Hirdetés

Windows történelem: generációk egymás közt

|

A Windows 7 megjelenéséig csak pár hónap van hátra, éppen ezért visszatekintünk egy kicsit a múltba. Vajon miért váltottunk operációs rendszert annak idején és miért tehetjük meg újra?

Hirdetés

A Windows-történelemben egészen a 98-as verzióig nyúlunk vissza, hiszen annak idején ez hozta meg az igazi áttörést. Sokan ekkor dobták ki a régi DOS-t, a 3.x-es kiadású Windowsokat, amely folyamatban nagy szerepe volt a játékiparnak is.

De ne szaladjunk még ennyire előre! Tehát az igazi sikert a Windows 98 megjelenése hozta, de abból is a második, Second Edition volt az igazán elterjedt változat. Innen kezdjük történelmi sétánkat egészen a Windows 7-es verzióig, átnézve a főbb újításokat, csoportokba szedve a fejlesztéseket, előnyöket és hátrányokat. A listából néha méltatlanul kimarad a Windows Millennium Edition, hiszen ezt a verziót egy kisebb melléfogásnak tekinthetjük a Microsoft részéről. Ehelyett a Windows 2000, az XP, a Vista következik a sorban, végül a már említett Windows 7 zárja a sort. Mielőtt még egymásnak engednénk a jelölteket, kezdjük egy gyors életrajzzal!

A Windows-életút

A Windows 98 megjelenése sokaknak jelentett megkönnyebbülést a korábbi verziókhoz képest. Bár nem volt még teljesen megbízható Windows a FAT fájlrendszer sérülékenysége miatt, de olyan újdonságokat tartalmazott, mint a jól működő DirectX vagy a kezdetleges USB-kezelés. Bármelyik elődjét is nézzük a DOS-alapú családból, ez volt az egyik legstabilabb ezen a Windows-ágon. Ráadásul az ezt követő Millennium Edition is instabilabbnak mutatkozott. Talán éppen ezért sok irodai gépen vagy gyengébb hardvereken a Win98 még ma is megtalálható.

20090427-windows-tortenelem-windows-logok.jpg


A Windows 2000 már a korábbi NT vonalat örökölte az NTFS fájlrendszerrel, elődei telepítőjével. Először ezt szánta a Microsoft a nagy összeolvadásnak – otthoni és vállalati rendszer együtt –, de végül más irányt vett a fejlesztés. Megjelenésekor még sok hardver nem volt kompatibilis a rendszer követelményeivel, aminek főleg az volt az oka, hogy az illesztőprogramokat nem írták meg elég gyorsan a hardvergyártók. Ezért hiába volt stabilabb és ismerte a Windows 98 multimédiás képességeit, az első egy évben kevés gépen futott hibátlanul.

Miután a gyártók feleszméltek, és elkészültek az eszközmeghajtók, egyre jobban elterjedt – főleg a munkahelyi környezetben, hála a könnyű beállításának és stabilitásának. Otthoni gépeken viszont maradt továbbra is a Windows 98, hiszen sok játék nem tudta kezelni a 2000 által használt illesztőprogramokat, vagy éppen a DOS-ból örökölt 16 bites kódok nem futottak rendesen a teljesen 32 bites rendszeren.

A Windows Millennium Edition kiadását a szakma nem értette, hiszen az előbb említett két operációs rendszer tökéletesen megfelelt a maga céljának, de a Microsoft úgy gondolta: megpróbálják leszoktatni a felhasználókat a DOS-módról. Ezt sok játék és játékos nem így gondolta, ráadásul az irodákban eddigre egyre jobban terjedt a 2000-es verzió, ezért gyakorlatilag holttérbe került ez a kiadás. Szerencsére a Microsoft tanult a botlásból és előrukkolt az igazi sikerrel, az XP-vel.

A Windows XP volt tehát a következő áttörés a Windows 98 után, hiszen ez volt a két termékvonal (a DOS-alapúak és az NT-család) valódi egyesítése. A megjelenésekor már kevés régi játék futott a gépeken, vagy éppen kikopóban voltak, az XP a Windows 2000 stabilitását, megbízhatóságát hozta, tehát otthonra és irodába is kiválónak bizonyult. A másik előnye az volt, hogy a korábbi rendszereket kiváltotta, tehát egységesedtek a számítógépeken használt alkalmazások. Nem kellett külön megírni az illesztőprogramot vagy szoftvert többféle verzióra, elég volt csak XP-re. Máig ez a legnépszerűbb kiadás, ami ráadásul kivételesen hosszú ideig nem kapott utódot. A nagy szünet előnye az volt, hogy eközben sok helyen cserélődtek a hardverek, épp ezért a korábbi Windowsokból már csak elvétve találunk pár darabot. A váltás fő oka az volt, hogy az XP hardverben sem fogyasztott többet, mint a 2000, ráadásul gyorsabb és többet is tudott.

A Windows Vista már korábban is megjelenhetett volna, ha félúton nem történnek a Microsoftnál változások és nem kezdték volna majdnem újra az egész fejlesztést. Még a kezdetekkor sok olyan funkciót ígértek, ami a hardverigény miatt nem valósulhatott meg, mint például az újratervezett fájlrendszer vagy a 3D-s, csicsás Asztalfunkciók. A Vista fejlesztésének legfőbb oka az volt, hogy az XP-t sokan támadták a sebezhetősége miatt. Ezért a Vista esetében a legfőbb cél a biztonság megvalósítása lett – ami sajnos nem is sikerült a legtökéletesebbre, ráadásul olyan szigorú kiadás jelent meg, amelyet talán csak a szerverek zártsága múl felül. Emiatt lomhább lett, mint az XP, ráadásul az erős biztonsági rendszer nemcsak az otthoni felhasználókat, de még a rendszergazdák jó részét is visszariasztotta a megvásárlásától.

20090427-windows-tortenelem-egyveleg.jpg

Minden egyben - így is lehet...


Tény, hogy a Vista nehezen sebezhető és örökölte az XP multimédiás képességeit, valamint számos újdonságot tartalmaz, de nagyon sok erőforrást visz el. Ez a hardvergyártóknak kedvezett, de az XP stabilitása és könnyű kezelhetősége után nem tűnt éppen felhasználóbarátnak. Az mindenképp dicséretes, hogy az illesztőprogramok szigorúbb elbírálás alá kerültek, de emiatt sokan nem váltottak, hiszen a kényelmesebb gyártók csak a Vista megjelenése után fél-egy évvel voltak hajlandóak megbízhatóan működő eszközvezérlőket írni. A Vista erőforrásigénye még a Microsoftot is meglepte. Miközben fejlesztőik az új rendszert eleinte 7 gigahertzes rendszerekre tervezték, megváltozott a processzorok fejlődési iránya: az órajelek emelése helyett a több mag felé fordult a világ. Ráadásul egyes új géptípusok lassabbak is lettek; a mai slágerkütyükön, a netbookokon el sem indul a Vista.

A Microsoft belátta a Vista hibáit és ismét időben igyekszik lépni, ezért a Windows 7-es verziójával próbálja visszacsábítani a csalódott felhasználókat. Ráadásul ezt a kiadást szánják az XP utódjának, mert optimalizálták a hardveréhséget, és gyengébb géppel is beéri, mint a Vista, miközben többet nyújt annál. Az otthoni felhasználókra gondolva a biztonsági szint már nem olyan erős, mint az előző kiadásban, ráadásul szabályozható is. A bírósági perek hatására szabadabb kezet engednek a felhasználónak a rendszerrel járó szoftverek eltávolíthatóságával kapcsolatosan, bár a mai merevlemez-kapacitások mellett valószínűleg csak az igazán megszállott ellenzők kezdenek heves törlésekbe. A 7-es verzió gyorsabb, mint a Vista, sőt, még egyes esetekben az XP-t is lekörözheti! Valószínűleg sokan áttérnek majd erre a kiadásra, hiszen egy valóban megújult, modern rendszer lát hamarosan napvilágot.

Multimédia

A Windows 98 óta ez a terület fejlődött a legjobban. A Windows 95 után egyenesen felüdülés volt, hogy egy könnyen használható médialejátszó állt a rendelkezésünkre, bár akkoriban a Windows Media formátum még éppen kialakulóban volt, nem járt még az operációs rendszerhez. Az MP3 is ekkor bontogatta a szárnyait, MPEG–4-alapú videotömörítésről pedig még csak legendákból vagy parancssoros utasításokból hallhattunk. Ami viszont érdekes, hogy a hangeszközök vezérlője egészen a Windows Vistáig szinte semmit sem változott. Talán annyi, hogy a Windows-hangok beépültek ugyanabba a Vezérlőpultba, ahol a hangerőt állíthattuk, valamint külön ablakba tettek más funkciókat, de a felvétel és lejátszás kezelője az XP-ig szinte ugyanaz volt.

Már a 98-as kiadás is támogatta az 5.1-es hangrendszereket, és a DVD-lejátszás éppen ebben az időben kezdett el terjedni. Bár rejtve ugyan, volt már akkor is DVD-lejátszó szoftver a Windowsban, de az csak más, külső cégek által készített alkalmazások és/vagy kodekek telepítése után jött elő, elég kezdetleges funkciókkal. Ez végül a Millennium Editionben beépült a Windows Media Playerbe, de kevesen használták, ha már volt egy komolyabb tudású programjuk a lejátszójukhoz. Egészen a Vistáig kellett várnunk a gyárilag beépített MPEG-2-kodekig és megfelelő DVD-lejátszó alkalmazásig (Media Center).

20090427-windows-tortenelem-2-microsoft-chat.jpg

Microsoft Chat - volt ilyen is, de ki emlékszik már rá?


A Windows 98 angol kiadású verziójában már a tévékártyák támogatása is megvolt, de aztán a Microsoft úgy döntött, hogy egy időre ezt a funkciót kiveszi a rendszerből. Az akkori hardvereknél ez túl futurisztikusnak és utópisztikusnak tűnt, és ha azt nézzük, hogy egészen a Windows XP-ig vártunk egy olyan kiadásra (Media Center Edition), ami ismét támogatja ezeket az eszközöket, akkor megértjük a kimaradás okát. A valódi támogatást a Vista SP1-ben kapjuk meg, amelyben már a DVB-T vevőket is használhatjuk a Media Centerrel, valamint ebben a kiadásban támogatott a külső műsorújságok használata is egy apró bejegyzés módosításával.

A Vista egy bosszantó szigorítást is hozott a multimédia terén: a hangkártyák vezérlőszoftvereinek illesztőfelületét (API) alapból újraírta a Microsoft, valamint már nem támogatta az analóg MIDI/játékport használatát. Ez elég nagy visszatartó erő volt ahhoz, hogy sokan ne álljanak át az új rendszerre, hiszen sok játékosnak így újabb eszközöket, konzolokat kellett vásárolnia, melyek USB-re csatlakoznak, valamint a zenészeket is érzékenyen érintette, akik műveiket ezen az illesztőn keresztül akarták rögzíteni. A hangkártyák driverfunkcióinak módosítása a játékosokat más érzékeny ponton is érintette, mégpedig a térbeli hanghatások, effektek területén. Ezt a gyártók későn vették észre, vagy nem vették elég komolyan a Vista szigorításait, és közel egy év késéssel jelentek meg a hiányzó részt pótló illesztőprogramok. Az SP1 kiadásakor némileg enyhített a Microsoft ezen a fronton, de a Windows 7 piacra dobásakor már olyan játékok és a hardvergyártók által írt eszközmeghajtók lesznek forgalomban, ahol pótolták ezt a hiányosságot.

A Windows Millennium Editionben jelent meg a Movie Maker filmszerkesztő, amely egészen a Vistáig a rendszer része volt, de a hetes kiadásból már kimarad, hiszen ezt a Live csomaggal együtt tölthetjük majd le a későbbiek folyamán. A vistás verzió egyik érdekessége, hogy az elkészült filmet MPEG-2-be kódolva, menüvel ellátva saját DVD-filmet is létrehozhattunk.

Végül egy nagyon hasznos apróság: a Windows 7-ben már külön is beállíthatjuk a rendszerhez adott hangerőszabályzóban, hogy melyik eszközt kívánjuk beszélgetésre használni, és melyiket elsődlegesként. Ez főleg akkor fontos, ha több hangeszközzel rendelkezünk, és míg az egyiken beszélgetünk (például a Skype-on), addig a másik eszközön zenét hallgathatunk vagy tévét nézhetünk. Ezt a funkciót korábban maguknak a programoknak kellett kezelniük – már ha megtették –, mostantól a rendszer része.

Játékok

A Windows 98 nagy áttörés volt a játékiparnak, ugyanis ez a kiadás rendelkezett először beépített DirectX csomaggal. Korábban legfőképp DOS-alapú alkalmazásokkal játszottak a felhasználók, hiszen a videokártyák és a hangkártyák még nem készültek fel igazán a látványos megjelenítésre. A rendszer is instabil volt korábban, ha kizárólagos módot kellett biztosítani egy alkalmazásnak. A DirectX 5 beépítése óriási előrelépésnek bizonyult, majd a nem sokkal ezt követő hatos verzió széles körben is népszerű lett. A szoftvergyártók elhagyták a DOS-os fejlesztőeszközeiket és erre az új keretrendszerre kezdték megírni a játékokat.

A folyamatos fejlesztéseknek hála a Windows XP megjelenése után már annyira megfordult a helyzet, hogy a gyártók kifejezetten a DirectX-re fejlesztették a videomegjelenítőket, és a játékok egyes esetekben el sem indulnak egy régebbi kiadáson. A hangkártyák generációin is meglátszódott a fejlesztés, bár a Vista megjelenésével ez ideiglenesen némileg visszaesett, de miután a gyártók magukhoz tértek, rendületlenül készülnek az újabb és újabb modellek.

A Windows 7 megjelenésével már nem lesz gond, hiszen a Vistára jól megírt illesztőprogramok itt is működni fognak és a játékkészítők is egyre több DirectX 10.x verziójú szoftvert dobnak piacra.
A játékvezérlőkről már esett szó korábban, a Multimédia résznél, de megemlítenénk itt is, hogy már csak a legújabb, USB-csatlakozású hardvereket használhatjuk a Vista és Windows 7 verziókban, a korábbiakat már nem.
Még a játékokhoz tartozik a Vistában megjelent újdonság, amelyben a korhatárral jelölt alkalmazásokat megfelelő beállítások mellett engedélyezhetjük vagy tilthatjuk. Ez főleg akkor hasznos, ha gyermekeinket óvni szeretnénk a nem nekik való játékoktól.

Hálózatkezelés

Talán ezen a területen történt a legnagyobb előrelépés a Windows-történelemben. A Windows 98 elsősorban házi felhasználásra készült, akkoriban a cégek főleg NT-t használtak, hiszen csak azokat köthették be a tartomány- (domain) alapú biztonságos vállalati hálózatba. A 98-as kiadás esetében még külön hálózatkezelőre volt szükség, ha ezt a trükköt elő akartuk adni, alapból csak a kevésbé megbízható munkacsoportba tudtuk kapcsolni az ilyen gépeket. A korábban az Internet Explorer csomaggal letölthető Családi bejelentkezés már a 98-as rendszer alapeleme volt, amivel az otthoni felhasználók könnyen beléphettek a rendszerbe. Ezt némileg száműzték a Windows 2000-ből (végül az XP-ben tért vissza megújulva), de legalább már lehetőségünk volt domainbe kapcsolni a számítógépeket.

A Windows XP esetében ezért hoztak létre két külön terméktípust is, mert a Home Edition szintén csak munkacsoport kezelésére képes, míg a Professional már fejlettebb hálózatkezeléssel rendelkezik. A Vista megjelenésekor még jobban elaprózták a kiadásokat, ott külön-külön, a vállalatoknak és az otthoni felhasználóknak kétféle verziót dobtak piacra, illetve a mindent egybefoglaló Ultimate-et.
A Windows 98 után a rendszer már nem az eszközmeghajtókkal együtt, hanem utána tölti be a hálózati erőforrásokat, ezzel is lerövidítve a betöltődési időt.

Az XP második javítócsomagjában egy fejlettebb tűzfalat kapott a rendszer, és ezt a Vistában csak fokozták. Ez utóbbi kiadásban már nemcsak befelé, hanem kifelé is szűrhetjük az adatforgalmat, valamint teljesen átdolgozták a hálózatkezelést. A Windows 7-ben még jobban fokozták ennek a funkciónak a hatékonyságát, az automatikus hálózatfelismerés és beállítás már-már rutinosan megy az operációs rendszernek. Az internetet alapértelmezésként felismeri, és a szükséges csatlakozásokat is beállítja. A Vista óta egyszerűbben felfedezhetjük és direktben kezelhetjük az Universal Plug & Play hálózati eszközöket, például a routereket is. Ez ugyan a korábbi kiadásokban is megtalálható, de az alkalmazásuk nem volt túl felhasználóbarát.

20090427-windows-tortenelem-vista-firewall.jpg

Az XP-ben megjelent tűzfal a Vistában tovább fejlődött


Az évek során új hálózati technológiák is felbukkantak a piacon, mint a Bluetooth vagy a Wi-Fi. Mindkettő elterjedését a Windows 2000 megjelenése utánra tehetjük, ám az igazi térhódításuk a Windows XP-vel teljesedtek ki. Az első lépések és a beállítások eleinte igen csak nehézkesek voltak, de amióta az XP-hez megjelent az első javítócsomag, könnyebben beállíthatjuk ezeket az eszközöket, amelyek használatát azóta is könnyítik újabb fejlesztésekkel és javításokkal. A Windows Vistában már egyszerűen használhatjuk a vezeték nélküli hálózatunkat, amelynek használatát a Windows 7-ben tovább egyszerűsítették, és lassan tényleg nem lesz gond, ha egyik adótól a másikhoz sétálunk át, ráadásul az otthoni hálózatok használata is egyszerűbb lesz a HomeGroup módszer segítségével. A Bluetooth kezelése sem ütközik már nehézségekbe, legtöbbször elég csatlakoztatunk az eszközt és már használhatjuk is, hála az újabb Windowsokba épített illesztőprogramnak.

Biztonság

Ezt a szót ritkán emlegették pozitív értelemben a Windowsok kapcsán. Nagyon sok támadás érte az összes verziót, kivéve a Vistát. A 98-as kiadás még olyan lyukas volt, mint az ementáli sajt, és nagy merészség lett volna vele úgy internetezni, hogy nem telepítettünk víruskeresőt vagy tűzfalat a gépünkre. A Windows 2000 már megbízhatóbb volt, hiszen NT-alapokon nyugszik, de itt is nélkülözhetetlen volt a „védelmi vonal” kiépítése. Az XP-t viszont már némileg felvértezték: kapott egy tűzfalat, amelynek kezelése nehézkesnek tűnt, aztán az SP2 megjelenésével már jóval kevesebb lyuk maradt a behatolóknak.

A kimenő forgalmat viszont nem szűrte semmi, ezért ha egy trójai telepítővel valahogy bejutott egy féreg a gépünkbe, akkor az szabadon garázdálkodhatott, azaz kommunikálhatott kifelé; így indult a spamküldő zombik máig tartó virágkora. Bár víruskeresővel nem bővült a Vista és a Windows 7-be sem került bele, a beépített tűzfal olyan szigorúan szabályozható, hogy akár magunkat is kizárhatjuk mindenféle kommunikációból. Igaz, nem éppen felhasználóbarát a kezelőfelülete, és nincsenek minden esetben felugró ablakok a kimenő forgalomról, szerencsére az alapértelmezett beállításban már jó pár szolgáltatás kapuja nyitva van.

A biztonság másik fontos eleme a stabilitás, amit a Windows 98 esetében nem mondhattunk el, hiszen a rendszer sok 16 bites kódot tartalmazott, és a FAT32 fájlrendszer sem volt betonbiztosnak mondható. Ellenben legalább képes volt a 4 GB-nál nagyobb partíciók kezelésére, amit a Win95 első kiadásáról nem mondhattunk el. (A FAT32-es fájlrendszer először a Win95 OSR2-es kiadásában jelent meg, de mivel ez egy OEM kiadás volt, a dobozos Win95-ökbe sosem került be.) Nem véletlenül a korábban bevált NTFS-fájlrendszert használják a mai kiadások, melyet a Windows 2000-ben továbbfejlesztettek és minden verzióban történnek benne apróbb finomítások.

Eredetileg a Vistában egy új típusú fájlrendszert szeretett volna a Microsoft bemutatni, a WinFS-t, de ez biztosan csúszik még pár évet, hiszen a Windows 7 sem tartalmazza még. Addig az NTFS skálázhatóságának köszönhetően a stabilitás és a lemezkezelés még hatékonynak mondható a terabájtos lemezek esetében is. Az NTFS-nek köszönhetően erős titkosítási és tömörítési műveleteket végezhetünk, a jogosultságok kiosztása is sokkal részletesebb lett. Sajnos ez a kiterjesztett védelmi funkció sok korábbi Windows-felhasználót meg fog még zavarni – de szokni kell! A Unixban több mint 25 éve jelen van, ezért a Linux-felhasználóknak már szinte fel sem tűnik.
A hozzáférés-védelem az NT-alapú kiadásokban fejlődött főképp, és elsősorban a Vista megjelenésével vált igazán kiforrottá. Ezt a rendszert kifejezetten biztonságosnak készítették, ezért olyan új funkciók jelentek meg, mint a teljes meghajtó-titkosítás, amit akár hardveres szinten is segíthetünk egy TPM-lapka használatával. Ezt a Vista SP1 és SP2 verzióban tovább fejlesztették, és már egy USB-kulccsal is titkosíthatjuk a merevlemezeink bármely partícióját. A 7-es kiadásban egyszerűsítették a kezelését, de továbbra is csak a legnagyobb kiadásokban (Enterprise és Ultimate) érhető el.

A Vista egy másik hasznos biztonsági újdonsága volt a szülői felügyelet, amellyel meghatározhatjuk, hogy melyik fiók milyen hozzáférésekkel rendelkezhet az internetkapcsolat, a fiókhozzáférés vagy játékok terén. Szigorúbb lett a hálózatkezelés is: a Vista a hálózati típustól függően képes a nyomtató- és fájlmegosztást engedélyezni, jelszavas védelemhez kötni, valamint külön közös mappákat is létrehoztak a könnyebb megosztás érdekében.

20090427-windows-tortenelem-vista--felugyelet.jpg

A Szülői felügyelet hasznos családi biztonsági eszköz a Vistában


Szintén a Vistában jelent meg a hírhedt Felhasználói fiókok felügyelete, amit angolul UAC-nak rövidítenek. A Windows 7-ben már szabályozhatóvá tették, ugyanis a Vistában minden alkalommal rákérdez a jogosultsági szint emeléséhez, ha telepíteni szeretnénk egy szoftvert, vagy egy rendszermappában szeretnénk ténykedni. Az előnye pont az, hogy egy köztes réteget képez a rendszer főbb részei és egy külső helyről származó alkalmazások között. Tehát ha egy vírus bejutna és módosítani szeretné a főbb állományokat, ne tehesse meg azt a mi engedélyünk nélkül. Hasonló védett mód jelent meg az Internet Explorerben is, így bármilyen kártevő szeretne lefutni a program ablakában, a Vista elhiteti vele, hogy minden rendben megtörtént, majd a becsapás után törli a nyomokat.


Alapból nem, de a Windows Update segítségével már az XP-ben is elérhető a Microsoft kártevő-eltávolító segédprogramja, a Rosszindulatú szoftverek eltávolítója. A Vistában viszont már a Defenderrel együtt alkotnak hatékony védelmet a kártevők ellen. Legalábbis hatékonyabbat, mintha nem lenne semmink. Ettől függetlenül érdemes egy külön vírus- és kémprogramellenes szoftvert telepítenünk a legújabb Windowsokra is.

Rendszerfelügyelet

A rendszergazdák sem panaszkodhattak az évek során. A 98-as kiadásban még nem nagyon volt szükség a különböző jogosultsági szintek beállítására, ha több felhasználó is hozzáférhetett a géphez. Igaz, a jelszó megadása önmagában nem sokat ért. A Windows 2000 már sokkal könnyebben konfigurálható volt, hiszen az NT-alapok és a fájlrendszer rugalmassága sokkal biztosabb hátteret nyújtott. A hálózatos használatban a hozzáférési szintek mélyebben állíthatók, valamint az Active Directory megjelenésével csoportonként és személyenként is megadhattuk a jogosultságokat. A Windows XP-vel kettévált az otthoni és a munkahelyre szánt verzió, és az előbbi kiadásból száműztek jó pár rendszergazdai segédeszközt, például a házirend-szerkesztőt.

A Vistában sok olyan eszköz került a rendszerbe, amelyeket korábban csak külső forrásokból lehetett beszerezni. A régebbi alkalmazásokat is továbbfejlesztették, például a particionálóval már az adatokat tartalmazó lemezterületeket is átméretezhetünk, valamint a teljesítménykezelő és a feladatkezelő is átalakult. A fejlett tűzfal, a hibakereső napló és a hálózati felügyeletek, vagy a domainben lévő gépek kezelése is részletesebb, ám mégis könnyebb lett. Az Active Directoryban lévő nyomtatók és gépek elérése biztonságosabb lett, és akár az interneten át is hozzáadhatunk egy nyomtatót rendszerünkhöz. A Vistában kettéválasztották az otthonra szánt biztonsági eszközöket (Szülői felügyelet) és a munkahelyieket (Házirend-szerkesztő, Active Directory kezelése). A hetes verzióban is ugyanez a megkülönböztetés lesz.

A Windows 2000-ben alapértelmezés szerint a rendszergazdai fiókot lehetett használni a belépésre, amelyet az XP-ben már igyekeztek elrejteni, végül a Vistában teljesen letiltották; használatát külön kell engedélyezni. Ennek oka, hogy sok vírus és kártevő adminisztrátori jogokkal bármihez hozzáférhetett, de a Vistában (az UAC használatával együtt) az erős védelemmel szemben már nehezebben terjed bármilyen rosszindulatú kód.

20090427-windows-tortenelem-1-xptavoli_1.jpg

A Távoli asztal kapcsolat az XP-ben jelent meg
beépítve először, széles körben


Az XP-ben jelent meg beépítve először a beépített terminálszolgáltatás, tehát a Távoli elérés lehetősége, valamint a Távsegítség. Korábban ezeket a funkciókat külön kellett telepítenünk. A Vistában a Távsegítséget leválasztották a korábban létezett Windows Messengertől és már önálló szolgáltatássá vált. A helyi szerverhez csatlakoztatható Messengert – nem az MSN Messengerről beszélünk! – teljesen megszüntették. A Windows 7 már az MSN Messengerre sem hivatkozik, az új Live Messengert külön csomagban kell letöltenünk. Szintén plusz kiegészítésként megjelent az XP és Vista rendszerekre a PowerShell, ez egy hatékony, a VBScripnél fejlettebb szkriptmotor a rendszergazdák számára. A következő, 2.0-s kiadás már a Windows 7 beépített része.

Egyéb apróságok

Az XP sok pluszszolgáltatást hozott, mint például a beállítás-költöztető eszköz (Fájlok és beállítások átvitele varázsló), amellyel dokumentumainkat, fontos fájljainkat helyezhetjük át a régi rendszerről az újra, akár hálózaton keresztül. Egy másik hasznos újítás volt az XP-ben a beépített lemezírási lehetőség. Ezt a Vistában DVD-és Blu-ray lemezek készítésével bővítették ki, a Windows 7 pedig már a HD-DVD-k égetését is támogatja – már ha van még valakinek ilyen.

A csökkentett képességekkel rendelkező felhasználóknak is könnyebb dolguk van, ha újabb verziókra váltanak, hiszen az XP után a Vistában található beállítások szinte a duplájukra nőttek, amelyek tovább javultak a hetes kiadásban is. Bár a hangfelismerő és a felolvasó sajnos csak az angol (valamint egyes funkciók még más, elterjedtebb) nyelven érhető el, de még így is sok hasznos segítséget használhatunk.

Az olvasást könnyítendő a ClearType-technológiát megkaptuk az XP-hez, de beépítve már a Vistában találhatjuk meg. Érdemes megemlíteni még az XP-ben megjelent kétoszlopos Start menüt, melyben könnyebb navigálni, mert kéznél vannak a legsűrűbben használt programok, amit a Vistában és a hetes kiadásban tovább fejlesztettek. A Vista egyik újdonsága az oldalsáv volt, amelyen olyan minialkalmazásokat helyezhetünk el, mint például a naptár, az óra, az időjárás-jelentés, tőzsdei hírek, vagy RSS-előfizetések. A Windows 7-ben ez némileg átalakul, rugalmasabbá válik, az alkalmazások jobban átpakolhatóak.

A külsőben történt fontos változásokhoz tartozik az is, hogy a Vistától a grafikai megjelenést főleg a videokártya számítja ki, nem a processzor, ezért a DirectX 9 vagy annál újabb megjelenítők esetében jóval látványosabb lesz a Windows külseje. Sok olyan terhet is a kártyával végeztethetünk el, mint a DVD-menü készítésének előnézete, vagy a videoszerkesztés.

A különböző verziók közti váltásokkor mindig azt tapasztalhattuk, hogy ahány újabb verzió jelenik meg a Windowsból, az mind igyekszik többet nyújtani elődeinél. Bár a Millennium Edition egy apróbb botlás volt ebben a sorban – nem úgy fogadták, ahogy azt a Microsoft szerette volna. Sokan ezt gondolják a Vistáról is, de a legutóbbi Windows tényleg sok olyan újdonságot hozott, amelyek biztonságosabbá és kezelhetőbbé teszik a rendszert. A Windows 7 megjelenése javítja elődje hibáit, miközben sok kisebb-nagyobb hasznos újítást is bevezet.


Mondhatnánk, hogy csak minden második Windows futott be igazi karriert, hiszen a 3.1-es kiadás után főleg a 98-as terjedt el, majd a következő befutó az XP lett (az NT után a 2000 nem terjedt el olyan széles körben, és a ME sem lett túlságosan elfogadott a 98-as felhasználók körében). Ezt a tendenciát figyelembe véve a Windows 7 sikere várható, amellyel átugorhatunk a Vista bosszúságain. A lényeg ugyanaz: könnyebben, biztonságosabban, minél nagyobb hatékonysággal és szórakozva használjuk rendszerünket.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.