Hirdetés

61 éves az első hazai számítógép: boldog születésnapot, magyar informatika!

|

1959. január 21-én adták át Magyarország első számítógépét: az M-3 üzembe állításának tiszteletére azóta ezen a napon ünnepeljük a magyar informatika születésnapját.

Hirdetés

Most nézzen rá mindenki maga előtt a laptopjára, vagy a kezében tartott telefonra. Kicsik, sokat tudnak, és nagyjából olyan természetes részei az életünknek, mint a ruháink és a reggeli kávé. Nos, ehhez képest 61 évvel ezelőttig még számítógép sem volt az országban. Persze, akkoriban világszinten is nagyon újnak számított az egész terület: az első digitális, programozható számítógép, a Colossus 1944-ben kezdte meg működését az Egyesült Királyságban, míg 1945-re készült el teljes egészében az Egyesült Államokban az ENIAC. Az 50-es évekre még csak kifejezetten kevés, egyedileg épített számítógép dolgozott a világban (Manchester Baby, EDSAC, Manchester Mark 1, Ferranti Pegasus, Ferranti Mercury, CSIRAC, EDVAC, UNIVAC I, IBM 701, IBM 702, IBM 650, Z22), és a második lépcsőfoknak számító mainframe korszak csak a 60-as évek legelején indult. Épp ezért nagyon fontos eseménynek számított, amikor 1959. január 21-én átadták a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportjában épített M-3 nevű gépet.

Néhány gyors adat az akkori technológia érzékeltetésére: míg egy mai számítógép processzorai már másodpercenként több tízezer műveletet képesek elvégezni, az M-3 maximális képessége másodpercenként 30 művelet volt. A modern laptopok, telefonok és okosórák világából nézve pedig hihetetlennek tűnhet az egykori gépszörny szobányi mérete (ekkor ugyanis még teljes méretű elektroncsöveket használtak). Az M-3 többek között az épülőfélben lévő Erzsébet híd statikai számításaival kapcsolatos programokat futtatott, de végeztek vele részecskék vizsgálatához szükséges számításokat, valamint szállítási költségoptimalizációs modellezéshez is használták.

Hirdetés

Jellemző az újdonság erejére, hogy a hatalmas gép üzembe állításáról szóló sajtóhírekben még számológépként hivatkoztak rá, ugyanis a computer szóra akkor még nem született meg a ma használatos számítógép fordítás. 770 elektroncső és 2000 kuprox dióda alkotta a monstrumot, amely 30 négyzetméteres területet foglalt el, a 10 kW teljes fogyasztás pedig nem csak a költségek, de a hűtés miatt is komoly problémákat okozott.

A gépet szovjet tervek alapján kezdték építeni de már sok magyar mérnök ötleteit és fejlesztéseit is bevetették a több mint két éven át tartó munkafolyamat során, valamint készült hozzá egy teljesen hazai fejlesztésű, mágnesdobos adattároló. Később aztán ezt a gépet használták mintaként az első romániai számítógép, a MECIPT-1 építéséhez is.

Sajnos nem adatott hosszú és aktív karrier az M-3 számára: 1965-ben Szegedre, a JATE Kibernetikai Laboratóriumába szállították, de itt már csak 3 évig használták, ezután leselejtezték, ekkorra ugyanis már teljes erővel beindult a mainframe-ek kora, és ugyan a nyugati világhoz képest ezek is lassabban jutottak el Magyarországig, de szép lassan azért leváltották az első generációs "szobát". Az M-3 teljes egészében nem is maradt fenn, mivel egyes részegységeit más eszközökbe építették át, de legfontosabb darabjait sikerült megmenteni, és ma is megtekinthetőek a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Tárlatán, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában. Az M-3 viszont közvetve nagy hatást gyakorolt a hazai informatika fejlődésére, hiszen építői és üzemeltetői közül került ki a magyar szakma több úttörője.

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.