Hirdetés

Akár 128 magos processzorokat is gyárthat két év múlva az AMD

|

Az AMD alapvetően a Milan platform frissítése miatt tartott bemutatót, de a vállalat kitért arra is, hogy mit várhatunk majd az EPYC processzorok következő két generációtól.

Hirdetés

A Genoa kódnéven fejlesztett architektúra 2022-ben érkezik majd, 5 nm-es gyártási technológiával és akár 96 processzormaggal. Ezt egy évvel később a Bergamo követi, szintén 5 nm-es csíkszélességgel de 128 processzormaggal. A két platform közül előbbi a "megszokott" Zen 4 magokra épül majd, ám a csíkszélesség csökkentése így is kétszeres energiahatékonyságot és 25 százalékos teljesítménybeli többletet fog jelenteni. A chipek a DDR5 memóriamodulokat valamint a PCIe 5.0 interfészt is fogják kezelni. 

Az egy évvel később érkező Bergamo mindenképpen érdekesebb, hiszen ez a chip Zen 4c magokat fog használni, amely a Zen 4 módosított változata - felhő alapú alkalmazásokhoz optimalizálva. Az AMD egyelőre nem túlzottan bőbeszédű a technikai részleteket illetően, de valószínűleg arról van szó, hogy egyes, a felhő alapú alkalmazásoknál nem kritikus egységeket feláldozva sikerült a magok méretét csökkenteni, és így további 32 processzormagot elhelyezni.

Hirdetés

A felhő alapú alkalmazások a magok számának emeléséből jobban tudnak profitálni, mint például a cache nagyobb méretéből, hiszen fontosabb az egyszerre végrehajtható utasítások száma. Így az AMD eljátszadozhat a cache méretének csökkentésével vagy akár azzal is, hogy egy szintet teljesen kihagy a gyorsítótárból. Bár ez apróságnak tűnik, valójában rengeteg helyet lehet vele spórolni: ha például az L3 cache mérete a felére csökken, azzal a processzor mérete - a magok számának megtartása mellett - akár 15 százalékkal is csökkenthető.

Az AMD háza táján egyébként azt pletykálják, hogy hamarosan 256 magos EPYC processzor is készülhet - tekintve, hogy jelenleg 64 magnál járunk, egészen mostanáig nem tűnt úgy, hogy a 256 mag a közeljövőben realitássá válhat. A Bergamóval azonban a gyártó új irányba állíthatja a vitorlát, és vele együtt az egész, szerverprocesszorok fejlesztéséért felelős hajót. 

Ha a magokat különböző felhasználási területek alapján optimalizálják a mérnökök, akkor a magok méretének csökkentése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a számukat növelni lehessen. Korábban a Ryzen processzorok kapcsán is kiderült már, igaz csak pletykaszinten, hogy két éven belül elkészülhet a Zen 4D mag, amely kisebb cache és alacsonyabb órajel mellett tennél lehetővé a magok számának növelését az asztali processzorok szegmensében is.

Lényegében arról van szó, hogy a chipgyártók az egyszálú alkalmazások teljesítményét beáldozva érnek el jelentős teljesítménybeli növekedést a többszálú alkalmazások esetében. Régóta tudott, hogy a Moore-törvény halott: a gyártók régóta gondolkodnak azon, hogyan lehet a teljesítményt más módon növelni. Az pedig adta magát, hogy a teljes újratervezés helyett a magok számának növelése minden szempontból kifizetődőbb.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.