Zorin OS
A Zorin készítői elsősorban az elégedetlen Windows- és macOS-felhasználókat célozták meg, leginkább azzal, hogy a megszokott rendszerekhez nagyon hasonló környezetet építettek. Nemcsak színben és ablakstílusban, de a rendszerelemek elnevezésében, elhelyezésében is igyekeztek magukat a Windowshoz és - kiadástól függően - a macOS-hez szabni, így a kezdő felhasználók sokkal inkább megtalálják amit keresnek, mint bármelyik más rendszeren. Legalábbis így volt ez a Zorin 12-ben, ahol a mímelni kívánt operációs rendszerről voltak elnevezve a megjelenési sablonok.
Az új, 15-ös változatban némiképp enyhült ez a hasonlósági kényszer, az ingyenes Core kiadásban három tálca- és desktopelrendezés választható (Windows 7 vagy 10 jellegű tálcastílus, illetve érintőképernyős ikonmátrix). A fizetős, Ultimate kiadásban már a macOS-, Gnome 3- és Ubuntu-felhasználók sem maradnak hoppon, számukra is ott egy-egy sablon, emellett vagy húsz játék áll rendelkezésükre. Jár még hozzá a most készülő Ultimate Lite is, ami ugyanez régi gépekre optimalizált változatban.
Az Ubuntu LTS kiadása és a GNOME jelenti a technikai alapokat, ugyanazokkal az alkalmazásokkal, és magyarul települ a LibreOffice. Egy jól kiforrott rendszert kapunk, amely a felhasználók múltjához, ízléséhez igazítható kezelőfelülettel próbál minél több embert megnyerni. Rendszerigény tekintetében az általunk kipróbált Core kiadás sem túl követelőző, érdemes kipróbálni.
+ a te kedvenc felületed, megbízható Ubuntu-alapokkal
- fizetős Ultimate változat
Linux Mint
A Linux Mint az egyik legelterjedtebb rendszer azok körében, akik megpróbálják kiváltani a Windowst, és ez nem véletlen. A bevált Ubuntu alapjaira építkezik, olyannyira, hogy a legtöbb ubuntus tipp a Mintre vonatkoztatva is hasznos lehet. A legtöbb konfigurációra gond nélkül feltelepíthető. Háromféle grafikus felülettel (Cinnamon, MATE és XFCE) tölthető le telepítő, közülük a Cinnamon adja át leginkább a Mint sajátos hangulatát, és ez tartalmazza a legtöbb funkciót is, mi átlagos felhasználásra ezt ajánljuk.
Nem a kifejezett hasonlósággal, hanem a bevált rendszerezettséghez való ragaszkodással találkozunk a Cinnamon felületen. Az alkalmazásindító menü vagy akár a fájlkezelő igen jól szervezett, de konkrétan nem majmol semmit. A felület készítői átvették azokat a dolgokat, amelyek beváltak, például a fájlkezelőben a bal oldali menüben a saját mappák mellé lehet gyűjteni a kedvenc helyeket, akár hálózatról is. A tálcán váltható, hogy csak ikonokkal vagy nevekkel is szerepeljenek az alkalmazások (Windows 7 vagy 10 stílusban).
Az aktuális, 19.1-es Mint változat az Ubuntu 18.04 LTS változatára épül, így egészen 2023-ig kap majd frissítéseket, van idő a próbálgatásra és a belakásra. Ez összhangban áll a Mint közösség abbéli törekvésével, hogy minél stabilabb, minél hosszabban és jobban használható munkaeszközt adjon a felhasználó kezébe. Aki hosszú távú, stabil alternatívát keres, mindenképp próbálja ki a Mintet.
+ stabil, LTS szemléletű, kiforrott rendszer
- vannak nála fürgébb alternatívák
Kubuntu
Nem a nagy ősöreg Ubuntu került be összeállításunkba, de a bemutatott disztribúciók zöme amúgy is az Ubuntura épít, tehát a csomagkezelés és a lehetőségek zöme egyezik. Emlékezetes, hogy az Ubuntut fejlesztő Canonical két éve úgy döntött, hogy félreteszi a sokat gondozott Unity felületet, elhagyva ezzel a mobil-desktop konvergencia irányvonalat, majd visszatért a GNOME-hoz. A GNOME azonban más rendszereken is elérhető, így inkább a KDE Plasma felületet használó Kubunturól ejtünk pár szót.
A KDE Plasma az egyik legrészletesebben beállítható asztali környezet, bőven válogathatsz a letölthető megjelenítési sablonokból, az úszóalkalmazásokból is. Megvannak a maga oszlopos alkalmazásai, amelyek jól kihasználják a Plasma lehetőségeit: a Dolphin fájlböngésző, a KDE Connect, az Okular dokumentummegjelenítő, a Kontact, a KOrganizer, a digiKam képkezelő vagy az Amarok zenelejátszó. A telepítéssel érkezik a Firefox, a KMail, a VLC videolejátszó, a LibreOffice, a GwenView képnézegető és sok egyéb.
A telepítés és a rendszer is lehet magyar, kisebb fordítási hiányosságokkal, előfordulnak le nem fordított panelek, és sajnos a LibreOffice is angol felülettel települ. A KDE Plasma nagyon szép és funkcionális, alkalmazásindítója sokkal jobb a Windows Start menüjénél, de nemigen hasonlít rá. A Kubuntu kicsit talán komótosabb a többinél, azoknak ajánlott, akik szeretik saját képükre formálni a rendszer felületét.
+ gazdagon beállítható kezelőfelület, sok KDE alkalmazás
- az átlagnál lomhább
Összegzés
Nagyon nagy a választék Linuxból, aminek az az előnye, hogy mindenki találhat kedvére valót. Számunkra úgy tűnik, hogy az Ubuntu nyomdokain haladó, hosszú távú támogatással dolgozó kiadások állnak legközelebb a felhasználók igényeihez. A Zorin OS-nek sikerült a leginkább hasonló felületet a legjobban összefogott beállításokkal összehozni; akinek fontos a Windowshoz hasonló kinézet és a stabil (ubuntus) háttérközösség, vagy macOS-ről érkezne, az mindenképp próbálja ki. Ezenkívül a Mintet ajánljuk nyugodt lélekkel, a legtöbb áttérőnek élhető lehet, és általánosságban elégedettek vele a konzervatív szemléletű felhasználók.
A Kubuntu kedvezhet azoknak, akik végletes precizitással szeretnék beállítani munkakörnyezetüket, a panelekből, úszóalkalmazásokból, finomhangolásból van bőven ebben a rendszerben. Az Elementary OS kulcsrakészen kínál egy kis hardverigényű, elég jól használható megoldást, ennek az fog örülni, aki régebbi hardverekből gazdálkodik, és a Pantheon egyezik az ízlésével. A Manjaro nem is áttérők, inkább átnevelő tábort megjártak számára szolgálhat folyton változó, kellő szakértelemmel állandóan készülő-szépülő otthonul. Sajnos a Chalet OS jelenlegi alvó állapotában már nem igazán ajánlható, kár érte.
