Hirdetés

Okos Bécs: interjú egy igazán innovatív városról

|

Milyen egy jól működő okosváros? Mitől okos egy város egyáltalán? A téma szakértőjével, Walter Palmetshoferrel Bécsről, az egyik leginnovatívabb okosvárosról beszélgettünk.

Hirdetés

Bécs több éve vezeti a legélhetőbb városok listáját. Egyesek szerint az okosváros rögtön élhető várost is jelent, és ezért az osztrák főváros könnyű helyzetben van, mivel úttörőnek számít az okosvárosok között. Bécs okosításának szervezői szerint azonban többről van szó. A közös cél ugyanis az, hogy a világ legokosabb városát alkossák meg, amely innovatív megoldásokat kínál a modern világ kihívásaira. Sikerüket több, már bevált közlekedési, környezetvédelmi, kulturális és digitalizációs projekt is igazolja.

A Smart City Strategy Index 2019 szerint Bécs rendelkezik a legátfogóbb fejlesztési tervvel. Az egységes keretstratégiában innovatív mobilitási, környezeti, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldásokat találni, amelyeken belül minden projekthez külön ellenőrző rendszer is tartozik, hogy a programok előrehaladása monitorozható legyen. A Smart City Agency irányítja a városban futó fejlesztéseket, és hangolja össze a város, a szolgáltatók és a kormányok érdekeit. A projekteket illetően az első hely az egészségügy terén megkezdett digitalizációnak, a bárki számára hozzáférhető közigazgatási adatoknak és szolgáltatásoknak köszönhető.

PC World: Mennyire felülről jövő és mennyire alulról szervezett Bécs okosvárossá alakulása?

Hirdetés

Walter Palmetshofer: Amennyire csak lehet, próbálunk mindent alulról szervezetten készíteni, de vannak a várostól jövő kezdeményezések is. Bécs különleges abból a szempontból, hogy számos dolog, épület van a város tulajdonában, így szinte saját játszóteret alakíthatunk ki a felokosítást illetően. Több lehetősége van a városnak más településeknél akár a közlekedést, akár a lakhatást nézzük. Amikor a lakosság az önkormányzathoz fordul, elég elmondaniuk, hogy mit szeretnének, és a város rögtön meg tudja valósítani. Bécsnek éppen ezért saját digitális programja és cselekvési terve van, saját adatstratégiája, amely például foglalkozik a digitális egészséggel és a blokkláncokkal is.

Az okosváros lehet a megoldás a 21. század problémáira, például a környezetvédelmi kihívásokra vagy éghajlatváltozásra?

Biztos, hogy a világ lakosságának fele városokban él, tehát a világ problémáinak fele is ott keletkezik. Ott kell gondolkozni a megoldásokról is. Bécs közreműködik a városok ökológiai lábnyomának csökkentésében, így a széndioxid-kibocsátás visszafogásában is. Ezt a Smart City Framework célkitűzései szerint végezzük, amelynek meghatározott céljai vannak 2050-re. Például 85 százalékkal kell csökkenteni széndioxid-kibocsátást, csökkenteni az egyéni, automatizált járműforgalmat, és növelni a tömegközlekedés kihasználtságát, illetve blokkláncba kötni energiaszektort. Mivel ezek ambiciózus célok, minden két évben felülvizsgáljuk az addigi eredményeiket, hogy tudjuk, jó úton haladunk-e.

Hirdetés

Mi a bécsiek kedvenc okosváros-innovációja?

Ez érdekes kérdés. Alapvetően igaz, hogy az emberek hozzá tudnak szokni ahhoz, ami működik. A város vízrendszere például jóval azelőtt épült, hogy az okosvárosok egyáltalán koncepciószinten léteztek volna. Mégis, mivel jön a víz a csapból, az okosnak nevezhető. Hasonló a helyzet a szemétszállítással, hiszen az is működik, és ez az embereknek fel sem tűnik. A városban persze van számos klasszikusan okosvárosi projekt, amelyek már működnek, vagy szerepelnek a 2050-ig tartó tervekben. Ezek közé tartozik az általános Wi-Fi-elérés, számos helyi applikáció az időjárástól a kultúráig, az elektronikus szemétgyűjtés, a város első klímaadaptív utcája, a fenntartható, városból származó hal- és zöldségellátás, az e-mobilitás fejlesztése és a jövőben megépülő zöld házak, növekvő energiamegtakarítás és okos áramhálózatok kialakítása, és még sorolhatnánk. Az én személyes kedvencem a Tell Vienna, amelyen keresztül a város bármely lakója elmondhatja a város vezetésének, mit gondol problémának, melyik rendszere nem működik szerinte, és azt hogyan lehetne javítani.

Mennyire könnyű egy ilyen kritika után cselekedni?

Hirdetés

Szerencsére a cégünk a városhoz tartozik, Bécsnek pedig a számos tulajdon okán könnyű egy jó ötletet átültetni a gyakorlatba. A visszajelzések nagyon fontos szerepet töltenek be a város életében, mert Bécs vezetése így tudja elnyerni a lakók bizalmát. És csak bizalommal lehet igazi változásokat hozni. Például nehéz folyamat meggyőzni az embereket, hogy nem baj, ha kevesebb autót vehetnek igénybe, mert helyette ott vannak a közösségi terek, játszóterek, ahol együtt lehetnek a gyerekeikkel, összejöhetnek a barátaikkal. Ezeket a változásokat el kell fogadtatni.

Névjegy

Walter Palmetshofer közgazdász, karrierjét az Ars Electronica Centerben kezdte, később New Yorkba költözött, ahol fejlesztési vezetőként dolgozott, és több művészeti és netes aktivistaprojektben vett részt. Bécsi tanulmányai után Berlinben dolgozott, támogatva az adatokhoz való szabad hozzáférését. 2019-ben csatlakozott az Urban Innovation Vienna projekthez, hogy segítsen Bécs digitális jövőjének meghatározásában.

Ezek szerint némileg jövőkutatóként is kell dolgozni, hogy mi felel majd meg a bécsiek igényinek?

Az én hátterem igen messze áll a jövőkutatástól vagy az okosvárosoktól. Rendszeradminisztrátorként kezdtem a karrierem, aztán dolgoztam átláthatósági projekteken, majd rá kellett jönnöm, hogy a városok jövője az adatokban nyugszik. Nagyon fontos tehát látnunk, hogy milyen adatokat kik gyűjtenek, azokhoz ki férhet hozzá, ki használhatja fel őket és így tovább. Ezek az adatok például a közlekedés szabályozásához fontosak, hogy csökkenteni tudjuk a széndioxid-kibocsátást. Mindez persze az alapján történik, hogy kitaláljuk, a bécsieknek mire van szükségük.

Hirdetés

Mi lehetne Budapest esetében a legfontosabb változás, hogy okosvárossá váljon?

Az igazat megvallva nagyon régen jártam be a magyar fővárost, és azóta biztos rengeteg dolog változott. Az általános problémák és a megoldási lehetőségek városról városra mások. Dolgoztam Berlinben, illetve nemrég láttam a szarajevói helyzetet, és mindkét város esetében számos különbséget lehet felfedezni a bécsi állapotokhoz képest. Szarajevóban például a legnagyobb probléma, hogy az emberek nem bíznak a hatóságokban, nem hiszik, hogy azok megcsinálnak bármit is. Ezért az okosvárosi építkezés első lépése a bizalomépítés kell, hogy legyen. Olyan projekteket kell létrehozni, amelyek visszaadják az emberek bizalmát a kormányzatban.

Budapesten nem tudom, mi a legnagyobb probléma jelenleg. Lehet az például a közlekedés, az átláthatóság, a megbízhatóság, a megfizethető lakások kérdése vagy valami egészen más. A lényeg, hogy az okosvárossá törekvő város találja ki, mi az a legfontosabb pont, ahol lakosai szükséget szenvednek, és találjon erre megoldást. Az okosvárosok ugyanis nem mesterséges intelligencia vezette platformokról vagy blokkláncba kapcsolt energiahálózatokról szólnak elsősorban. Éppen ezért lehet tanulni másik város példáiból, problémakezeléséből, de mindig az adott város feladata, hogy megtalálja a legégetőbb kérdésekre a választ. A megfelelő módszerek pedig korántsem biztosan másolhatók a már meglévő példákból, egy városnak ugyanis szüksége van időre, hogy alkalmazkodjon az új lehetőségekhez. A digitális eszközök, szoftverek esetén ez könnyebben megy, de nem minden digitális.

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.