Hirdetés

Tényleg jó a sötét mód?

|

Az elmúlt hónapokban egyre több asztali számítógép, táblagép és okostelefon képernyője borul sötétségbe. Vajon miért választja felhasználók növekvő tábora ezt az üzemmódot, milyen előnyei és hátrányai lehetnek?

Hirdetés

Mielőtt bemutatjuk a sötét módot (Dark Mode), érdemes tiszta vizet önteni a pohárba, sokan ugyanis keverik a sötét módot az éjszakaifény-móddal (Night Light Mode). Azért is könnyű összetéveszteni a két funkciót egymással, mert mindkettőt elsősorban éjszakai fényviszonyok mellett érdemes használni.

Hirdetés

Az éjszakaifény-mód

Az éjszakai módot a felhasználók széles köre a Windows 10 egyik jelentős frissítésével ismerhette meg. Az Alkotói Frissítést (Creators Update) telepítve elérhetővé válik az éjszaki üzemmód. Ha aktivizáltuk, azonnal szembetűnő, hogy a képernyő színei melegebb, barnásabb árnyalatúvá válnak. Az LCD-monitorok háttérvilágítása - fénycsöves vagy modern LED-es megvalósítás esetében is - egy adott színhőmérséklettel jellemezhető. A legtöbb kijelző gyári állapotban magasabb színhőmérsékleten világít (7000-9000 kelvin), amelynek fénye több kék összetevőt tartalmaz. Az emberek egy jelentős részének idegrendszere a magasabb színhőmérsékletre érzékenyen reagál: ha esti órákban sokáig dolgoznak magas színhőmérsékletre beállított kijelző előtt, akkor felborulhat a cirkadián ritmusuk, így nehezebben alszanak el, és az alvás minősége is romolhat.

Szerencsére a legtöbb LCD-monitoron megváltoztathatjuk a színhőmérsékletet: ha a lefekvés előtti órákban alacsonyabbra (5000-6000 kelvinre) vesszük a monitor menüjén keresztül, akkor kevesebb kékes fény éri a szemünket. A Windows 10-ben az éjszakai mód beállításainál egy csúszkával közvetlenül az operációs rendszer alatt is állíthatjuk a monitor színhőmérsékletét, és ütemezhetjük is a változtatásokat, hogy bizonyos időközönként automatikusan átváltson a rendszer éjszakai üzemmódba.

A sötét mód

Hirdetés

Az utóbbi hónapokban egyre divatosabbá vált sötét mód annyiban hasonlít az éjszakai fény módjához, hogy számos felhasználó egészségére kedvező hatással lehet, ennél az üzemmódnál azonban nem hardverszinten történik a változás, hanem a felhasználói felületet, azaz a menürendszert és szinte minden grafikai elem színösszeállítását szoftveresen változtathatjuk sötétszürkére. A legtöbb, sötét módba átkapcsolt alkalmazásnak, operációs rendszernek fő jellemzője az inverz megjelenítés: világos karakterek és grafikai elemek sötétszürke vagy fekete háttér előtt - roppant egyszerű megoldásról van szó.

Felvetődik a kérdés, ha ez a Kolumbusz tojása-módszer ennyire kézenfekvő, akkor miért csak az utóbbi hónapokban kezd elterjedni? Közhelyesen hangzik, de ettől még tény: növekszik a kütyük képernyője előtt töltött idő. Ráadásul nagyrészt olyan operációs rendszerekkel, alkalmazásokkal dolgozunk, amelyek világos hátterek előtt sötét karaktereket jelenítenek meg.

Az 1970-es években, amikor a Xerox cég kifejlesztette a napjainkban is egyeduralkodó ikonos-ablakos grafikus felhasználói felületet, valószínűleg azért alkalmazta a fehér alapon fekete betűket, hogy hűen utánozza a papíralapú nyomtatványok fehér háttér-fekete betű színpárosát. Később az Apple a Macintosh operációs rendszer és a Microsoft a Windows kifejlesztésekor is ezt a színsémát vette át, így vált egyeduralkodóvá. Fel sem merült bennünk, hogy ettől gyökeresen eltérő megjelenítés is lehetséges - egészen mostanáig. Valószínűleg elérhettük a kritikus tömeget, mert az elmúlt években drasztikusan növekszik a szemfáradtsággal, fejfájással küszködő felhasználók száma.

Hirdetés

Az USA-ban 2018-ban elvégzett, 2000 embert magában foglaló felmérés szerint egy átlagos amerikai 6 óra 43 percet tölt a képernyők előtt, ami egyre több felhasználó számára okoz túlzott idegi terhelést és látásproblémákat. Úgy tűnik, hogy a felhasználók egy jelentős részének felüdülés, ha a rikító, fehéres hátterű megjelenítés után sötét módba kapcsol, vagy eleve már csak ez utóbbit használja, főleg éjszaka, lekapcsolt lámpánál. Fontos azonban megjegyezni, hogy mások számára épp a sötét mód a fárasztóbb. A következő években minden bizonnyal számos tudományos tanulmány fog születni arról, hogy vajon a sötét vagy a világos téma, esetleg azok között bizonyos időközönkénti váltás az üdvözítő-e az emberek többségének.

Sötét móddal az energiatakarékosságért

Az OLED-megjelenítővel ellátott eszközökön nem található háttérvilágítás, a pixeleket felépítő organikus LED-ek egyben a fényforrások. Ha sötétebb árnyalatot kell megjeleníteniük, akkor alacsonyabb feszültségen világítanak, így kevesebb áramot fogyasztanak. Fekete szín megjelenítésekor lényegében kikapcsolnak. A sötét módra váltáskor az OLED legtöbb pixele sötét színárnyalatot jelenít meg, amelyek így kevesebb áramot fogyasztanak.

Jelenleg főleg okostelefonokba és táblagépekbe építik be az OLED-képernyőket, így az alacsonyabb fogyasztás egyáltalán nem elhanyagolható szempont, mivel a sötét mód megnövelheti az akkumulátor üzemidejét (bár nem drasztikus mértékben). Az OLED-technológia asztali monitorokban és tévékben való jövőbeni elterjedésével a sötét mód jelentősége megnövekedhet. A nagy képátlós, sokat fogyasztó megjelenítőkkel energiát lehet megtakarítani. Fontos azonban kiemelni, hogy a sötét mód alkalmazása nem eredményez alacsonyabb fogyasztást az LCD-monitorok nagy részénél, mivel ezekben a kijelzőkben a háttérfény akkor is világít, ha a kijelző csupa fekete pixelt jelenít meg.

Hirdetés

Sötét mód minden platformon

Egyre több programozó alkalmazza ezt a funkciót szoftverfejlesztés során, természetesen nem jelentenek kivételt ez alól a modern operációs rendszerek sem, a Windows 10 2018 októberi frissítőcsomagjának telepítésével a sötét móddal is felvértezhetjük a rendszert. A [Gépház] megnyitása után kattintsunk a [Személyre szabás], majd a bal oldalon a [Színek] opcióra. Itt találhatjuk meg az [Alkalmazás-üzemmód kiválasztása] opciót, ahol a világos (normál) és a sötét mód között válthatunk. Természetesen az Apple is beépítette asztali operációs rendszerébe a sötét témát, ami a legújabb frissítőcsomag (Mojave) telepítése után beállítható. A főmenüben kattintsunk a [Rendszerbeállítások...]-ra, ezután válasszuk a legelső ikont ([Általános]). A megjelenő panel tetején, a Megjelenítés szekcióban egyszerűen választhatunk a világos és sötét üzemmód között. Természetesen nemcsak asztali gépeken, hanem mobil eszközökön is elérhető a sötét mód: Android rendszerű készülékeken a Pie verziótól, Apple iOS és iPadOS esetén pedig az ősztől érkező 13-as verziótól kezdve boríthatjuk sötétségbe a kijelzőt.

Mit hoz a jövő?

Múló divathóborttá jelentéktelenedik, vagy az operációs rendszerek és alkalmazások új, alapvető megjelenítési formájává válik a sötét mód? Egyelőre még sok a kérdőjel, minden bizonnyal az elkövetkező hónapokban fog kiderülni, hogy győzhet-e a sötétség a világosság felett.

Nem sötét, de hasznos: a nagy kontrasztú mód

A sötét mód farvizén a nagy kontrasztú téma (High Contrast Theme) is bekerült a köztudatba. Ez az üzemmód elsősorban a gyengénlátók számára nyújt segítséget, mivel a háttér teljesen fekete, míg a karakterek és a grafikai elemek rikító színűek (például citromsárgák), hogy minél kontrasztosabb és könnyebben olvasható legyen a képernyő. A Windows 10-ben is előcsalogathatjuk ezt a módot: a [Windows] és az [U] billentyű lenyomásával, a [Könnyű kezelés] panelen válasszuk ki a [Kontrasztos megjelenítés] lehetőséget.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.