Hirdetés

Amíg a boltokban egymást ütik az új konzolokért, a botok csendben felvásárolják az összeset

|

Ez már nem az a világ, ahol a vásárlók küzdenek egymással az utolsó darabokért.

Hirdetés

Nem egy alkalommal adtunk már hírt arról, hogy tapossák egymást az emberek az újgenerációs konzolokért - legutóbb például Japánban -, vagy arról, miképp hajtanak rá nyerészkedők arra a kevés példányra is, ami meg a digitális üzletek polcaira kerül. Minden ilyen hírben kiemelt szerepet játszanak az automatizált botok is, mert hát az üzérek csak nem egymaguk vagy kisebb csapatban hajtanak rá az új készletre.

Nagyjából minden áruházfeltöltéskor ugyanaz a forgatókönyv:

adott üzlet bejelenti, hogy (persze csak az előrendelésen felül) jött mondjuk néhány PlayStation 5, az emberek megrohamozzák és bedöntik az oldalt, és mire az újra működni kezd, minden elfogyott.

Bezzeg végül az eBay, vagy itthon a Jófogás és a Marketplace hirtelen tele lesz (jobb esetben) duplaáras ajánlatokkal, bizonyítva azt, hogy megint az üzérek nyertek - velük együtt pedig a botok.

Hirdetés

Kikkel is küzdesz az új konzolodért?

A Wired szólaltatott meg néhány kiberbiztonsági szakembert a téma kapcsán, köztük Thomas Plattet, a Netacea kibervédelmi cég e-kereskedelmi osztályának vezetőjét. Ő három csoportra bontja a most bevetett botokat: az első az úgynevezett all-in-one botok, melyek embertelen mennyiségben és sebességben, több felhasználóval és bankkártyával, másodpercenként több száz weboldalt pásztázva kutatnak újonnan készletre került konzolok után, hogy abban a szempillantásban fel is vásárolják az összeset, még mielőtt az egyszeri internetező akár csak felfogná az örömhírt, hogy újra van készlet.

A másik két típus ennél kicsit szolidabb, ám nem kevésbé galád: míg az egyik csak értesítést küld a készletfrissülésről, addig a másik akár kosárba is teszi, esetleg rotálva ott tartja a gépeket, amíg egy másik oldalon tovább nem értékesíti azokat - mert hát természetesen nem azért kell egy üzérnek több PS5, hogy minden szobába egyet-egyet betegyen.

Kiváltképp a pandémia gyorsította fel a botok használatát, és nem feltétlen az online áruházak térnyerése miatt - hanem azért, mert a nyerészkedők az akadozó ellátási láncra, azon keresztül is a hiányra vadásznak. 

A Netacea például kimutatott egy bothálózatot, ami 300 géppel, hat óra alatt egymillió PS5-vásárlási kísérletet hajtott végre, a hálózat mögött álló, kvázi cook group pedig több mint húszezer embert foglal magában. (Cook groupnak hívjuk az olyan csoportokat, ahol adott piac vagy termék viszonteladói koncentrálódnak valamilyen szerveren vagy felületen, ahol egymásnak dobnak be megjelenéssel, kuponokkal, vagy épp botokkal kapcsolatos infókat vagy linkeket.)

Platt szerint a nyerészkedők immáron nem a piaci résből, hanem pont a slágertermékekből, még inkább azok hiányából csinálnak igazán nagy pénzeket, ráadásul nyíltan is reklámozzák ezt, marketingbe is invesztálnak, sőt, bizonyos botokat átlagfelhasználóknak is továbbértékesítenek, akár több mint 27 ezer dollárért.

Vannak persze, akik idővel felsülnek, de sok ilyen vállalkozás a járvány alatt futott fel igazán, sőt, ne felejtsük azt a január közepi esetet sem, mikor valaki konkrétan a Twitteren promózta magát azzal, hogy több mint 2000 PS5-öt sikerült így megkaparintaniuk, mindezt úgy, hogy szerinte egyre könnyebb dolguk van.

És itt már nem csak a konzol- vagy szórakoztatóelektronikai piacról beszélünk (ugyebár a videokártyáknál is fennáll a helyzet), Jason Kent a Cequence Security kibervédelmi szoftvercégtől ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy aki mondjuk egy bizonyos piacon foglalkozott a legkeresettebb termékek felvásárlásával, az rájött, hogy máshol is meg tudja ugyanezt tenni.

Mindig van mit tenni

Benjamin Fabre, a DataDome technológiai vezetője szerint a kereskedő szemszögéből a folyamat maga a megtestesült tragédia: a botok termelte forgalom túlterheli a webshopokat, az egyszeri vásárló kiakad, hogy nem jut hozzá épeszű áron hőn áhított termékéhez, haragja pedig a kereskedőn csapódik le, így annak rombolja a márkaimázsát.

A Wired cikke szerint a kereskedők például úgy védekezhetnek a botok ellen, ha nem jelentenek be előre semmit, nem adnak tájékoztatást a készletről, ily módon a nyerészkedőknek sem hagynak elegendő időt arra, hogy felkészítsék botjaikat a készletfosztásra. Emellett külsős biztonsági vállalattal is leszerződhetnek, hogy azon keresztül ellenőrizzenek le minden előrendelést.

Esetleg újítani is lehet: a brit Currys elektronikai áruház például rátolt kétezer fontot a 449-ért és 229-ért árusított Xbox Series X és S konzolokra, hogy ezzel összezavarja az automatizált programokat.

Természetesen nem közel egymillió forintot kértek el végül a Series X-ért, a különbözetet 2005 font értékű vócserrel lehetett lefaragni a rendelés véglegesítése előtt.

Nyilván sokat segítene a helyzeten az is, ha törvénnyel tiltanák a nyerészkedést. Tavaly decemberben egy brit politikus, Douglas Chapman például indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy törvénytelenítsék a botokkal vett konzolok és számítástechnikai áruk továbbértékesítését, de állítólag egyelőre még csak vitáznak a kérdéskörről a brit digitális, kulturális, média- és sportosztályon.

Mindenesetre a feladat adott. Még akkor is az lenne, ha Chapman nem hangsúlyozná, mennyire nem fair az állapot a vásárlókkal szemben - elvégre egy dollármilliókat kóstáló csalásról beszélünk.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A Project029 Magyarország Kft. közleménye
Bezár