GIMP-trükkök II. – Polár- és infraszűrő

|

A GIMP Portable változata könnyed kísérletezésre csábított, ezért újabb trükköket kerestünk, amelyeket kezdőknek is érdemes kipróbálni. Rögtön az elsővel nyári képeinket dobhatjuk fel egy kicsit.

Korábban már volt szó a pendrive-on hordozható (Portable) GIMP-ről. Ez a telepítést nem igénylő, bármilyen mappából futtatható, mindössze 35 megabájtot elfoglaló képszerkesztő program kísérletezésre csábítja az embert. A most bemutatott két trükk olyan effektusokat szimulál, amelyeket a hagyományos fényképezésben a kamera objektívje elé helyezett üvegszűrővel értek el. Persze minden trükk a Windows vagy Linux alatt futó „rendes", telepítős GIMP-ben is működik.

 

A polárszűrő

A polárszűrő olyan optikai eszköz, amely csak egy bizonyos irányú rezgési síkkal rendelkező fényhullámokat ereszt át. E különleges fizikai tulajdonságát sajátos mikroszerkezetének köszönheti. Természetes környezetünkben a tárgyakról visszaverődő fények egy része vagy például az égbolt fénye is polarizált, ám az egészséges emberi szem ezt nem érzékeli, ahogy a fényképezőgép sem. Polárszűrőn keresztül nézve a világot sajátos optikai jelenségeket tapasztalhatunk. Például a növények zöld leveleinek színe teltebb lesz, egyes tárgyakon meggyengül vagy egészen eltűnik a csillogó tükröződés, belátunk a víztükör alá stb. A szűrő hatása a fényviszonyoktól és a szűrő állásszögétől is függ. A fényképészetben használt polárszűrőket forgatható foglalattal készítik, hogy a legkedvezőbb helyzetbe lehessen forgatni őket.

 

Az átlag turistafotós számára a polárszűrő leghasznosabb tulajdonsága, hogy általa sötétebb, mélyebb lesz az ég kékje, s ha fehér felhők úsznak az égbolton, azok különösen szépen, kontrasztosan jelennek meg a képen. A hatás akkor a legerőteljesebb, ha a napfény oldalról, a fényképezőgép irányára merőlegesen érkezik. Napirányban, vagy annak háttal alig van valami különbség a polárszűrős és a szűrő nélkül készített kép között.

 

A polárszűrős felvételen besötétedik az ég, és ragyognak a felhők

 

Sokszor van, hogy utólag derül ki, jót tett volna a képnek a polárszűrő. Ez a szűrő semmilyen digitális módszerrel nem helyettesíthető, de az égbolt színére gyakorolt hatását szimulálni lehet GIMP-ben is. Főként olyan felvételek jöhetnek szóba, amelyeken az égbolt kékes ugyan, csak egy kissé fakó, vagy túl világos. Ezeken lehet a következő trükkel segíteni, de a reménytelenül szürke eget kékké varázsolni éppúgy nem tudjuk vele, ahogy az igazi polárszűrővel sem.

 

Kísérletezéshez ez a kép pont megfelelő

 

Mindenekelőtt nyissuk meg a képet, és a Réteg -› Réteg kétszerezése menüponttal kettőzzük meg a Background réteget. Feltételezzük, hogy eredetileg csak ebből az egy rétegből állt a kép, amit a Rétegek párbeszédablakban (‹Ctrl›+‹L› gombra jön elő) lehet ellenőrizni. A munkát a másolat rétegen fogjuk folytatni. Válasszuk a Kijelölés -› Szín szerint menüpontot, vagy a Területek kijelölése szín szerint eszközt az eszköztárból. Az Eszközbeállítások párbeszédpanelben (‹Shift›+‹Ctrl›+‹T›) kapcsoljuk be a Lágy szélek opciót, és állítsunk be hozzá kb. 2 pixeles sugarat. A Hasonló színek keresése részben a Küszöbszintet állítsuk 20-30 körüli értékre, aztán kattintsunk az égbolt kékjére. Ekkor a program kijelöli az égszínkék részeket a képen. Ha a Kijelölés -› Gyorsmaszk ki-be menüpontra kattintunk, vagy megnyomjuk a ‹Shift›+‹Q›-t, akkor pirossal mutatja a kijelöletlen részeket.

 

Csak az ég kékjét választjuk ki

 

Lehet, hogy a kijelölés első próbálkozásra nem sikerül szépen. Ilyenkor két dolgot tehetünk. Az egyik, hogy a Kijelölés -› Megszüntetés menüvel visszavonjuk az egészet, majd más küszöbszintet választunk, és újra próbálkozunk. A másik, hogy bekapcsoljuk a gyorsmaszkot, fogjuk az ecsetet vagy a radírt, és átfestjük a problémás részeket. Ahol ki akarjuk jelölni az eget, ott a maszk legyen átlátszó. Azokat a részeket kell bepirosítani, amelyeket nem akarunk kijelölni. Lehet, hogy egyes részeken a maszk félig-meddig átlátszó, ami azt jelenti, hogy ott gyengébb lesz az effektus. Egyébként nem kell túlprecízkedni a dolgot, egy durva, elnagyolt maszk is elegendő.

 

A gyorsmaszk kikapcsolása után jöhet a sötétítés. Kattintsunk az Eszközök -› Színeszközök -› Árnyalat-telítettség menüpontra. A megjelenő párbeszédpanel felső részén ki lehet választani, hogy mely színekre hasson a korrekció. Elvben itt is választhattuk volna a kéket, de az ég kékje kicsit más, egyenetlen és textúrázott, ezért használunk inkább kijelölést, és itt a középen lévő gombot választjuk. Az Árnyalat csúszkával módosítani lehet az ég színét, de most ezzel nem akarunk élni, ezért 0-n hagyjuk. A Fényerőt alaposan csökkentjük, a Telítettséget pedig megnöveljük egy kicsit. A csúszkákon a kívánatos korrekciónál többet állítsunk. Például, ha az árnyalatot 30-cal lenne jó csökkenteni, a telítettséget meg 10-zel növelni, akkor -40...-50-et és kb. +20-at állítsunk, majd nyomjunk OK-t.

 

A művelet után ‹Shift›+‹Ctrl›+‹A›-val szüntessük meg a kijelölést, és menjünk a Rétegek párbeszédpanelre. A felső, másolat réteg átlátszóságával tudunk visszavenni az iménti korrekció hatásából. Csökkentsük addig, amíg az összhatás kellemes nem lesz. Figyeljük meg, hogy nincsenek-e a képen zavaró maszatok, műtermékek. Ezeket egy lágy peremű radírral lehet most kiradírozni. Amikor minden kész, a Réteg -› Összefésülés lefelé menüponttal egyesítsük a két réteget, és mentsük el új néven alkotásunkat.

 

Az eredményt még egy kis radírozással lehet finomítani

 

 

A cikk még folytatódik!Infraszűrő

A digitális fényképezés többé-kevésbé feleslegessé tette a felvételi szűrőket, mert sok effektust digitálisan könnyebb megcsinálni. De mint mindig, itt is vannak kivételek. A polárszűrőn kívül például az infravörös szűrőt sem lehet maradéktalanul helyettesíteni digitális trükkel. Az infravörös fényképezés különböző módszereit sok helyen használják, az orvoslástól a meteorológián, az erdő- és mezőgazdaságon át az ipar és a harcászat különböző területeiig. Az amatőr fotós számára nem annyira a hosszú hullámú, hőkamerás felvételek érdekesek, hanem inkább a látható fénytől alig különböző, ún. közeli infravörös tartomány. A CCD-szenzorok érzékenyek erre a 800-1000 nanométer hullámhossz körüli sávra, de a szokásos fényképezőgépekben egy szűrő van, amely kiszűri az infravörös fényt, hogy a hétköznapi felvételeken ne zavarjon a jelenléte. A filmes gépekbe speciális, infravörösre érzékenyített filmet kell tölteni, amely különleges bánásmódot igényel.

 

Egy valódi infravörös felvétel a tatai Öreg-tóról

 

Szóval nem egyszerű a dolog, de a látvány, ami ebben a látható tartományon kívüli világban elénk tárul, igen érdekes. A tárgyak melegedése itt még nem látszik, de az égbolt és a vízfelületek valószerűtlen feketének mutatkoznak, a növények úgy ragyognak, mintha zúzmara borítaná őket. A pára eltűnik, jellemző a levegőtávlat teljes hiánya (holdfényhatás). Az égen a felhők sokkal intenzívebbek, hófehér habgombócokként tündöklenek. Az emberi bőr szokatlanul simának, alabástromszerűnek tűnik. Olyan tárgyak (például napszemüveg), amelyeket sötétnek, majdnem átlátszatlannak ismertünk, átlátszóvá válnak, míg mások, amelyek rendesen átlátszanak, teljesen átlátszatlannak mutatkoznak. Jó poén az is, ha sikerül lekapni egy levelibékát infravörösben.

 

A csatornakeverő eredetileg csak tiszta színcsatornákat küld a kimenetre

 

Mint említettük, az infravörös szűrő különleges hatását nem leh7et digitálisan reprodukálni, de tájképekből egy kis trükkel készíthetünk érdekes, infraszerű képeket. Ez a trükk egy olyan eszközön alapul, amelyet a legtöbb képszerkesztő szoftver Channel Mixer, azaz csatornakeverő néven ismer. A GIMP Portable magyar változatában a Szűrők -› Színek -› Csatornakeverő menüpont alatt találjuk. Működése nagyon egyszerű: veszi az egyes pixelek R, G és B értékeit, rendre megszorozza a Vörös, Zöld és Kék csúszkán beállított értékkel, majd az eredményt összeadja, és a kimeneti csatornába tölti. A kimeneti csatornák az új kép vörös, zöld és kék csatornái. Mindegyikhez külön-külön meg lehet adni, hogy az eredeti kép R-G-B értékeiből hogyan keverje ki a program a csatorna pixelértékeit. A Csatornakeverő párbeszédablakának középső részén, a Kimeneti csatorna listán választhatjuk ki, hogy a Vörös, Zöld és Kék csúszkák éppen melyik csatornára vonatkozzanak. Alaphelyzetben a vörös kimeneti csatorna 100% vörös + 0% zöld + 0% kékből jön össze, vagyis a kimeneti vörös azonos a bemeneti vörössel. A zöld és a kék is hasonlóan van beállítva, tehát a szűrő nem csinál semmi. Próbaképpen állítgassuk a csúszkákat, és figyeljük meg, mi történik.

 

Az RGB kimeneti csatornák „megbolondításával" állíthatjuk elő az infraszerű színvilágot

 

Van a párbeszédablakban két ki-be kapcsolható opció. Az egyik a Fényesség megtartása. Ezt kapcsoljuk be, hogy képünk átlagos világossága ne másszon el. Máskülönben folyamatosan ügyelni kellene rá, hogy a Vörös, Zöld és Kék csúszkákon beállított értékek összege 100 legyen. A másik opció a Monokróm. Most ezt is kapcsoljuk be, az infrahatáshoz szükség lesz rá. Ilyenkor csak egyetlen kimeneti csatorna van, a szűrő fekete-fehér képet készít. Ezután a Zöld csúszkát húzzuk fel a maximális 200%-ra, a kéket vigyük le -70...-130%-ra, és végül a vörössel játsszuk be az összhatást.

 

A végleges, monokróm képet még egy kicsit színezhetjük is

 

Lényegében ennyi a trükk, de még egy kicsit csiszolhatunk rajta. Az infravörös felvételek mindig fekete-fehérek, ebben a tartományban nincsen értelme a színeknek. Ennek ellenére jól mutat, ha egy kicsit megszínezzük a képet. Az Eszközök -› Színeszközök -› Színezés menüponttal elővarázsolható párbeszédpanelen egy kis színt lehet adni a képnek az Árnyalat csúszkával, és a Telítettség alacsony értékének állításával egészen enyhévé tehetjük ezt a hatást. A fekete-fehér képek ilyetén való színezése akkor is nagyon hasznos, ha egy-egy fekete-fehér képet mutatunk be sok színes társaságában. Így nem ütnek el a többitől.

 

Az igazi infrafelvételek sajátossága, hogy egy kicsit lágyak a fényszóródás miatt, míg hamis infránk tűéles, amint ez a mostani képeken is látszik. Lehetne még lágyítani is rajta, de erről majd máskor lesz szó.

 


 


További GIMP-trükkök:

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.