Hirdetés

Hogyan állítsuk be a routert a gyorsabb hálózatért?

|

Soha nem volt még ennyire fontos, hogy otthoni hálózatunk megbízható és gyors legyen. Ehhez pedig a kulcsot a router megfelelő beállításai rejtik.

Hirdetés

Bár lassan valamelyest enyhülnek a kijárási korlátozások, a munkahelyekről, iskolákból emberek százezreit küldték már haza, hogy otthonról dolgozzanak, tanuljanak - és úgy tűnik, többeknél a munkahelyek meg is tartják ezt a gyakorlatot. Ez különlegesen nagy terhet ró a számítógépes hálózatra, amelyet a lakáson kívül a netszolgáltatóknak kell menedzselniük (ennek egyik folyománya, hogy a YouTube és Netflix csökkentette az online videók alapértelmezett minőségét), lakáson belül viszont nekünk kell úgy intéznünk, hogy az eddigi egy-két felhasználó helyett négy-öt kliensnek is folyamatosan megfelelő sávszélesség jusson. A feltételek megteremtésére több lehetőség is adódik - mármint azon kívül, hogy gyorsan egy százezer forintos, csúcskategóriás, Wi-Fi 6-támogatással felvértezett eszközt rendelünk a boltból.

Hirdetés

Amikor nem ússzuk meg

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy minden router képes lesz kiszolgálni a hirtelen megnövekedett igényeket: aki például a netszolgáltató által biztosított eszközzel dolgozik, az nem sokat tehet, hiszen annak beállításait csak nagyon ritkán lehet érdemben módosítani. Az egyetlen, amivel próbálkozhat, az ideális helyszín megtalálása - amennyiben a kábelezés ezt lehetővé teszi. Aki pedig egy hét-nyolc évnél idősebb routert használ, az nagy valószínűséggel nem úszhatja meg a cserét (de neki sem kell majd százezreket elköltenie erre).

Egy routert ma akkor érdemes lecserélni, ha nem ismeri az új elnevezés szerint Wi-Fi 5, korábbi nevén 802.11ac szabványt. Az ezzel kompatibilis hálózati eszközök 2012-2013 körül jelentek meg, és elég komoly sebesség- és kapacitásnövekedést hoztak az előd 802.11n-hez képest. Míg az utóbbi elméletben legfeljebb 600 Mbps-re, előbbi 3467 Mbps-ra képes, bár ilyen értékekkel legfeljebb laboratóriumi körülmények között találkozhatunk. A valóságban ennél sokkal alacsonyabb számokat láthatunk, de a 802.11ac fő előnye - különösen a 2016 óta elérhető Wave 2 routerek esetében - a MU-MIMO támogatása, amely az egyre több klienssel terhelt otthoni hálózatoknál érezhető javulást hozhat a hozzáférésben. Az újabb routerek másik előnye az 5 GHz-es tartomány támogatása, amely a rádiós szempontból rendkívül zsúfolt társasházakban életmentő is lehet.

Azt, hogy routerünk milyen képességekkel rendelkezik, a típus ismertében némi netes keresgéléssel deríthetjük ki. Amennyiben a vásárlás mellett döntünk, 10-20 ezer forint között már megfelelő minőségű eszközöket találunk - arra figyeljünk, hogy a nagyon olcsó változatok között 100 Mbps-es LAN- és WAN-portokkal szerelt termékeket is találunk, ezektől jobb távol tartani magunkat.

Ideális pozíció

Ha routerünk képességei megfelelnek a kívánalmaknak, akkor a szoftveres beállítások előtt még érdemes lehet a készüléket az ideális pozícióba helyezni. Ezzel természetesen a WLAN-hálózat sebességén és hatótávolságán tudunk javítani, a vezetékes kapcsolaton nem.

Ennek az ideális pozíciónak a megtalálásában segít, ha a routert úgy képzeljük el, mint egy lámpát, amelynek a lehető legmesszebb kellene elvilágítania. Nem jó tehát, ha egy szekrényben vagy egy asztal alatt, a számítógép mögött elrejtve dolgozik, próbáljuk meg inkább egy magasabb pontra, például polc tetejére tenni, legalábbis amennyire az esztétika és a kábelezés engedi. Ha tudjuk, hogy a lakás egyik felén jóval gyengébb a Wi-Fi, mint a másikon, akkor megpróbálhatjuk például áthelyezni egy másik szobába, hátha ezzel egyenletesebbé tesszük a lefedettséget.

Végszükség esetén persze egy jelismétlő, repeater is bevethető - érdemes a router gyártójának termékei között nézelődni. A várható költség a 8-10 ezer forintos szinttől indul, a beállítás pedig rendszerint nem igényel többet pár gombnyomásnál és esetleg egy mobiltelefonos alkalmazás futtatásánál.

Beállítások

Ha a fizikai problémákat már elhárítottuk, jöhet a router finomhangolása. Az ehhez szükséges kezelőfelületet a legtöbb esetben a böngészőn keresztül érjük el a router IP-címének beírásával (ennek kiderítésére írjuk be egy parancssori ablakba az ipconfig parancsot, és a megjelenő listában nézzük meg az aktív netkapcsolathoz tartozó Default Gateway IP-címét).

A kezelőfelület megjelenése gyártónként változó, de az alapszintű beállítások mindegyiken megtalálhatók. Az első, amit érdemes lehet aktiválni, az 5 GHz-es hullámsáv használata, amennyiben valamennyi kliensünk támogatja ezt. Ha igen, akkor a 2,4 GHz-es tartományt akár le is kapcsolhatjuk, így gondoskodva arról, hogy hálózatunk mindig az 5 GHz-es sávon dolgozzon - ez ugyan a falakon valamivel nehezebben hatol át, viszont sokkal jobban védett a közelben lévő egyéb WLAN-ok és más rádiós eszközök okozta interferenciától. Ha van ilyen beállítás, kapcsold be a 256-QAM modulációt (egyes Broadcom-alapú termékeknél TurboQAM néven találjuk), és amennyiben Wave 2 routerrel rendelkezünk, kapcsold be a 160 Hz-es csatornákat is.

Sokan szokták javasolni az automatikus csatornabeállítás kikapcsolását és a manuális csatornaválasztást. Ezzel is érdemes tenni egy próbát, de az eredmény lehet akár lassulás is, ha a közelben sok zavaró WLAN van, ilyenkor ugyanis a router nem tudja majd követni a rádiós helyzet változását.

A következő lépés lehet az úgynevezett QoS beállítása - a szolgáltatási minőség, vagyis Quality of Service alatt az egyes gyártók különböző szintű funkciókat értenek: vannak, ahol kliensekre szabva tudunk prioritási listákat beállítani (megadni például, hogy a munkára használt PC adatforgalma elsőbbséget élvezzen az esti YouTube-bal vagy Netflixszel szemben), és van, ahol adatfolyamra vagy akár alkalmazásra leszűkítve is testre szabhatjuk ugyanezt. A komolyabb routerekben elérhető szülői felügyelet néven futó funkciók is felhasználhatók az otthoni hálózat működésének optimalizálására, például úgy, hogy egyes gépeket letiltunk a netről vagy egyes szolgáltatások eléréséről. Ezzel persze mostanában óvatosabban kell bánni, hiszen a napközbeni YouTube-nézés lehet a tananyag része is, de például a sávszélességet korlátlanul fogyasztó torrentezést vagy a Netflixet napközben letilthatjuk a hálózatról.

Biztonságos munkahely - VPN

A távmunkával kapcsolatban sokszor jelent problémát az adatbiztonság: publikus WLAN-hálózatokon, de még az otthoni neten keresztül sem lehetünk biztosak benne, hogy a vállalati szerverrel folytatott kommunikáció titkos marad. Ezért egyre több helyen követelik meg VPN használatát. Ez a Virtuális Magánhálózat angol elnevezésének rövidítése, és tulajdonképpen egy külön felépített, titkosított kommunikációs csatornát hoz létre számítógépünk és a vállalati szerver között. Ennek felépítése történhet úgy is, hogy saját számítógépünk csatlakozik a szerverhez a megfelelő beállításokkal, de egyre több routerbe is beépítenek ehhez szükséges funkciókat. Ez utóbbival egyrészt kényelmesebb a csatlakozás, másrészt több otthoni gépet is integrálhatunk a céges hálózatba. Az ilyen routerek ráadásul sokszor VPN-szerverként is működnek - ez pedig azt teszi majd lehetővé, hogy ha távolból kell dolgoznunk, akkor az otthoni hálózattal léphessünk biztonságos kapcsolatba.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.