Hirdetés

Igazából mennyi RAM kell egy modern PC-be? Számít az órajel?

|

Aranyárban mérik, pedig nagy szükség van rá: a rendszermemória fontos komponens, de nem mindegy, mennyit, milyet és hogyan építesz be gépedbe.

Hirdetés

Amikor egy PC teljesítményét, képességeit kell felmérni, mindenki a CPU és a grafikus chip típusát nézi meg, holott létezik egy főkomponensnek tekinthető alkatrész, amely képes mindkettőt megfojtani és akár a teljes felhasználói élményt drasztikusan lerontani. Ez a rendszermemória, vagyis a RAM (Random Access Memory), amelyben a Neumann-elvű számítógépek tárhierarchiájának felépítése folytán az aktuálisan szükséges adatokat tárolják.

Ez az adattároló nagyságrendekkel gyorsabb, mint egy SSD, ám sokkal kisebb a kapacitása, míg a processzorban található regisztertáraknál jelentősen több adatot képes tárolni, viszont sokkal lassabb. Nagyon fontos láncszeme ez a számítógépnek: bár külsőre nem sokkal izgalmasabb, mint egy tápegység, és extra szolgáltatásokat sem ad gépedhez, ha nem megfelelő mennyiségű és típusú modult használsz, borzalmasan megkeserítheti az életedet.

Cikkünkben utánajárunk, mekkora kapacitású rendszermemória ma az ideális, hogy fontos-e a dupla csatornás kiépítés, számít-e, hogy mekkora effektív órajelen üzemel a RAM, és végül a jövőbe is betekintünk, hogy mit hoz majd a végfelhasználók számára a DDR5.

Hirdetés

Hajtépés helyett RAM-bővítés

Meghökkentő volt látni, hogy 2021 idusán, amikor a Microsoft bejelentette a Windows 11 operációs rendszert, ismét milyen szerény memóriaigényt tüntetett fel a követelményeknél. Pedig ez a követelmény a 32 bites Windows 10-hez képest négyszeres előrelépés, ami sok más hardverkomponens esetében óriási felzúdulást váltott volna ki a felhasználók körében, erre azonban mindenki csak legyintett, mondván, hogy ez csak természetes. A javában készülő 64 bites rendszer ugyanis megköveteli a 4 GB rendszermemóriát, hogy használható sebességgel fusson, és akár programokat is elindíthass rajta.

Azt persze már a Windows 7, a Windows 8 és a Windows 10 futtatásakor is láthattuk, mennyire felhasználóbarát egy 4 GB RAM-mal szerelt PC - nem igazán.

A gyári állapotra lecsupaszított rendszer még fürge, az indulással sincs gond, de amint feltelepíted az első néhány programot, egyre csak lassul a PC, majd amint a böngésződben megpróbálsz több fület megnyitni, vagy egy játékot elindítani, géped tetszhalott állapotba lép, és csak hosszú másodpercek után válaszol akár a legkisebb interakcióra is.

Az ok egyszerű: 4 GB RAM ma már kevés általános felhasználáshoz is. Ilyenkor a virtuális memóriához nyúl a Windows, amely egy nagyobb méretű fájl a háttértáradon - ezt kezeli úgy, mintha DDR RAM lenne. A gond csupán annyi, hogy míg egy modern rendszermemória 30-50 GB/s-os sávszélességet nyújt, addig egy HDD 100 MB/s-ot, de még az NVMe SSD is átlagosan csupán 2-3 GB/s-ot. A kapacitás tehát roppant fontos, de az sem mindegy, hogy milyen kiépítésben és milyen modult választasz - hiába ugyanis a márkás termék és a magas ár, könnyen kínos problémába futhatsz.

Kapacitás vs. teljesítmény

Egyrészt fajlagosan magas ára, másrészt az alaplapok korlátozott DIMM-foglalatainak száma miatt nem tudod számolatlanul gépedbe pakolni a RAM-modulokat, és ez nem is feltétlenül olyan nagy gond. Akár új PC építéséről, akár régi konfiguráció bővítéséről van szó, jól meg kell tervezned a memóriakiépítést. A mai x86-os processzorok már kivétel nélkül dupla csatornás memóriavezérlőt használnak, amely a lapkákra van integrálva - ennél több csatornát csupán a munkaállomásokhoz készült HEDT-platformoknál, illetve a szerverek világában látsz. Amennyiben egyetlen modult használsz, úgy a bővítés valamivel egyszerűbb, viszont a memóriaelérésed 64 bites lesz az ideális 128 bites buszszélesség helyett.

Érdemes tehát a dupla csatornás kiépítésre törekedni, ám ha nagyon oda kell figyelned a gép végösszegére, és alaplapodon csupán két DIMM-foglalat van, talán jobban megéri egy modullal indítani, és záros határidőn belül dupla csatornásra váltani.

Ilyen bővítéskor nagyon fontos, hogy a meglévő modulodhoz sebességben leginkább passzoló új modult válassz, a rendszer ugyanis a rosszabbat fogja alapul venni, és ehhez lassítja az esetlegesen jobb példányt. Ez még a jobbik eset, az eltérő modulok ritkán fagyáshoz, adatvesztéshez is vezethetnek.

A sebességnél nem elég csupán a modul jelzését megfigyelni, vagyis az effektív órajelet kideríteni, az időzítés és a feszültség is fontos tényezők. Ezeket a Thaiphoon nevű programmal tökéletesen kiolvashatod. A DDR4-xxxx jelzés mellett a CL-időzítéseket és a feszültségszintet jegyezd fel, illetve ha van, az XMP-modul beállításait. Ez utóbbi a BIOS-beállítást könnyíti meg jelentősen.

Sajnos komoly gondot okoz, hogy sok kereskedő nincs teljesen tisztában a rendszermemória jelentőségével, illetve jó néhány közülük vallja, hogy a RAM-on spórolás nem fog meglátszani az asztali vagy a hordozható PC sebességén. Tévednek. Az már csak hab a tortán, hogy néhány hirdetésben a "memóriát" összemossák a többi tárolóval, és egyben kezelik a RAM és az SSD kapacitását, azt sugallva, hogy egy 150-200 ezer forintos notebookban 132 GB memória van (128 GB SSD és 4 GB RAM). Az pedig már el sem várható, hogy feltüntessék a RAM-modulok típusát, hűtését, időzítését, XMP-értékeit - pedig sebesség és bővíthetőség szempontjából sem jelentéktelen paraméterek ezek.

Ismerős ismeretlen

Amikor elszánod magad a memóriavásárlásra, azzal szembesülhetsz, hogy több olyan gyártó is található a piacon, amelyik csupán itt (és talán még az SSD-k világában) kínál termékeket. Az árak egészen széles skálán mozognak: a legolcsóbbak a szimpla NYÁK-lapos modulok, míg a drágább példányok a díszes hűtőborda mellett vezérelhető RGB-világítással igyekeznek elkápráztatni.

A külsőségek helyett inkább a sebességre és az időzítésre érdemes fókuszálni, illetve ismert és megbízható gyártó termékét választani.

Különösen az olcsó modulokkal játsszák el gyakran a kereskedők, hogy Samsung, SK Hynix stb. neveket írnak a gyártóhoz, holott csupán a DRAM chipek érkeznek ezektől a cégektől, a modult egy ismeretlen vállalat készíti. Ez mindjárt minőségbeli aggályokat is felvet, bár manapság már ritkán hibásodik meg egy RAM-modul.

Mivel a valóban garantáltan megbízható gyártótól érkező modulok nem sokkal drágábbak, érdemesebb bevállalni ezt a minimális többletköltséget, főleg akkor, ha dupla csatornás kiépítést tervezel. A hazánkban ismert és közkedvelt memóriagyártók közül a legnépszerűbb a Kingston, illetve annak almárkája, a HyperX. Utóbbi azonban eltűnőfélben van, ugyanis a Kingston eladta a nevet és gamerperiféria üzletágát a HP-nak.

A Kingston persze nem adja fel a gamerek piacát, sőt máris megérkezett új brandje, a Kingston Fury, amely ugyanazt a jó minőséget képviseli, mint a korábbi HyperX modulok. A Fury egyértelműen gamermárka, amit a vagány hűtőbordadizájn és a magas órajelek is jól mutatnak. Egyelőre háromféle típus érhető el Furyból: notebookokba az Impact, a középkategóriában a Fury Beast és a topligában a Fury Renegade. Utóbbi érkezett tesztlaborunkba is a mérésekhez, méghozzá dupla modulos kivitelben, DDR4-3600-as sebességen működve és RGB-világítással (ez opcionális a Beast és a Renegade családnál is). A borda nem kimondottan magas, ami előnyös a nagy méretű toronyhűtők miatt, a világítás pedig programozható, és kompatibilis az alaplapi RGB-vezérlésekkel.

A DDR4-3600-as sebességhez CL16-os időzítés tartozik, amely természetesen XMP 2.0 modulban is rögzített, így még az AMD Ryzen 5 3600X CPU-val szerelt tesztrendszerünkben is csupán egyetlen gombnyomás volt beállítani a helyes értékeket. Emellett egy CL15-ös DDR4-3000-es profilt is aktiválhatsz, amennyiben ez jobban passzol processzorodhoz. Az SK Hynix chipek stabilitásával az effektív 3600 MHz-es sebességen sem volt semmiféle gondunk, igaz, mindegyik XMP-beállításnál 1,35 voltra emelkedett a feszültség. A tuningot csak nagyon mérsékelten támogatja a modulpáros, DDR4-4000 fölé nem tudsz eljutni még jelentősen visszafogott időzítéssel sem, bár ez nem is hozna különösebb gyorsulást. Aki tényleg extrém RAM-tempóra vágyik, annak a Renegade modulokból 5333 MHz-es változat is elérhető - méghozzá garantált stabilitás mellett.

A megbízható minőséget az élettartam-garancia is jól jelzi, ráadásul árazásban sem szakadt el a realitástól a Kingston, így a Furynak minden esélye megvan, hogy átvegye a HyperX szerepét a piacon.

Lapozz tovább, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Oldalak: 1 2

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.