A televíziók világában minden év hasonlóan indul: a gyártók bejelentik új modelljeiket, bemutatják a mögöttes technológiákat, majd adnak néhány hónapot barátkozni az új betűszavakkal és rövidítésekkel.
Közben persze szállingóznak a részletek, termékjellemzők, árak, mi pedig fejben már elkezdjük az új tévé vásárlását, illetve a velünk vagyonközösségben élő személy(ek) felkészítését a hamarosan esedékes nagyobb kiadásra, annak okvetlen szükségességére.
Izgalmasak ezek a felvezető hónapok, de most már folyamatosan érkeznek, és testközelből is megcsodálhatók a 2021-es modellek, testközelből is megcsodálhatjuk de legalábbis egyet-egyet az óriási felhozatalból.
A Samsung 2021-es csúcskategóriája a Neo QLED: 2020 még a kvantumpontos és LED technológiát ötvöző QLED éve volt, a Neo QLED azonban már Mini-LED háttérvilágításra cserélte a tavalyi QLED tévék Q90T-től Q950T-ig számított elitjének idei örököseit.
A Neo QLED kategória csúcsán két 8K (7680 x 4320) felbontásra kigyúrt modell trónol, a QN900A és a QN800A, őket követi további három 4K (3840 x 2160) versenyző. Mi a 65, 75 és 85 hüvelykes méretben elérhető QN800A legkisebb változatát próbáltuk ki - akármilyen furcsán hangozzék is a "legkisebb" szó 163 centiméteres képátló esetén.
A legdrágább dísztárgy a szobában
Ami a külsőt illeti, a QN800A lenyűgözően elegáns, azonnal érzékelhető a prémium kategóriás anyaghasználat és kidolgozottság. Markáns élek, mindössze 16.9 mm vastag képernyő, és - ami a leghatásosabb - csupán néhány milliméternyi káva. Ennél már csak a "gyakorlatilag észrevehetetlen káva" lenne jobb, vagyis az Infinity Screen, ami a tavalyi csúcsmodell Q950T-vel debütált, de azt idén is csak a főni, vagyis a QN900A kapta meg.
A dizájn kapcsán érdemes lehet itt megemlíteni, hogy a Samsung továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy főképp prémium kategóriás modelljei miképp festenek gondosan megtervezett szobabelsők falán.
Ezzel nem csak a QLED megjelenésével bevezetett háttér, vagy ambient módra gondolok, mellyel csökkentett, kb. negyven százalékos energiafelvétel mellett előre telepített vagy saját képekkel-animációkkal, információkkal, gyakorlatilag okos képernyővédőként üzemel a tévé, dekorációs tárgyként (nem akarok álszent lenni, úgyhogy hagyjuk is, ez hány kWh és szénmonoxid havonta), hanem hogy hézag nélkül simulhat a falra a felrögzített készülék, illetve hogy a QN800 is az "észrevétlen csatlakozás rendszerként" hivatkozott egycsatlakozós külső egységet használja.
Amellett, hogy a külön dobozba költöztetett csatlakozók (és azok elektronikája) a képernyő karcsúságát és fali használhatóságát is segít megőrizni, nagyon hasznos és kényelmes, ha esetleg rendszeresen csereberéljük a tévére csatlakoztatott eszközöket. A dobozt akár a láb hátsó részére is rögzíthetjük, de gyakorlatilag bárhová letehetjük, ezért is jár két hosszúságú kábel hozzá. Az egyébként remek elgondolás egyetlen gyenge pontja azonban épp az egység és a tévé közti "egy-kábel", ami különösen érzékeny a sérülésre, ezért érdemes óvatosan bánni vele.
QLED + mini LED = Neo QLED
A Neo QLED számos technológiai újdonságot ígért. A legfontosabb nyilván a mini LED, vagyis a hagyományoshoz képest negyvened részére zsugorított, mikrorétegű LED-ek használata, mely nagyobb száma, illetve több, külön vezérelhető csoportokba rendezése a kvantumpontos megoldásokkal párosítva (amit a Samsung kvantum mátrix technológiának hív) pontosabb, fókuszáltabb megvilágítást tesz lehetővé, a QLED már ismert előnyei mellett, mint a hosszabb távon is fehérebb fehérek, a pontos tónusok vagy a nagyobb fényerő.
A QN800A részben valóban remekül demonstrálja az új megoldást, különösen az optimális használathoz képest erősebb megvilágításban, mert a kép akkor is gyönyörű marad, a filmeknél és játékoknál egyaránt hibátlanul érvényesül a HDR és a színgazdagság is, hiteles tónusokkal. Lehengerlő fényerejével szemben holmi becsillanásoknak esélye sincs - de nem meglepő, ez korábban is jól ismert fegyvertény volt a QLED számára a rivális OLED technológiával szemben, melynek épp csúcsfényessége a gyenge pontja.
De kontraszt tekintetében, ahol tökéletes feketéjével az OLED van hazai pályán, már nem ilyen rózsás a helyzet. Bár a VA panelek itt eleve hátrányból indulnak, egyrészt a mini LED-ek használatával nyert több megvilágítási zóna, másrészt a háttérvilágítás célzott energiaelosztása miatt látványos előrelépést vártunk tavalyhoz képest.
Tény, hogy még a Trónok harca hírhedten sötét epizódjának ("A hosszú éjszaka") feketéi is mélyek voltak, jól kivehető részletekkel, de a sötét háttérből kiugró világos elemek, például a feliratok körül rendszeresen jelent meg az a rendkívül zavaró, holdudvarszerű ragyogás, ami a FALD technológiát használó készülékeknél ugyan nem ismeretlen anomália, de a Neo QLED egyik fő ígérete volt, hogy ilyesmi nem fordul elő.
A betekintési szöggel kapcsolatban vegyes érzéseink voltak, mert a QN800 is két külön fénykezelő réteggel igyekszik minél jobban kiterjeszteni, de a VA panelekre egyébként is jellemző módon inkább átlagosnak mondható.
A speciális rétegek ugyanakkor hajlamosak szivárványos fényhatásokat okozni a kijelzőn, leginkább közvetlenül beeső természetes fények esetén, ami kár, mert különben a tükröződéskezelés nagyszerű, a képernyő alig enged vissza fényt.
Készen állunk a 8K-ra?
Mivel a 8K tartalmak javarészt kimerülnek a youtube-os drónvideókban, a Samsung érthetően nagy figyelmet fordított a felskálázásért felelős processzorra (Neo Quantum Processor 8K), hiszen ma még csak ez indokolhatja egy 8K felbontásra képes tévé létjogosultságát.
Tavaly a részletesség javításán dolgozó neurális háló volt a hívószó, idén a multi-intelligencia, mely 16 különböző neurális háló között válogatva irányítja a felskálázás minden aspektusát és még egy régi DVD film vagy Xbox 360-as játék esetén is meglepő hatékonysággal működik. Ha pedig már szóba került a játék, a Samsung tudja, hogy épp az új csúcskategóriára leginkább fogékony közönség soraiban bőven akadnak játékosok, akik természetesen már HDMI 2.1 csatlakozót kapnak, így kihasználhatják a PlayStation 5 vagy az Xbox Series X 4K/120Hz lehetőségeit.
Fontos szempont lehet a FreeSync és az ALLM támogatása, illetve a VRR, amivel tavaly még meggyűlt a baja azoknak a bátor gyártóknak, akik nem odázták el a bevezetését, de teszt során hibátlanul működött. Az input lag kellőképp alacsony, és remek kényelmi funkció a játékosokat érdeklő információkat összegyűjtő GameBar is.
Rengeteg apró extra
A részben újrahasznosított anyagokból készült távirányítón első pillantásra nem tűnik fel semmi szokatlan: kecses, és letisztult formavilágú, csupán a leggyakrabban használt funkciógombok vannak rajta. A meglepetés a hátoldalon található napelem, mely már átlagos beltéri fényviszonyok mellett is képes biztosítani a folyamatos töltöttséget - ehhez csupán azt kell megszokni, hogy néha hasra fordítva tegyük le a távirányítót.
Nem nagy ár azért, hogy cserébe elbúcsúzhatunk az elemektől (és egy kicsit környezettudatosabb felhasználónak érezhetjük magunkat), de ha nem akarjuk médiafogyasztási rituálénk részévé tenni a távirányító hátának napoztatását, vagy túl sötét a helység, akkor az alján található USB-C csatlakozón keresztül is feltölthetjük. A tévé egyébként időben jelzi, ha szükség lenne erre, úgyhogy váratlan kellemetlenséggel nem kell számolnunk.
A filmek, játékok hangjai ha nem is túl erősen, de tisztán szólnak a 70 wattos hangrendszeren, különös tekintettel például a beszédsáv tisztaságára, melyet a készülék a környezeti zajok tekintetében fel is erősít.
Összességében kicsit csalódtunk a QN800A-ban, mert ilyen szintű dimming-problémára nem számítottunk a Neo QLED-től. Közvetlen elődje, a Q800T jobban teljesített ezen a fronton - ugyanakkor az is igaz, hogy nagyobb lett a fényerő és megkaptuk a HDMI 2.1 csatlakozóknak köszönhető új lehetőségeket.
Ha főképp nappali használatra szánjuk a tévét, nem esti-éjszakai filmezéshez vagy játékhoz, illetve vonzanak előremutató lehetőségei, mint a 8K, az okos funkciók vagy a WiFi 6E, akkor érdemes lehet megfontolni, bár ezen az árszinten jóval nehezebb kompromisszumot kötni, lássuk be.
