Ha valaki az utóbbi években számítógépet akart építeni, annak bizony igazán résen kellett lennie. Egyrészt kiéleződött a harc processzor-fronton az AMD és az Intel között, másrészt a kékek a videokártya-bizniszbe is beszálltak, ahol az alsó-középkategóriában egész szép sikereket értek el.
És ha az egyre nagyobb választék nem bonyolítaná meg a dolgot, ott vannak az időszakosan elszabaduló árak, amik hatására sokan választanak előző generációs hardvereket, és ha ilyen különbségek is vannak, akkor aztán ember legyen a talpán, aki össze tud rakni egy olyan konfigurációt, ahol egyik alkatrész sem fogja vissza a másikat.
Az Intelnél is tudják, hogy ez nem könnyű feladat, éppen ezért fogtak alapos tesztelésbe. Bár nyilván szeretnék a legmenőbb cuccaikat eladni, nem éri meg egy túlárazott csúcsprocesszort rásózni a vásárlóra, ha a videokártya egyébként is visszafogja majd a gépet. Az alábbi táblázat remekül mutatja, hogyan érdemes párosítani a hardvereket: ha valaki belépő szintű A380-as videokártyát vásárol, annak egy Intel Core i3 vagy i5 processzor bőven elegendő, míg az A750 és A770 mellé már inkább i5-i7 dukál az újabb generációkból.
Ennél erősebb videokártyája nincs az Intelnek, de ha más gyártók felső polcos termékeivel szemezgetünk, akkor az i7-es széria tetején vagy az i9-es processzorok közt érdemes nézelődni. A kékek egyébként több olyan viszonteladóval is megállapodtak, akik előre épített gépeket árulnak, így a megfelelően összeállított konfigok megkapják az Intel "Balanced" plecsnit, ami garantálja az alkatrészek közti összhangot.
Itthon egyelőre nem tudunk ilyen kezdeményezésről, a gépépítőknek mindenesetre hasznos, hogy a gyártó ilyen alapos tesztelésbe fogott.
