Hirdetés

Jó nekünk a hajtogatható kijelzős divat?

|

Sokszor láttunk már olyat, hogy egy technológiát csak azért erőltettek, hogy elbüszkélkedjenek vele: most már ilyet is tudunk. Csak épp az istenadta népnek nem kellett... Ilyen lesz a hajtogatható kijelző is, vagy tényleg van benne ráció?

Hirdetés

Ahhoz, hogy a hajtogatható kijelzők kérdéskörébe belemenjünk, először - amúgy vitaindítónak - repüljünk vissza nagyjából egy évtizedet. 2009-ben debütált a mozikban James Cameron filmje, az Avatar, amely sokak szerint átlagos történetet mesélt el, viszont az IMAX 3D megvalósítás olyan bombasztikusra sikerült, hogy szinte ez az egy mozi felrázott egy teljes iparágat. Az akkoriban épp egyre nagyobbra növekvő lapostévékbe lépten-nyomon kezdték beleépíteni a 3D funkciót, "otthoni moziként" hirdetve őket, és a végén már olyan szinte a 3D-ről szólt minden, hogy az LG egyenesen okostelefont adott ki szemüveg nélkül is nézhető 3D panellel. Aztán nézzük meg most a piacot: a tévék egy részéből már konkrétan ki is hagyják ezt a funkciót, ahol pedig megmaradt, ott sem hirdetik, csak egye fene, benne hagyták. A mozikban is visszaesett a 3D filmek népszerűsége (és az Avatar 2 is hosszú évek óta csúszik, de ez már sokadik probléma). Szóval tankönyvi példa a 3D legutóbbi felvirágzása arra, hogy ha van egy új, csillogó-villogó technológia, amit kivagyiságból felkap minden gyártó, aki csak teheti, az még egyáltalán nem garancia arra, hogy ez valódi keresletet elégít ki, és az úri közönség ignoranciája simán el is tüntetheti az egykor nagy reményekkel beharangozott újdonságot. Hogy ilyen lesz-e a hajtogatható kijelzők divatja, még nem tudni. De érdemes elgondolkozni rajta.

Hirdetés

Az íves előzmények

Persze a teljesen összehajtható paneleknek is volt elődje, hiszen a 2010-es évek elején már megjelentek az első olyan tévék és monitorok, amelyek nem lapos kijelzőt kaptak, hanem ívben meghajlítottat: ez elvileg azt szolgálta, hogy a felhasználó valószerűbb látószöget kapjon, hiszen ha megfelelő távolságban ül a paneltől, ő kerül a hajlítás körcikkének középpontjába, ezáltal a kijelző minden képpontja ugyanolyan távolságra van a szemétől. Az ötlet gyorsan népszerűvé vált, bár a várakozások ellenére nem lett belőle minden lapos kijelzőt elsöprő divat. Viszont hajlított tévék és azóta monitorok is szép számmal akadnak a boltokban. Utóbbiak talán még hasznosabbaknak bizonyultak, főleg akkor, ha ultraszéles megjelenítőkön alkalmazták, így ugyanis kiválthattuk a dupla monitoros megoldásokat, ahol a két megjelenítőt széles V alakban tesszük egymás mellé. A hajlított panel sokkal természetesebb, ráadásul káva sem marad középen.

Hirdetés

Az egyértelmű előnyök ellenére azért rögtön látható, ha végigmegyünk egy műszaki áruház polcai között, hogy nagyjából 7-8 lapos monitor után látunk 1-1 hajlítottat, és a tévék között talán még egy fokkal kisebb a hajlítottak aránya. Ugyan ezek nem hivatalos arányszámok, ilyesmiket viszonylag nehezen találni - hosszas bogarászás után csak egy Samsung statisztikát találtam az Egyesült Államokra vetítve, amely szerint 2016-ban az összes eladott monitor és tévé 2,4 százaléka volt hajlított, 2013 végére ez az arány már elérte a 10 százalékot. Mondjuk rá, hogy nem rossz, olyan őrületet nem gerjesztett tehát, mint az iPhone, de ilyesmi egyébként is elég ritkán adódik a tech-világban. Azt meg hagyjuk is, hogy 2013-ban két telefon is megjelent íves kijelzővel (a Samsung és az LG próbálkozott ilyesmivel), de ebben a szegmensben nem is lett folytatása az ügynek.

Kinyitom, becsukom, de gyűrögetni még nem ér

Arról már hosszú évek óta érkeznek különféle híradások, hogy a gyártók (ismét a Samsunggal az élen) aktívan kísérleteznek a különféle flexibilis kijelzőkkel. Láthattunk feltekerhető és összehajtható változatokat, és sokan már olyan közeljövőt vizionáltak, ahol egyfajta aktív megjelenítős újságot hajtogathat szét az ember a mellékhelyiségben, és a lapokon dinamikus tartalmak, akár mozgóképek jelennek meg. Tiszta sci-fi, nem? No, hát ilyesmi egyelőre nincs - már csak azért sem, mert egy ilyen digitális újság a megjelenítőn kívül igényelne még némi "agyat" és áramforrást is, az pedig bőven nem fér még bele egy papírvékony lapba. És bármennyire hajlítható az a panel, még mindig nem ennyire flexibilis.

Hirdetés

Az egyelőre kifejezetten kis számú gyártó annyira képes a jelenlegi technológiával, hogy egy, megfelelően kiválasztott vonalban meghajlítható legyen a panel, ráadásul ez sem pengeszerűen behajtott vonalat jelent, hanem egy nagyon kis rádiuszú ívet. Tehát origamizni nem tudunk még ilyen kijelzőkkel, ahogy lobogni sem fognak a szélben még jó ideig. Ez eleve limitálja, milyen felhasználásra lehet ezeket elképzelni, és ennek látjuk példáit a tavaly és idén bejelentett eszközökben. Szóval marad a könyvhöz hasonlóan ki- és becsukható kialakítás, és ráadásul a példákat látva még ez sem bombabiztos.

Kellemetlen tapasztalatok

A Samsung Galaxy Fold első kiadásának esetét nagyjából mindenki végigkövethette, többek között a PC World híreiből is. A Samsung már ki is szállította az első készletet a boltokba, amikor a tesztelők kiszúrták, hogy a hajtogatós technológia nagyon is sérülékeny, a panelek nem bírják a strapát, sőt már néhány hajtogatás után is tönkremennek. A gyártónak a kiskereskedelmi start előtt néhány nappal kellett lefújni az indulást, majd jó fél éven át kotlani a megoldáson. A tavalyi év végén aztán kiadták a javított változatot, de a Galaxy Fold egyelőre inkább drága érdekesség, bankot nem robbantott.

A napokban pedig elkezdtek szállingózni a hírek arról, hogy a nagy versenytárs, a Huawei Mate X sem épp páncél-szintű kijelzőt kapott: a frissen megjelent eszközről sorjában kezdtek megjelenni képek és videók, amelyek szerint bizonyos számú ki- és behajtás után egyszerűen szétesik a kép a kijelző mindkét oldalán. Ahol pedig ilyen gond nem akadt, ott is borzalmasan sérülékeny a telefon két külső oldalára hajtható panel, még azt sem bírja, ha az asztallapra kissé vehemensebben dobjuk le.

Hirdetés

Ez pedig tökéletes példája annak, amikor egy új technológiát a gyártók már megvalósíthatónak ítélnek műszaki szempontból, ám egy dolgot nem vesznek eléggé számításba, miszerint ezeket is a való életben, sokféle körülmények között használják majd emberek, és ez bizony nagyobb próbatétel az eszközök számára, mint amit laboratóriumi teszteken elképzeltek.

A hajtogatás közeljövője

Ahhoz, hogy megnézzük, milyen esélyei vannak a hajtogatható kijelzőknek, külön kell választanunk az első néhány generációt, hiszen itt még tényleg gyerekbetegségek jönnek elő, olyan hibák és kihívások, amiket a fejlesztés és a tesztelés során nem feltétlenül lehet kiszűrni. Átesett ezen a "nulladik generációs" Galaxy Fold, és a jelek szerint átesik ezen a Huawei Mate X is. Arról egyelőre nincs információ, hogy a laptop kategóriába átemelt technológia hogyan teljesít, hiszen a Lenovo még csak a ThinkPad X Fold bemutatóján van túl, az első megvásárolható darabok csak az idei év későbbi szakaszában érkeznek. Addig egyfajta Schrödinger Laptopja eset forog fenn, hiszen az első felhasználói visszajelzésekig ugyanannyira hihetjük, hogy náluk is lesz gond az első generációval, mint ahogy azt is, hogy ők a versenytársak gondjait látva sikeresebben szűrték ki a hibalehetőségeket.

A lényeg azonban ugyanaz: ha lehet, ne a tavalyi és idei elsők működéséből vonjuk le, hogy az egész hajtogatható kategóriának van-e létjogosultsága vagy sem, ehhez majd egy olyan következő korszakot kell elemezni, ahol már teljesen problémamentesen működő gyártmányok alapján mondhatunk véleményt.

Mire jó a hajtogatás?

Ahogy az ívelt monitorok esetében is több minden szól a technológia mellett (a dupla monitoros, középen kávás elrendezés kiváltása, a szemhez mindenhol egyenlő közelségben lévő képpontok kényelme), úgy a hajtogatós kijelzőknek is van néhány egyértelmű előnye. Az egyik a hordozhatóság kontra méret problémája: ha már úgyis mindenki azon kesereg, hogy az egyre nagyobbra növekvő telefonok kilógnak a farzsebből és még egy dokkmunkás-kéz sem éri át őket, akkor tessék, itt a megoldás. Összehajtom, zsebreteszem, és ha arról van szó, csak az összecsukott kijelző egyik felét használom olyan feladatokra, ahová nem kell nagyobb felület. Telefonálok, szöveges üzenetet írok, naptárbejegyzést nézek, Ubert hívok, ehhez nem kell óriási kijelző, ráadásul mindent megtehetek egy kézzel is.

Hirdetés

Viszont ugyanezzel az eszközzel megtehetem azt is, hogy széthajtva kapok egy tabletnyi méretű, összefüggő felületet, amin már utazás közben is élvezetesebb filmet nézni, de még akár óvatosabb útközbeni munkára is alkalmassá teszi a telefont. Egy eszköz, két üzemmód, mindenki nyer - ez elvileg egyértelmű.

Laptop kategóriában szintén hasonló előnyökkel járhat a megoldás. Igazából olyan munkamódszereket lehet használni ezeken, amit laptopokon eddig el se lehetett képzelni. A felső kijelzőn nézem a YouTube tutorialt, az alsón jegyzetelek érintőtollal, akár leskiccelve egyes fázisokat. Sőt, a felső kijelzőn megy a Photoshop oktatóvideó, az alsó felén pedig vele együtt rajzolom és szerkesztem a képet saját Photoshopomban. Felül megy a videóchat, alul szerkesztem azt a doksit, amit aztán átküldök a beszélgetőpartneremnek. És így tovább: a lehetőségeknek tényleg messze van a határa, de... és itt jön az a bizonyos de.

Tényleg fontos, vagy ez csak cukormáz?

A kevésbé hurráoptimista szakértők szerint, ha eltelik a kategória gyerekbetegségeivel tarkított 1-2 bevezető év, szép lassan kiderül majd, kíváncsiak-e az emberek egyáltalán a hajtogatós eszközökre. Ezt pedig az fogja megmutatni, hogy sikerül-e tényleg olyan használhatósági előnyöket demonstrálni ezekkel, amik meggyőzik a vásárlókat arról, miszerint nekik is érdemes az eddig használt eszközöket és módszereket erre az újra cserélni. Ehhez persze mindenképp szükség lesz arra, hogy egyrészt tényleg hibamentessé váljon a technológia, másrészt pedig a jelenleg még igen borsos ár is jóval lejjebb húzódjon.

Hirdetés

Konkrétan az első iPhone-t (majd pedig az utána következő okostelefonos kategóriát) is az "adta el", hogy bolondbiztos, bárki által kényelmesen érthető és használható köntösbe burkolt egy korábban is létező technológiát, ráadásul olyan elérhető áron kínálta, amit akár Mari néni, vagy a kis Béluka is megengedhetett magának. És simán mondhatta a közönség szkeptikusabb része, hogy "eddig is megvoltunk tapizós telefon nélkül, nem kell ez a kutyának sem", pár év alatt egész szépen elterjedtek az érintős mobilok... Hogy az ár és a használhatóság metszetében mire lehet jó a hajtogatós kijelző? Jöjjön néhány példa!

  • Kis-nagy mobilok. A fenti példa alapján jó irány lehet, ha a "hordozva és alapvető feladatokra használva kicsi, de ha akarom, szórakoztató központnak nagy" felütéssel elterjednek a hajtogatós telefonok.
  • Tablet-laptop hibridek új generációja. Szintén a fenti példa alapján lehet egy olyan új, multifunkciós laptop kategória, amely többféle tartalomfogyasztásra és kreatív tartalomgyártásra alkalmas, de igazán elterjedni csak akkor tud, ha nem a prémium árszinten marad - az itteni vevők ugyanis pont nem fogják kihasználni, nekik inkább az aranyozott káva és a versenyautós logo a fontos.
  • Újgenerációs VR megoldások. A hajlított kijelzők alkalmazásával akár még "térszerűbb" lehet az élmény egy headsetben.
  • E-olvasók és e-újságok. Ha az e-ink kijelzőkkel is sikerülhet a hajtogatás, sokkal "könyvszerűbb" élményt kaphatnak az olvasók, és egyszerűbb lenne a hasonlóbb formátum miatt áttéríteni a papírhoz szokottakat is.
  • Multimédiás megjelenítők, reklámfelületek. Ezen a területen szinte biztos, hogy meg is jelennek majd a hajtogatós kijelzők, ha már ilyen méretben is képesek előállítani ilyesmit a gyártók. Kreatív reklámok, újszerű digitális megjelenítési formák mindenhol jól mennek a divatszakmától a szórakoztatóiparig.
  • Viselhető eszközök. Mert ugye milyen menő már, amikor egy fitneszpánt egésze kijelző, és nem csak a pánt közepén fityeg egy kis OLED panel.

Aztán persze az is lehet, hogy a fenti fejtegetések helyett valami teljesen más jövőkép válik valóra. Mondjuk jön egy ma még szinte ismeretlen kínai cég és megcsinálja az egészet negyedannyiból, aztán elárasztja vele a világot. Vagy jön a harmadik világháború, és akkor nem hogy hajlítható kijelző nem lesz, de bármilyen egyéb kijelző sem, csak néhány makogó sugárfertőzött botokkal. Szóval térjünk vissza a kérdésre néhány év múlva, és kiderül, mennyiben volt igazunk. Most pedig ti jöttök, írjátok meg hozzászólásként, szerintetek mi lesz a jövője a hajtogatós kijelzőknek, milyen eszközökben tudjátok elképzelni a technológiát?

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.