Hirdetés

61 éves az első hazai számítógép: boldog születésnapot, magyar informatika!

|

1959. január 21-én adták át Magyarország első számítógépét: az M-3 üzembe állításának tiszteletére azóta ezen a napon ünnepeljük a magyar informatika születésnapját.

Hirdetés

Most nézzen rá mindenki maga előtt a laptopjára, vagy a kezében tartott telefonra. Kicsik, sokat tudnak, és nagyjából olyan természetes részei az életünknek, mint a ruháink és a reggeli kávé. Nos, ehhez képest 61 évvel ezelőttig még számítógép sem volt az országban. Persze, akkoriban világszinten is nagyon újnak számított az egész terület: az első digitális, programozható számítógép, a Colossus 1944-ben kezdte meg működését az Egyesült Királyságban, míg 1945-re készült el teljes egészében az Egyesült Államokban az ENIAC. Az 50-es évekre még csak kifejezetten kevés, egyedileg épített számítógép dolgozott a világban (Manchester Baby, EDSAC, Manchester Mark 1, Ferranti Pegasus, Ferranti Mercury, CSIRAC, EDVAC, UNIVAC I, IBM 701, IBM 702, IBM 650, Z22), és a második lépcsőfoknak számító mainframe korszak csak a 60-as évek legelején indult. Épp ezért nagyon fontos eseménynek számított, amikor 1959. január 21-én átadták a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportjában épített M-3 nevű gépet.

Hirdetés

Néhány gyors adat az akkori technológia érzékeltetésére: míg egy mai számítógép processzorai már másodpercenként több tízezer műveletet képesek elvégezni, az M-3 maximális képessége másodpercenként 30 művelet volt. A modern laptopok, telefonok és okosórák világából nézve pedig hihetetlennek tűnhet az egykori gépszörny szobányi mérete (ekkor ugyanis még teljes méretű elektroncsöveket használtak). Az M-3 többek között az épülőfélben lévő Erzsébet híd statikai számításaival kapcsolatos programokat futtatott, de végeztek vele részecskék vizsgálatához szükséges számításokat, valamint szállítási költségoptimalizációs modellezéshez is használták.

Jellemző az újdonság erejére, hogy a hatalmas gép üzembe állításáról szóló sajtóhírekben még számológépként hivatkoztak rá, ugyanis a computer szóra akkor még nem született meg a ma használatos számítógép fordítás. 770 elektroncső és 2000 kuprox dióda alkotta a monstrumot, amely 30 négyzetméteres területet foglalt el, a 10 kW teljes fogyasztás pedig nem csak a költségek, de a hűtés miatt is komoly problémákat okozott.

A gépet szovjet tervek alapján kezdték építeni de már sok magyar mérnök ötleteit és fejlesztéseit is bevetették a több mint két éven át tartó munkafolyamat során, valamint készült hozzá egy teljesen hazai fejlesztésű, mágnesdobos adattároló. Később aztán ezt a gépet használták mintaként az első romániai számítógép, a MECIPT-1 építéséhez is.

Sajnos nem adatott hosszú és aktív karrier az M-3 számára: 1965-ben Szegedre, a JATE Kibernetikai Laboratóriumába szállították, de itt már csak 3 évig használták, ezután leselejtezték, ekkorra ugyanis már teljes erővel beindult a mainframe-ek kora, és ugyan a nyugati világhoz képest ezek is lassabban jutottak el Magyarországig, de szép lassan azért leváltották az első generációs "szobát". Az M-3 teljes egészében nem is maradt fenn, mivel egyes részegységeit más eszközökbe építették át, de legfontosabb darabjait sikerült megmenteni, és ma is megtekinthetőek a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Tárlatán, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában. Az M-3 viszont közvetve nagy hatást gyakorolt a hazai informatika fejlődésére, hiszen építői és üzemeltetői közül került ki a magyar szakma több úttörője.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.