Hirdetés

Kinek kell antivirus Linux alatt?



|

Van pár linuxos kártevő, de nem mindenkinek elkerülhetetlen a vírusirtó használata.

Hirdetés

Nem kérdéses, hogy Windows alatt meg vannak számlálva a rendszer tisztán töltött percei amennyiben nincs semmilyen biztonsági szoftverünk. Tele vannak bizonyos fajta hirdetések, weboldalak félrevezető célú, adatgyűjtő és hátsó bejárást biztosító programokkal és az állománymegosztó oldalak fertőzött letöltésekkel. Aztán pörögnek a port szkennerek is, azaz egyesek folyamatosan próbálkoznak azzal, hogy szoftvereink hibáit kiaknázva bejussanak rendszerünkbe, és ha tevékenységük a gyakorlatban nem is néz ki úgy, mint a filmekben, de az eredmény az, hogy nem mi leszünk gazdái kis gépünknek. Kell ez nekünk?

 

A fű zöld. A Linux vírusmentes. Általában.

Sőt, majdnem mindig. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet megtámadni és élve boncolni egy asztali Linux munkaállomást, csupán annyit, hogy igen kevés Linux alatt működő kártevő létezik és a viszonylag kis méretű felhasználótábor miatt nem éri meg célba venni ezt a platformot. Ahogy a gyártók is a legnagyobb piacokat célozzák, úgy a kártevők fejlesztői is. Nincsenek tehát a modern Windows rendszermaghoz képest strukturális biztonsági előnyei a Linuxnak, csak kevesebben élnek vele illetve akik élnek vele, azok rendszerint geekek. Mi sem igazolja ezt jobban, mint a Linux alapokra épített mobil operációs rendszer, az Android helyzete, mely jelenleg a leginkább célba vett operációs rendszer: hiába biztonságos strukturálisan, sok-sok millió laikus használja.

linux
linux

Van azonban ezen felül egynémely pingvines jellegzetesség, mely biztonságosabbá teszi az ingyenes operációs rendszert. Linuxra már hosszú évek óta online, ingyen elérhető szoftver lerakatokból telepíthetünk programokat, ezek tartalma pedig folyamatosan ellenőrzött. Hiába raktak a tavaly megjelent Windows 8-ba Áruházat, egyelőre az új operációs rendszer részesedése még visszafogott és az emberek a szokásos „Google, letöltöm, telepítem két kattintással” módszerrel szerzik be a betevő alkalmazásokat – ha épp jól SEO-ztak a kártevő írók és bekerültek a Google-ban az első néhány helyre, akkor kapásból trójaival, kémprogrammal ellátva. Full service.

 

Meg kell hagyni, hogy a Microsoft sokat tett és tesz ma is azért, hogy a tömeges és jobbára hozzá nem értő felhasználói bázis számára is minél biztonságosabb OS-t biztosítson. Az UAC révén leszoktatta a népeket arról, hogy folyamatosan Rendszergazda (Administrator) fiókkal dolgozzanak, hiszen ennek hátránya, hogy a kártevők is szabad kezet kapnak. A Linux alatt egyrészt hagyomány, hogy ezt soha nem tesszük, másrészt a rendszergazdai jogosultságokat igénylő műveletek előtt jelszóval kell igazolnunk magunkat. Ha nem kezdeményeztünk semmi különöset, de ok nélkül kéri egy program a Super User jelszavát, akkor tudhatjuk, hányadán álljunk vele.

 

Óvatosság Linuxhoz is kell!

Vegyük át a biztonsági tudnivalókat, mielőtt túlzottan leeresztenénk „Linuxom van, ugyan ki árthat nekem?” jelszóval.

linux védelem


– Tartsuk frissen a puskaport! Maga a Linux is tartalmaz hibákat, de sokkal nagyobb (és ismertebb) rést ütnek a pajzson azok a bedolgozók, melyek több platformon is működnek. A Java vagy a Flash hibája Windows, Mac, Linux rendszereken is kihasználható, így a kis Ubuntu alapú asztali masinánkkal is beleesünk a rossz fiúk merítésébe. Frissítsünk minden nap, hogy ezek a hibák mielőbb javításra kerüljenek.


Adathalászat. A phising lényege, hogy olyan, az eredetire megtévesztésig hasonlító oldalakat készítenek, melyekbe már önkéntelenül gépeljük is be fióknevünket és jelszavunkat, amit így jól átadtunk használatra. Mindig aktiváljuk a böngészőben a phishing filtert, mely szól, ha ismert átverős oldalra kerültünk.


– Speciális Linux jelenség a parancssori utasítások használata, sok feladatot ezek nélkül csak nehézkesen vagy részben tudunk ma is megoldani. A platform egyre népszerűbb, így mind többen keresnek megoldásokat a neten különféle Linux nyavajáikra, de vajon mindig jó szándékú segítségbe botlanak? Nem feltétlenül. Mielőtt bekópipasztáznánk a hathatósnak tűnő varázssorokat a Terminalba, gondoljuk át, hogy azok pontosan mit is csinálnak, nehogy egyúttal egy trójait is feltelepítsünk a gépre vagy épp letöröljünk mindent. Mi szóltunk.

 

Dual boothoz kötelező a vírusirtó!

Végül megválaszoljuk az általunk feltett kérdést is: kinek is kötelező tehát az antivirus Linuxra? Annak, aki egyazon gépen Windowst és Linuxot is használ természetesen kötelező a frissen tartott biztonsági szoftver eleve Windows alatt. Hasznos lehet Linux oldalról is, ám napjainkban még nem feltétlenül szükséges. Más a helyzet, ha a gép fájlkiszolgálóként (is) üzemel, hiszen ez esetben mindenféle platformról, Windows alól is érkeznek állományok, így célszerű a tisztán tartást már a szerveren megkezdeni. Asztali Linuxra például az avast, a Clam Antivirus, a Kaspersky és az ESET is kínálnak biztonsági szoftvert, van miből válogatni.

linux antivirus
linux antivirus
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.