Hirdetés

A felnőttkor felé: Kubuntu 11.04



|

Akadnak Windows felhasználók, akik újra vágynak, váltanának, vagy akár csak az érdekesség kedvéért kacsintgatnak a Linux világa felé. Vigyázó szemeinket most mi is a Kubuntu irányába vetjük: vajon véget ért már a gyermekkor?

Hirdetés

Az elterjedtség tekintetében méltán vezeti a világ operációs rendszereinek toplistáját a Windows a szinte mindenre kiterjedő hardver-támogatása, a kezelhetősége, az ismertsége és a Windows 7 óta az igényes megjelenése miatt. A Linux különféle disztribúciói egyre másra igyekeznek a nyomába lépni, hogy ingyenes alternatívát kínáljanak, de azok valamilyen téren - megjelenés, kompatibilitás, kezelhetőség - mindig elmaradnak a kívánalmaktól. Ám lehet, hogy ez nem lesz mindig így.

 


Itt van például az Ubuntu, napjaink egyik legismertebb és legsikeresebb Linux disztribúciója, mely hagyományosan a Gnome, a legújabb kiadás óta pedig - amennyiben a videokártya támogatja azt - már a modernebb Unity felületet használja. Nem volt azonban ez mindig így, sok felhasználó már korábban is szabadabban testre szabható és a grafikus gyorsítási lehetőségeket jobban kihasználó, "csicsásabb" felületet akart, ezt az igényt pedig az Ubuntu KDE ablakkezelővel kiadott változatával, a Kubuntuval kívánták a fejlesztők kielégíteni. A Unity megítélése eléggé pozitív, de nem egyöntetű, ráadásul azzal párhuzamosan fejlődik a nagy erőforrás-étvágya miatt sokat vádolt KDE is, így ideje volt, hogy az Ubuntu 11.04 (Natty Narwhal) megjelenésével egyidejűleg az új Kubuntut is szemügyre vegyük.

 

Telepítés többszöri nekifutásra

 

A régebbi 10.10-es Kubuntut próbáltuk meg a frissítés funkció használatával, kényelmesen megújítani. Ennek neki is kezdett a rendszer, de néhány perces adatbázis rendezgetés és letöltögetést követően közölte, hogy ez jelenleg nem fog menni. Így a hagyományos módszernél maradtunk: letöltöttük a 64 bites telepítő CD-t és azzal próbálkoztunk. Konfigurációnk ugyan alkalmas 64 bites kód futtatására, ám valamiért ezzel a telepítőkészlettel nem boldogultunk, végül a karakteres képernyőn futó telepítő DVD hozott sikert, némi kísérletezés után. (Nem egészen értjük, hogy mi okozta a fennakadást, hiszen az előző, 10.10-es Kubuntu minden probléma nélkül kúszott fel a gépre.) Továbbra is békében telepíthető a rendszer a Windows 7 mellé, a rendszerindítóval választhatunk minden gépindításkor, van partíció átméretezés, és általában az Ubuntu minden javait élvezhetjük.

 

 

 

Fontos, hogy nem minden konfiguráció esetében mutatja a kezelőfelület rögtön a legszebb arcát. Ha az (K)ubuntu közösség meghajtóprogramja nem képes kihasználni a grafikus vezérlő hardveres gyorsító képességeit, akkor csak egy másik, harmadik féltől származó meghajtóprogram aktiválása után lehet részünk magasabb szintű esztétikai élményben. Mi egy nem éppen mai, de viszonylag erőteljes noteszgéppel (Intel Core 2 Duo T7500, 4 GB RAM és NVIDIA GeForce 8400M G grafikus vezérlő) a rendszer minden szépségét élvezhettük.

 

Valóban gyorsabb!

 

Az előző kiadáshoz képest nem sok változásba botlunk a KDE 4.6.2 felületét illetően, ugyanúgy rengeteg beállíŧási lehetőség, ablak effektus áll rendelkezésre. Megvannak a plazma alkalmazások (widgetek, úszóalkalmazások, avagy Windows zsargonban mini alkalmazások) is, ezekből nincs annyi mint Vistára és Windows 7-re, de azért jócskán el vagyunk látva itt is belőlük. Hasznos darabok is akadnak, ilyen a személyes mappáinkat felvonultató asztali elem, a számológép, az angol kéziszótár, a mértékegység váltó, az RSS olvasó és a Facebook mini alkalmazás. Ha hozzászoktunk volna a Windows XP vagy Mac alatt hagyományosan elérhető úszóbigyókhoz, az sem probléma, a KDE ugyanis kezeli a Google Gadgets, Superkaramba, Enlightenment 17 Edje asztal kiegészítőket és némely MacOS X Dashboard elemeket is.

 

 

Egy alapvető új lehetőség azonban megjelent: az Aktivitás ponttal bővült a jobb felső sarok plazma menüje, ezek hivatottak az aktuális tevékenységünkhöz illő grafikai stílust biztosítani. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a KDE Plasma felület megjelenítési paramétereit sablonokba foglalva, kényelmesen válthatjuk. Leglényegesebb újdonság a KDE berkeiben azonban a drámai sebesség növekedés. Talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az ablakok grafikai megjelenítése mintegy kétszer olyan gyorsan történik a 11.04-ben, mint a 11.10-ben.

 

Flash, ami lassú

 

Sarkalatos pont az Internet világában a Flash illetve a HTML5 támogatás. A Konqueror csak mint átmeneti alapmegoldás van jelen a rendszerben, de Firefox 4 előtelepítő ikonra kattintva pár perc alatt ott a (draft) HTML5 böngésző. Kézzel kell telepíŧeni a Flash 10.2 bedolgozót. Mi a debian formátumú csomaggal értünk célt.

 

 

Általános tapasztalat, hogy Linux alatt a Flash még lassúbb, mint Windows alatt. Ez továbbra is így van. Ne számítsunk arra, hogy majd jókat játszhatunk a Facebook modern flash-játékaival - kivéve talán a sakkot -, nagyokat zökken, sőt egy-egy másodpercet is várakoztat rendszeresen a megjelenítés. Alapvetően nincs azonban gond a videós oldalakkal, az fentebb részletezett konfigurációval gond nélkül játszhattuk le a 720p-s HD videókat, ám az 1080p-s anyagok már egy kicsit zötyögősebben jöttek le. Kipróbáltuk a Full HD videolejátszást flash-mentes alapokon is, ilyenkor maradéktalan minőségben kaptuk vissza a mozgóképet és a hangot is. A Flash persze jellemzően Ubuntuval és más Linux kiadásokkal is szaggat, ezt nem a KDE hibájául rónánk fel, inkább úgy érezzük, hogy lenne még mit optimalizálni az Adobe Flash bedolgozó Linux kiadásán (sőt, az egész platformon is, de ez most nem témája cikkünknek).

 

Az élet apróságai

 

Nem túl látványos, de annál hasznosabb funkció az új KDE-ben a Samba integráció. A mappák és fájlok tulajdonságai között megtalálható a Windows felhasználók számára ismerős megosztás lap. Itt nem csak a Kubuntu rendszerünk felhasználóival (hálózaton is) oszthatjuk meg javainkat, hanem élhetünk a jó öreg "aki látja vigye" jellegű általános megosztással is, olvasásra illetve írásra vonatkozóan, jelszavas védelem nincs. Ha nem telepítettük volna a Samba csomagjait, az sem gond, arra egy gombnyomással lehetőséget ad a rendszer. Nem csak hálózati megosztás, hanem böngészés tekintetében is van egy kis előrelépés, Sambán keresztül böngészve megjelennek a hálózaton megosztott nyomtatók is.

 

Az Ubuntu kedvelőinek talán feltűnt, hogy az alaprendszer nem tartalmazza az Ubuntu One felhő klienst, amivel - ha hajlandóak vagyunk az ingyenes szolgáltatásra bízni legféltettebb adatainkat -- könnyen hozzáférhetünk dokumentumainkhoz, címjegyzékünkhöz, zenéinkhez, mindezt két gigabájt erejéig. A One Kubuntu alatt is rendelkezésre áll, csak kérnünk kell telepíŧését a Szoftverkezelőben.

 

Sokan már most, az új Ubuntu és a Kubuntu alapján is azt mondanák, hogy íme, vége a gyermekkornak. Mi is ezt mondjuk, csak épp azzal a kitétellel, hogy íme, itt van az izgalmas, de problémáktól azért koránt sem mentes kamaszkor. A Linux egyre inkább megmutatja erejét a desktop rendszerek terén, mindinkább kezelhető és gyorsabb, csinosabb is lett, de kiforrottnak még korántsem nevezhető - annál is inkább, mert több ablakkezelőn és csomagkezelő rendszeren osztja meg a felhasználói és fejlesztői közönség erejét. Ugyanakkor első alkalommal éreztük elég válaszkésznek, testre szabhatónak a kényelmesnek ahhoz, hogy felmerülhessen a gondolat: hamarosan talán elcsábít minket és Windows helyett, fő operációs rendszerként is alkalmaznánk.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.