Ha valaki ma komolyabban el szeretne merülni a villanyautós témakörben, vélhetően a Teslát fogja kiválasztani igazodási pontnak ahhoz, hogy valóban átlássa a piaci viszonyokat. Talán pár évvel ezelőtt könnyebb volt az elektromos meghajtású jövőbe lépni, kevesebb alternatíva állt rendelkezésre, kategóriánként olykor 1-2 autótípus közül lehetett kiválasztani az igényeknek megfelelőbb modellt.
A 2020-as évekre azonban alaposan felgyorsultak az események, és egyre több nagy konszern jelenti be, hogy bizonyos dátumig teljesen vagy a kínálat legnagyobb részében állnak át az elektromos meghajtást tartalmazó platformokra. A kínai Geelyhez tartozó Volvo viszonylag szűk időtávot hagyott magának a 2030-as céldátummal, de ami még fontosabb, hogy a német autógyártók az összes almárkájukkal együtt nagyjából egyidőben térnek át az "új" irányra.
De vajon miért pont most, az utóbbi 2 évben határozta el magát szinte kivétel nélkül az összes nagyobb márka? A Tesla sikere állhat a háttérben? Netán a rettegett és betarthatlan Euro 7-es szabvány kényszeríti rá ezeket a vállalatokat ilyen drasztikus döntések meghozására? Nos, ezek az okok kétségtelenül ott vannak a döntéshozók asztalán, de egy olyan tényezőről is fontos említést tenni, amiről nem feltétlenül lehet heti szinten olvasni a napi sajtóban.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatása alapján az újtratölthető lítium-ion telepek teljes költsége az elmúlt 30 évben drasztikus mértékben csökkent. A technológia első kereskedelmi bemutatkozása óta a csökkenés 97%-os mértékű, ami nagyjából azonos szintet mutat a napelemekben használt fotovoltaikus cellák költségének változásával. Ami viszont még ennél is fontosabb megállapítás, hogy a csökkenés sebessége gyorsabb volt, mint azt előzetesen várták. Ez pedig döntő tényezőnek minősülhetett sok autógyártó felsővezetésében, és nem véletlen, hogy a bejelentett nagy iparági irányváltásokban nemcsak a konkrét járműparkok megújulása, hanem akkumulátorgyárak felépítése is főszerepet kap. Röviden összegezve, az autógyártók egyben akkumulátorgyártókká is válnak.
Panasonic li-ion elemek a Tesla Model S-ben.
És ez még csak a kezdet, a kutatók további költségcsökkenést várnak a lítium-ion cellák gyártása során. Ez pedig egyben a technológia gyors fejlődését indukálja, amihez köthetően Elon Musk korábbi bejelentésére hivatkozhatunk, amely szerint a Tesla Model Y és Model 3 autók Panasonic gyártmányú akkumulátorjaiban lévő 2170 darab li-ion cella energiasűrűsége akár 50%-nál nagyobb mértékben javulhat az elkövetkezendő 5 évben.
Hogy a konkrét számok nyelvén is megértsük a kutatás eredményeit, vegyük alapul a 2010-es adatokat. Ekkor a lítium-ion akkumulátorok kilowattonkénti költsége 1183 dollár körül alakult, ami 10 évvel később, 2020-ra 137 dollárra apadt. Jelenleg a következő 10 évben vagyunk, és talán ezért is szerepel több autógyártó tervei között a 2030-as céldátum. Az elemzők ugyanis attól teszik függővé az elektromos autók tömeges elterjedését, hogy milyen gyorsan eshet be 100 dollár alá a kilowattonkénti költség.
Az ID3 vezeti az új elektromos irányt a Volskwagennél; duplázásokra, triplázásokra számíthatunk az értékesítési számokban 2025-ig.
Egyes optimista becslések szerint ez az évtized felére jöhet el, és 2025-ben a 93 dolláros ár mellett a globális lítium-ion akkumulátorok gyártási kapacitása megháromszorozódhat. Természetesen az egyéb technológiák kutatása is folyik a háttérben, de aki a közeljövőben váltana elektromos meghajtású járműre, jobb, ha figyeli az autógyártók lépéseit, mert 5 éven belül alaposan átalakulhatnak a piaci térképek és maga, az autózás, mint felhasználási modell.
