Az Eurostat felmérése szerint az elmúlt évben az európai unió 27 államának internetezői közül közel minden harmadik ember számítógépét támadta meg valamilyen fertőzés, de a helyzet hazánkban még ennél is rosszabb. A kutatóintézet felmérése szerint az elmúlt évben az internetezők 31 százaléka kapott valamilyen vírust vagy valamilyen más számítógépes fertőzést az Európai Unió 27 államában, amely átlagból Magyarország 46 százalékkal kiemelkedik. Igaz nem nálunk a legrosszabba a helyzet, mivel Bulgáriában 58 százalék, Máltán 50 százalék, Szlovákiában 47 százaléka a fertőzöttségi ráta. A mérleg másik oldalán Finnország (20 százalék), Írország (15 százalék) és Ausztria (14 százalék) áll.
A Microsoft a közleményében emlékeztet arra, hogy az NSS Labs korábbi felmérései szerint az Internet Explorer 8 és az Internet Explorer 9 számít a legbiztonságosabb böngészőnek a rosszindulatú kártevők tekintetében (sok esetben a redmondi szoftvercég szponzorként is megjelent). A júliusi riport szerint a Microsoft böngészői továbbra is megtartották vezető szerepüket a rangsorban. Az Internet Explorer évente 1,6 milliárd rosszindulatú kártevőt és adathalász kísérletet blokkol, ami mintegy 3-5 millió támadás kiszűrését jelenti naponta. A böngésző így hétszer több vírust észlel és hatástalanít, mint versenytársai a vizsgálat alapján.
A kutatóintézet szerint az IE9 a károkozók 92 százalékát szűri ki a SmartScreen URL, a maradék 8 százalékot pedig az Application Reputation segítségével. A SmartScreen Application Reputation jelzi, ha gyanú merül fel a letöltött alkalmazás megbízhatóságával kapcsolatban, így óvva meg a felhasználót a nem kellően biztonságos programtól. Az IE9 beépített letöltés-kezelője pedig négy lépcsőben óvja meg a felhasználókat a rájuk leselkedő fenyegetésektől. Először ellenőrzi a letöltéshez kapcsolódó digitális aláírást, majd a gépre telepített víruskeresővel vizsgálja meg, ezután a SmartScreen URL segítségével kiszűri az esetlegesen rosszindulatú letöltő-oldalakat, végül pedig az Application Reputation informálja a felhasználót a letölteni szándékozott alkalmazás potenciálisan veszélyes voltáról.
Végezetül megjegyzendő, hogy az NSS kutatását már sok bírálat érte. Többen felrótták nekik korábban azt is, hogy csak igen kicsi mintával végzik a vizsgálatokat. Ez most is kérdőre vonható, mivel a kutatóintézet csupán 708 kártékony webcímmel bombázta a böngészőket (Safari 5, Chrome 10, IE8, IE9, Firefox 4 és Opera 11), amely listában a Microsoft böngészőcsaládja két taggal is képviseltette magát.
