feladatot a távolból futtassunk, így izmos gamer-PC-k vagy grafikai, videóvágási feladatokra kihegyezett erőgépek helyett elég lesz csak egy 5G-képes monitor és a szükséges kiegészítők, például beviteli eszközök. Ez pedig tényleg alapjaiban változtathatja meg a hardverpiacot és úgy egyáltalán, a teljes számítástechnikát az elmúlt évtizedek gyakorlatához képest.

Hirdetés

Meglehet, hogy két-három év múlva olyan hírekkel lesz tele a PC World is, amelyekben az egyik oldalon a klasszikus hardvergyártók védik a mundér becsületét, és arról győzködik az olvasókat, hogy azért egy igazi FPS-játék vagy egy tényleg jól használható videóvágó szoftver igenis az otthoni, erős gépeken fut jól, és nem szabad az ilyesmit távoli szerverekre és a hálózatra bízni. A másik oldal pedig olyan hírekkel pumpál majd tele minket, hogy tessék, mennyivel kényelmesebben és olcsóbban kijövünk, ha csak egy 5G-s "okosmonitort" használunk, miközben minden izommunkát valamilyen szolgáltató végez el és közvetít hozzánk.

Magyarország csatlakozásra kész

Bár néhány területen megszokhattuk, hogy kicsiny hazánk csak sokadik körben, némelyest lemaradva zárkózik fel a legújabb trendekhez (Amazon, magyarul tudó digitális asszisztensek stb.), az 5G esetében szerencsére nem kell ilyen késéstől tartanunk. Az önvezető autók zalaegerszegi tesztpályáján már például élesben vizsgálják a jövő közlekedését a szakemberek. Több világcég, így az Ericsson vagy éppen a Nokia magyar cégeinél is zajlanak különböző 5G-fejlesztések - például arra vonatkozóan, hogy a modern távközlési hálózatok a mesterséges intelligenciát használva hogyan gyógyíthatják meg saját magukat egy esetleges műszaki hiba alkalmával.

Hirdetés

A Vodafone Barcelonában, az MWC ideje alatt kapcsolta be élesben első 5G-adóját, azóta már hat európai nagyvárosban építi ki a cellákat. A Vodafone Németország 2019-ben 5G mobilitási laboratóriumát és a Düsseldorf közelében található próbapályát felhasználva 5G-kompatibilissé tette az összekapcsolt és önvezető járműveket, amiért aztán elnyerte a nemzetközi Paul Pietsch-díjat. Jelenleg a német tévécsatornával, a WDR-rel közösen tesztelik a televíziós és igény szerinti videótartalmak terjesztését 5G-n keresztül. Emellett, bár még hivatalosan nem mondták ki a "Magyarország" szót, folyamatosan célozgatnak arra, hogy az összes olyan, európai országban beindítják még az idén az 5G szolgáltatását, ahol jelen vannak.

A Telekom több tesztet bonyolított már le az 5G-technológiával. 2017 októberében például az Ericssonnal - akkor még laboratóriumi körülmények között - létrehozta az első magyarországi 5G-kapcsolatot, amely 22 Gbps letöltési sebességet ért el. A bemutató a 15 GHz-es frekvenciasávban zajlott, és 800 MHz-es sávszélességet használt. Tavaly nyáron pedig elsőként mutatott be valós körülmények között működő 5G-hálózatot korábbi budapesti székházában, a Krisztina körúton. Az ottani teszthálózat szabványosítás előtti, kereskedelmi bevezetés előtt álló 5G-berendezések segítségével valósult meg, és a 3,7 GHz-es frekvenciasávban működött. Az MWC-n az anyacég, a Deutsche Telekom előadásán elhangzott, hogy a vállalat már 150 5G-s antennát helyezett el Európa hat országában, köztük Magyarországon is, és ezeken március végéig elindulhat az adatforgalmazás.

Top 5 mostanában elérhető 5G-s eszköz

1. Samsung Galaxy S10 5G
A két "normál" S10 mellé jön a hipergyors hálóra kapcsolódni képes változat, ami a tesókhoz hasonló tudással és az 5G miatt kissé izmosabb akkumulátorral érkezik.

2. Huawei Mate X
A hajtogatható telefon nem csak dizájnja miatt újszerű, a gyártó saját Balong 5000 multi-mode 5G chipsete is belefért.

3. LG V50 ThinQ
A kisebbik koreai gyártó nem hajtogatható, inkább dupla kijelzős módon képzeli el a látvány bővítését, és a két OLED alá befér az 5G-adapter is.

4. Xiaomi MI Mix 3
A májusban érkező, mágnesesen elcsúsztatható kijelzőjű MI Mix 3 ára állítólag 700 dollár alatt lesz, így elnyerheti a legolcsóbb 5G-s mobil címet.

Hirdetés

5. Netgear Nighthawk
A kütyü Wi-Fi-t varázsol a mobilhálózatból, hogy több eszközzel is lóghassunk rajta. Egyelőre csak amerikai szolgáltatókhoz érkezik, várjuk hazánkban is szeretettel.

Értem én, hogy gőzgép, de mi hajtja?

Mint minden új technológia bevezetésekor, az 5G esetében is fontos, kik fektetik le az alapokat, mely cégek tudnak a legkorábban "bebetonozódni" a kiszolgáló infrastruktúra létrehozásakor. A két legnagyobb versenyző most a Cisco és a Huawei - utóbbival kapcsolatban viszont ott vannak az Egyesült Államokból érkező kémkedési vádak, amelyek révén igyekeznek rávenni más országokat is arra, hogy tiltsák ki a Huaweit 5G-hálózataikról. Hogy a vádaknak valóban van-e alapja, még mindig nem tisztázott, de a Financial Times például arról írt, hogy a brit kormány szerint a Huawei 5G-hálózatával kapcsolatos kockázat menedzselhető. A kínai vállalat bizakodó, és számunkra az is sokat számít, hogy a Kínán kívüli legnagyobb gyártó- és logisztikai központjuk épp Magyarországon van. Mindenesetre érdemes lesz megnézni, hogy a következő években melyik ország melyik szolgáltatója lesz Cisco-, illetve Huawei-párti, és feltűnik-e közben további versenyző is.

Megfőzi az agyunkat, vagy nem főzi meg?

Ahogy nálunk is bármikor jelent meg az 5G-vel kapcsolatos hír vagy cikk, úgy világszerte szintén felismerhető egy érdekes trend: a hozzászólásokban és megosztásokban viszonylag gyakran kerül elő az olvasók részéről, hogy az 5G mögötti technológia már olyan szinten lehet káros az egészségre, hogy nem kéne engedni a bevezetését hosszabb távú tesztek és orvosi kutatások nélkül.

Hirdetés

Akad már a bevezetés elhalasztását és részletesebb vizsgálatot követelő, tudósok által előterjesztett petíció is az ügyben, de mások szerint csak lufi az egész felháborodás. Az ellenvélemény szerint egyrészt az 5G a nem ionizáló sugárzások közé tartozik, tehát frekvenciatartománya szerint nem képes a DNS károsítására valamint rákos megbetegedések gyakoriságának növelésére. És bár a nem-ionizáló sugárzások között is vannak veszélyesek (például a mikrohullám), ezek viszonylag nagy energia mellett hőt képezhetnek, ezért nem ajánlott például a macskát megmikrózni.

Az FCC biztonsági határértéke a mobiltelefonokra vonatkozóan egy úgynevezett abszorpciós érték (specific absorption rate, SAR), amely kilogrammonként 1,6 watt - ez tehát messze nem elég ahhoz, hogy bármilyen érzékelhető szinten felmelegítsen emberi testet vagy testrészeket. A szakértők szerint egy naptej nélküli nyári napozás sokkal veszélyesebb, mint a mobilnethez használt rádiójelek - ráadásul a felügyelő szervezetek az 5G-re is pontosan ugyanazokat a határértékeket szabták meg, mint az eddigi hálózattípusokra.

Hirdetés

Persze megint csak lehet erre is azt válaszolni, hogy maga az egész mobiltechnológia jóval fiatalabb annál, hogy a hosszabb távú hatásokat egyértelműen ki lehetne mutatni orvosilag vagy statisztikailag. Szóval itt csak a józan ész marad: aki 5G fejlesztéssel foglalkozik, szintén az új mobilhálózat sugaraiban fürdik, mint mindenki más - márpedig senki nem küldené halálba vagy visszafordíthatatlan betegségekbe saját magát.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.