Hirdetés

Adobe Photoshop Lightroom

|

A labormunkát felváltó digitális utómunkákhoz sok fotós a Photoshopot választja, pedig annak „kistestvérével” sokkal könnyebben boldogulhat.

Hirdetés

LR_01-GUI.jpg

 

A Lightroom felhasználói felülete több mint szép

 

 

 

A labormunkát felváltó digitális utómunkákhoz sokan egyből a Photoshopot választják, pedig annak két nagy hibája is van. Az egyik, hogy drága, a másik, hogy bonyolult. Ráadásul a Photoshop inkább emlékeztet egy rajzolóprogramra vagy egy műszaki-tudományos képfeldolgozó rendszerre, mint azokra a dolgokra, amiket az ember a sötétkamrában régebben megtanult. Lássuk be, hogy a fényképezés is egy szakma, a Photoshop alkalmazása pedig egy másik. Ami nem baj, csak mindkettőt strapás megtanulni. És felesleges is, ha van egyszerűbb megoldás.

 

A Photshop Elements otthoni, hobbifelhasználásra ideális bárkinek, de a profi fotós hamar beleszalad a korlátaiba. Szükség volt hát egy olyan szoftverre is, amelynek használatát ugyanolyan könnyű megtanulni, mint a Photoshop Elementsét, de mindent tud, amit egy fotós általában kihasznál a Photoshop képességeiből. Ez lett az Adobe Photoshop Lightroom 1.0.

 

A program korai béta verziójával sokaknak igen rossz tapasztalatai voltak. Rémesen lassú volt, és tele volt hibákkal, sokat rontott a fogadtatásán az is, hogy a közönség számára nem volt világos, ez nem a RawShooter Adobe-osított változata, hanem jóval több, mint egy RAW-konverter. A végleges termék megjelenése szerencsére eloszlatja a béta által keltett aggályokat!

 

Lássuk a medvét!

A Photoshop Lightroomot képszerkesztő szoftvernek nevezni éppúgy túlzott leegyszerűsítés volna, mint RAW-konverternek. Ez az univerzális termék a teljes képfeldolgozási munkafolyamatot felöleli: RAW-konverter, képrendező, katalógus, prezentációkészítő és nyomtatószerszám egyben, akárcsak a Photoshop Elements. De a Lightroom profi felhasználásra készült, kicsit drágább, és valamivel több erőforrást igényel. A programnak Mac OS X és Windows XP SP2 alatt futó változatai vannak. Az új Intel processzoros Macintoshokon a Rosetta PowerPC emulátort használja, így vélhetően 25–30%-kal lassabb, mint ha natív Intel-módban futna. Windows XP SP1 esetén telepítéskor azt mondja, hogy ez a rendszer hivatalosan nem támogatott, de lehet, hogy fog működni alatta. Hát nem. El se indul, úgyhogy nem érdemes kísérletezni. A Service Pack 2 kötelező, de a frissítést akár a Lightroom telepítése után is elvégezhetjük.

 

A Lightroom felhasználói felülete kellemes, esztétikus, jólesik vele dolgozni, még ha néha hibázik is itt-ott. A panelek ki-be csukhatók, félresöpörhetők, ahogy a munka megkívánja. Az egész testre szabható, drag-and-drop meg minden, ahogy az manapság illik. A szoftver fontos újdonsága a moduláris felépítés. A rendszer most öt modulból áll. Ezek a Library, a Develop, a Slideshow, a Print és a Web modul. Az Adobe szerint a modulkészlet bővíthető és a modulkészítéshez a jövőben kiadnak egy fejlesztőkészletet külső fejlesztők számára. Várható tehát, hogy számos modul fog megjelenni, hasonlóan a Photoshop plug-inekhez.

 

A képtár

A Lightroom elindítása után azonnal a Library modulban találjuk magunkat. A felhasználó kétféle stratégiát választhat a képfájlok kezelésére, mindkét eljárásnál az Import gombra kell kattintani a képernyő bal alsó sarkán. A File Handling listában választhatjuk ki melyik importálási stratégiát szeretnénk alkalmazni.

 

LR-03-IPTC.png

Új metaadatok adhatunk meg az importálásnál


Az Import Photos at their Current Location választásakor a képek a helyükön maradnak, ez esetben egyszerűen megadjuk neki, hogy hol keresse a képeket, majd a program szimplán belinkeli őket az adatbázisába. Ilyenkor helytakarékos módon a program csak egy indexet és a bélyegképeket hozza létre az adatbázisban. A módszer különösen akkor jó, ha már korábban is használtunk valamilyen szisztémát a képeink elrendezésére, és nem szeretnék ezt a rendszert felborítani.

 

Ha a Copy Photos to a new loaction and Import módszert választjuk, azaz beimportáljuk a képeket az adatbázisba és a Lightroomra bízzuk a tárolást, akkor számítsunk rá, hogy a képtár merevlemez-szükséglete jelentősen megnő. Ha még nem alakítottunk ki tárolási rendet, csak ide-oda pakolgattuk a képeket mindenféle mappákba, akkor érdemes ezt a módszert választani. A képek ilyenkor is normális képfájlokként tárolódnak, de a Lightroom által kialakított mappákban.

 

LR_02-IMPORT.jpg

Képek importálása DNG-konvertálással


A Copy Photos as Digital Negative (DNG) is az utóbbi módszert követi, csak az Adobe DNG konverter segítségével szabványos digitális negatív formátumra konvertálja a nyers (RAW) képeket. Aki ismeri az Adobe DNG Convertert, az tudja, hogy van néhány fontos beállítása, mint például az, hogy a DNG fájl megőrizze-e az eredeti RAW-t, vagy az, hogy lineáris konverziót végezzen-e, vagy ilyen a tömörítés mértéke, illetve a beágyazott JPEG mérete. Legnagyobb bánatunkra ezeket nem sikerült előcsalogatni a Lightroomból, viszont a TIFF-eket és a JPEG-eket is lehet DNG-vé konvertálni.

 

Változás a végleges verzióban, hogy képek minden esetben megmaradnak az eredeti helyükön is. Emellett adott a backup lehetősége, vagyis a Lightroom egyből biztonsági másolatot is készíthet a fájlokról egy külön mappába, ami akkor jó, ha közvetlenül a kamerából töltjük le a képeket. Beállítható a mappák helye, a fájlok átnevezése, a képhez tartozó metaadatok, tárgyszavak. A béta-változatban még szerény lehetőségek voltak az IPTC (helyesebben IIM) adatmezők beállítására. Ezek főként a sajtófotósoknak fontosak, akik nagyobb képügynökségekkel állnak kapcsolatban.

 

LR_05-COMPARE.jpg

Válogatásnál segít a páronkénti összehasonlítás

 

A Lightroom a metaadatokat az Adobe XMP szabványának megfelelően kezeli. A végleges változatban már számos mező szerkeszthető. Ez a szolgáltatás arra is jó lenne, hogy a képhez megjegyzéseket, emlékeztetőket fűzzünk, de még mindig vannak hiányosságok, és a kézikönyv is csak szőrmentén foglalkozik a dologgal. A felület kezelése körülményes, a bevitt adatokat később nem lehet módosítani az Import ablakban, és nem képes a kamera EXIF-adatait automatikusan átírni az IPTC mezőkbe. Persze kezeli az EXIF-adatokat is, a Metadata Browserben együtt jelennek meg az IPTC-adatokkal. Exportálni, importálni is lehet őket, sőt még a felvétel időpontját is lehet korrigálni. Csak éppen néhány alapdolog maradt ki, olyanok, amelyeket mondjuk még a fotós körökben közismert Breeze Browser is tud.

 

Az első bétából nagyon hiányzott a könyvtárfigyelés lehetősége, ami más képkatalógus szoftvereknél természetes. A végleges változatban már van ilyen watched folder, amelyből az ide bemásolt képek automatikusan átkerülnek a Librarybe. A stúdiómunkában alapvető ez a szolgáltatás, hiszen a képek legtöbbször a kamerából közvetlenül a számítógép egyik mappájába kerülnek egy kábelen. A figyelt mappát az Auto Import menüpont alatt lehet beállítani. Lényegében ugyanazok a lehetőségek, mint a manuális importnál, csak a bélyegképek hiányoznak a párbeszédpanelről.

 

LR-04-Export.png

Csak RGB TIFF, JPEG és DNG képeket lehet exportálni

 

A Library modul másik fontos funkciója az Export, vagyis a képek mentése más alkalmazásokban való felhasználáshoz. Az exportáláshoz ki kell jelölni a képeket, majd az Export gombra kattintani. Így egy csomó képet lehet egyszerre menteni. A kimenet JPEG, TIFF, PSD, vagy DNG fájl lehet, sRGB, AdobeRGB és ProPhoto RGB színtérben. A Lightroomban nincs Save menüpont, és nincs is rá szükség, akkor se, ha a Develop modul helyett a Photoshop CS2-vel szeretnénk a képeket szerkeszteni. A Photoshop CS2 közvetlenül a Lightroomból hívható. Rajta kívül még egy tetszőleges külső szerkesztőprogramot megadhatunk a Preferencesben, aminek a Lightroom 8 vagy 16 bites TIFF vagy PSD fájlban adja át a képet, megkerülve az exportálás funkciót.

 

A rétegeket tartalmazó Photoshop fájlokat a Lightroom csont nélkül beimportálja, de a rétegeket egyesíti anélkül, hogy erről egy kukkot is szólna. Azt még meg lehet érteni, hogy a rétegeket, rétegmaszkokat, korrekciós rétegeket nem ismeri. Filozófiájából adódóan talán nincs is ezekre szükség. De az már otromba dolog, hogy egy képfájlban szó nélkül tönkreteszi a meglévő rétegszerkezetet.

 

LR_10-CROP.jpg

Vágás és forgatás van, perspektívakorrekció viszont nincs

LR-06-DEVELOP_.jpg
Kidolgozás könnyen, gyorsan

Érdekes a munkafolyamat megosztása a Library és a Develop modul között. Bizonyos mértékű képkidolgozásra a Library modulban is van mód, a jobb oldali Quick Develop panel segítségével. Itt csak a legalapvetőbb paramétereket lehet állítani, illetve van néhány előre elkészített beállítás, mint például fekete-fehér, szépia, nagy kontraszt stb. A korrekciókat egyszerre lehet elvégezni több képen. A Libray modulban lehet a képeket forgatni, Grid View módban akár többet is egyszerre, ha kijelöljük őket.

 

A képkidolgozás igaz színtere a Develop modul. Aki dolgozott már az Adobe Camera RAW plug-innel, annak sok funkciója ismerős. A jobb oldali paneleken rengeteg paramétert lehet beállítani, miközben a hatást a hisztogramon is ellenőrizhetjük. A hisztogram egyúttal maga is egy korrekciós eszköz. Ha az egeret fölé visszük, közvetlenül kijelölhetővé válnak egyes tartományai. Állítani lehet rajta a fekete szintet, a derítést, az expozíciót és a csúcsfényeket. Ezek a paraméterek a Basic panelen is megtalálhatók a fényerő, a kontraszt és a színbeállítások mellett.

 

Érdekes eszköz a tónusgörbe; a béta-változathoz képest ez is módosult. Olyasmi, mint a Photoshop Elments 5-ben található, azaz nem lehet tetszőleges pontját változtatni, csak négy helyen: a csúcsfényeknél, a világos és a sötétebb részeken, meg az árnyékoknál. A görbe alakja mind a négy pont körül előre meghatározott sablon szerint alakul. A négy ponthoz tartozó bemeneti érték a diagramterület peremén lévő csúszkákkal módosítható. A kimeneti szint a panel csúszkáival is állítható. Ezenkívül a panel alján három fokozatban állítani lehet a kontrasztot, vagyis azt, hogy a görbe alapjában véve lineáris legyen vagy többé-kevésbé S alakú.

 

Érdekes eszköz a panel bal felső sarkában lévő kis kerek pötty. Ha rákattintunk, megváltozik az egérkurzor a képterület felett. Ilyenkor közvetlenül a kép módosítandó részére állva, az egérrel lehet a görbe paramétereit állítani. A négypontos korrekció egyrészt jelentős korlátozás a Photoshop görbéihez viszonyítva, másrészt a szokásos fotók kidolgozásánál aligha van szükség többre. Ravasz művészkedő effektusokat nem lehet ebből a görbéből kicsikarni, de az általános korrekciók kevesebb pepecselést igényelnek.

 

A gradációs görbe sajátos, a feladathoz optimalizált, ugyanakkor nagyon intuitív jellege a Lightroom többi korrekciós eszközére is igaz. A kromatikus aberráció és vignettálás korrekció ugyanaz, mint a Camera RAW-ban, az élesítés és a zajcsökkentés szintén. Ezek mellett a Camera Calibration panel is megtalálható a Lightroomban.

 

Érdemes észrevenni a panelek bal felső sarkában lévő kicsiny kapcsolót, amivel ki-be lehet kapcsolni az egész panel hatását. Nem csak arra jó, hogy teljesen felfüggesszünk egy korrekciót, hanem ki-be kapcsolgatva a panel hatása is jól megfigyelhető. Fontos, hogy a korrekciók nem destruktívak, vagyis hiába állítunk bármit, a Lightroom semmilyen tényleges módosítást nem végez a képen, hanem meghagyja azt eredeti állapotában. Az elvégzett műveleteket a rendszer tárolja, és azok bármikor visszavonhatók a History panelen. Egy-egy jó beállítást később más képekre is használhatunk, ha tároljuk az értékeket a Presets panellel. A kép különböző állapotairól pillanatfelvételeket készíthetünk a Snapshots panellel. A korrekciók csak akkor válnak véglegessé, ha valamilyen kimeneti fájlt állítunk elő a képből. Ezért nincs Save menüpont.

 

 

Egyedülálló újdonság a Split Toning panel: a Hue csúszkákkal külön-külön állítható a világos és sötét részek színezete. A képen csak akkor látunk valamilyen változást, ha a Saturation értéke nem nulla. A Balance paraméter a világos és sötét értékek közötti határt szabja meg. Kitűnően használható például a vakuzott előtér és a kevert fénnyel megvilágított háttér közötti különbségek kiegyenlítésére.

 

LR_08-SPLIT.jpg

A Split Toninggal külön állítható a sötét is világos részek színezete

 

E sorok írójának régi vesszőparipája a színes képek fekete-fehérré alakítása. Számos esetben a fekete-fehér kép letisztultabb, kifejezőbb, mint a színes, az viszont korántsem egyszerű kérdés, hogyan alakítsuk a színeket fekete-fehérré. A kamera beépített fekete-fehér funkciója, vagy a Photoshop Desaturate lehetősége csak egy primitív megoldás. A theimagingfactory-féle Convert to B&W Pro plug-in talán a legjobb erre a célra, hatását eléggé körülményes a Photoshop saját eszközeivel produkálni. A Lightroomban egy hasonló eszközt kaptunk a Grayscale keverő képében. A vöröstől a sárgákon, zöldeken át az ibolyáig a szivárvány minden színére és a bíborokra külön-külön lehet állítani, hogy mennyire legyenek világosak a fekete-fehér képen. Ezzel a módszerrel sokféle fotográfiai szűrő és film érzékenységi karakterisztikája szimulálható.

 

LR_09-GRAYSCALE.jpg

Pazar lehetőségek a fekete-fehér képek készítésénél

 

A legtöbb képfeldolgozó programban szokásos festőeszközök a Lightroomból teljesen hiányoznak. A kép alatti eszköztárban van néhány eszköz, ami a képek vágására, elforgatására, ferde képek vízszintezésére szolgál. Itt van a vörösszem-hatást eltüntető szerszám is, valamint egy klónozó, hibajavító szerszám is. Rettenetesen hiányzik a perspektíva- és az objektívtorzítás-korrekció. Mindkettő alapvető fontosságú, hiányukra nincs semmi mentség.

 

Diavetítés és webgalériák

A harmadik modul a Slideshow. Könnyen kezelhető, ha valaki dolgozott már hasonlóval, akkor nem okoz különösebb meglepetést. Ha nem akarjuk a gyűjtemény minden képét levetíteni, akkor érdemes a vetítéshez egy külön kollekciót összeállítani a Library Collections paneljén. Egyébként a Slidehow-ba mindig azok a képek kerülnek, amit a Libraryben kijelölünk. Ha nem választunk külön egyetlen képet sem, akkor a teljes gyűjtemény, vagy az utoljára importált képek, vagy a szűrés eredménye, vagy az aktuális mappa, vagy kollekció, aszerint, hogy a Library, Find, Folders vagy Collections panelen mi van beállítva.

 

LR_12-FLASH.jpg

A képekből remek Flash-oldalakat lehet generálni

 

A Slideshow-ban a jobb oldali panelek beállítása annyira intuitív, hogy használatuk semmilyen magyarázatot nem igényel. Érdekesség, hogy az Identity Plate lehetővé teszi, hogy a fotográfus saját logót jelenítsen meg a Lightroom logója helyén. A háttérkép, az árnyék és a vonalak mind beállíthatók, a vetítéshez hangsávot is lehet adni. Ha több monitor csatlakozik a számítógéphez, kiválaszthatjuk, hogy melyiken jelenjen meg a vetítés. A diák és az átúsztatás idejét be lehet állítani, de különféle áttűnéseket, effekteket nem lehet választani. A lejátszás sorrendjét az szabja meg, hogy milyen sorrendben helyezkednek el a diák a Library modul filmcsíkján. Ha változtatni akarunk ezen, akkor azt itt kell megtennünk. Emellett a Slideshow modulban választhatunk véletlenszerű lejátszást is. Nem csak közvetlenül a Lightroomból vetíthetünk, hanem PDF formátumba is exportálhatjuk a diavetítést.

 

LR_11-SLIDESHOW.jpg

A diavetítés szép, de sok extra nincs benne


Eltérés a béta változathoz képest, hogy a HTML- és a Flash exportálás lehetősége külön modulba került. A Web modul működése sok szempontból hasonló a Slideshow modulhoz, de nagyon sok beállítása eltérő. A bal oldalon többféle, előre elkészített HTML és Flash galériasablonból lehet választani. A jobb oldali paneleken meg lehet adni, hogy milyen adatok jelenjenek meg a webgalériában, és egyénivé lehet tenni a galéria színkészletét. Az elkészített galériát a merevlemezre menthetjük vagy a Lightroomból, FTP kapcsolaton keresztül, közvetlenül fel lehet tölteni egy webszerverre.

 

Nyomtatás kicsiben

Az Adobe Photoshop Elements egyik lényeges és szándékos korlátozása a Photoshophoz képest, hogy nem ismeri a CMYK színrendszert. Ez a Lightroomban sincs másként. CMYK képeket se importálni, se exportálni nem tud. Ha van a gépünkön Photoshop CS2, akkor az Edit Adobe Photoshop CS2 funkcióval egyszerűen előállítható a CMYK kép. A Lightroomban végzett szerkesztések hatása csak akkor jelenik meg a képen a Photoshopban is, ha ilyenkor az Edit Copy with Lightroom Adjustments opciót választjuk. A Photoshop CS2-ből mentett kép nem írja felül az eredetit, hanem új kép lesz a Lightroomban. Ha a szerkesztés megkezdése előtt a Stack with original jelölőnégyzetet is bekapcsoljuk, akkor a Photoshop CS2-vel előállított változatot a Lightroom az eredetihez kapcsolja. Döbbenetes módon ilyenkor a Photoshopban CMYK-ra konvertált képet a rendszer visszaalakítja RGB-re, anélkül, hogy ezt bármilyen módon jelezné. Súlyos dolog, mert színkonvertálási hibák maradnak a képen, és a visszaalakításkor használt gamut konvertálási módról semmilyen információ nem áll rendelkezésre.

 

Ezek után nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a Lightroomnak semmi keresnivalója nincs a professzionális nyomdai előkészítésben. Nyomtatási funkciói kis példányszámú nyomatok előállítására, fotónyomtatók kiszolgálására valók. Ennek ellenére a Lightroom nyomtatási funkcióinál van némi befolyásunk a színkezelésre. Meg lehet adni saját profilt, vagy ami célszerűbb, a nyomtatóra lehet bízni a színkezelést. Kényelmesen nyomtathatunk különféle méretű fotópapírokra egyedi képeket, vagy contact sheeteket. Néhány gyári sablonból itt is lehet választani, ezenkívül állítható a sorok, oszlopok száma, a margók, a térközök, a vágójelek, a szegélyek stb. A nyomatra rá lehet varázsolni a fájlnevet, az EXIF és IPTC adatokat és megjegyzéseket is. A kép finom részleteinek, például feliratok olvashatóságának megítéléséhez jól használható a draft módú nyomtatás.

 

Photoshop vagy Lightroom?

Ezt a kérdést több internetes oldalon is feltették már. Úgy tűnik, a kérdés rossz. Nem lehet összehasonlítani a két szoftvert, mert nem ugyanarra a feladatra valók. Ha olcsó és hatékony megoldást keresünk a képek rendszerezésére, gyors javításokra és bemutatásra, akkor jó döntés a Lightroom. Sok fotográfusnak a Lightroom teljesen elegendő minden feladathoz. Nagyon intuitív, gyorsan tanulható rendszer. Másoknak hiányoznak a Photoshop kifinomult eszközei, szolgáltatásai, kreatív lehetőségei és sokféle plug-inje. Egy stúdióban vagy szerkesztőségben a két termék kiegészíti egymást. A Lightroom hatékony eszköz a fotós kezében, a grafikus pedig csodákat tehet a Photoshoppal.

 

 

Adatok

  • Teljes körű fotófeldolgozó szoftver
  • JPG, TIF, DNG és RAW formátumok támogatása
  • Diavetítés készítése, „vetítés” PDF-be is
  • Webgaléria-készítés
  • Egyszerű és hatékony színgörbe-szerkesztés
  • Professzionális fekete-fehér konvertálás
  • Közvetlen kapcsolat a Photoshop CS2/CS3-mal
  • Ár: 300 USD (letöltés) vagy 85000 Ft (dobozos)

 

Értékelés

Előny: intuitív felület, jól használható funkciók

Hátrány: néhány hasznos funkció (pl. perspektíva-korrekció) hiányzik

Teljesítmény: 90

Szolgáltatás: 95

 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.