Hirdetés

A jövő eszközei

|

A PC World ezúttal jóslatokba bocsátkozik. Ám nem kockáztatunk, hiszen kártyák, varázsgömbök és ingák helyett olyan fejlesztéseket gyűjtöttünk össze, amelyek nagy valószínűséggel meghatározzák majd az informatika elkövetkező 5-10 éves fejlődését.

Hirdetés

Élet az egéren túl



Klaviatúra és egér? Ugyan már, lépjünk tovább! A jövő hanggal, érintéssel és gesztusokkal vezérlést ígér, sőt akár a gondolatalapú irányítás sem teljesen elképzelhetetlen.

A felhasználói felületek jobbára még mindig úgy épülnek fel, ahogy azt anno a Xerox PARC mérnökei elképzelték. Van egy Asztal, ahol ikonokon keresztül navigálunk, s ebben főként az egér van segítségünkre, amelynek a használatát bizony majd mindenkinek meg kellett tanulnia. Az érintésérzékeny felületek elterjedésével azonban ez az alapvetés bizonyára meg fog változni. Az irány és még inkább a felület milyensége még nem kristályosodott ki.

 

 

 

Habár a Windows 8 kétségtelenül hangsúlyos a csempéivel, de biztos, hogy az irányítás újszerűsége miatt az egész PC-ipar drasztikus átalakuláson mehet keresztül. Egyre fontosabbakká válnak a természetes felületek, legyen szó akár egy táblagépről, egy asztalról, vagy akár egy ablakról a ház oldalán. Utóbbira már láthatunk példát. A Samsung átlátszó okos ablaka bebizonyította, hogy lassan minden PC lehet. Utóbbi vezérlése nehezen lenne megvalósítható a hagyományos eszközökkel. Csak az érintés működik, hiszen egy természetes felületről van szó. Minél több ilyen megoldás lesz, annál természetesebbé válik majd a tapizás. Persze a cikkeket vélhetően továbbra is billentyűzeten fogjuk majd begépelni, hacsak a hangvezérlés nem fejlődik hirtelen óriásit.

Az érintéssel vezérlésen túl – amelyet a mobileszközök térnyerésével egyre többen szoknak és szeretnek meg – a hanggal történő utasítás fejlődése lehet izgalmas, és persze a gesztusos irányítás. A Kinect kétségtelenül elindított egy lavinát, és egyelőre nem látszik, hogy lassulna a fejlesztők lendülete. Érdekes próbálkozás például a redmondiak átlátszó kezelőfelülete, melyen egy OLED képernyő ékelődik a munkatér és a felhasználó közé. A mozdulatokat a Kinect figyeli, majd beágyazott valóságként kivetíti a képernyőre. Ha mindezt megtoldjuk még egy szemüveggel (netán okos kontaktlencsével), máris egy virtuális térbe kerülünk, ahol közvetlenül kapcsolatba léphetünk azokkal az objektumokkal, amelyekkel dolgozunk.

 



A hanggal és mozdulatokkal irányítás mind közvetlen (nincs egér, amelyet ráncigálunk kell), így teljes mértékben természetes. Persze az iparágban sok próbálkozás megjelent, amelyre kiváló példa a Samsung új generációs okostévé sorozata, amelyet egyaránt vezérelhetünk szóbeli utasításokkal és gesztusokkal, sőt még arcfelismerővel is rendelkezik. Ennek ellenére a távvezérlő nem lett másodlagos, de még az is bekövetkezhet idővel. Főként, ha hallgatunk az IBM mérnökeire, akik az agykutatások alapján úgy vélik, hogy hamarosan lehetővé válhat a gondolatvezérlés. Elég lesz csak rágondolnunk a csatornaváltásra ahhoz, hogy megtörténjen. Addig is kalimpálnunk kell, vagy hangot kiadni, netán a távkapcsolón megnyomni egy gombot.

 



Végezetül érdemes még a svéd Tobii fejlesztéséről is megemlékezni, amely cég elsőként készített szemmel vezérelhető prototípust. Ez akár áprilisi tréfának is tűnhet, hiszen a Google anno viccelődőt egy dupla kacsintás alapú kattintással, de jelen esetben nincs erről szó. A Tobii Gaze ugyanis a CES-en idén januárban már megmutatta, hogy bizony lehetséges egy gépet kizárólag a szem mozgásával vezérelni. Hogy ez mennyire életképes, azt mindenki döntse el maga, de ettől még tény, hogy az eljárás már létezik.



A hasznosított test



A jövőben a szervezetek és az eszközök egyre kevésbé fogják PIN-kód és jelszó alapján azonosítani az embereket, inkább felismerik majd a felhasználókat, hiszen például az ujjlenyomat vagy a retina teljesen egyedi.

Aki az elmúlt pár évben készíttetett útlevelet, az nem tudta elkerülni az ujjlenyomat-levételt. Páran felháborodhattak, hiszen eddig e különlegesen privát adatot csak bűncselekmény elkövetése okán rögzítették a lebukást követően. Ám mivel az okmány készítésének ma már feltétele két ujjunk rajzolatának kiadása, ezért nem tehetünk mást, mint belenyugodni a megkötésbe.

 

 

Így idővel majd minden polgár ujjlenyomata az állam birtokában kerülhet, ami megnyithatja a kaput más megoldások előtt. Olyan ez kicsit, mint a tetoválás - még egy évtizeddel ezelőtt is sokan bűnözői múltat társítottak hozzá, majd szép lassan teljesen elfogadottá vált. Miért hozzuk mindezt elő? Készüljünk fel arra, hogy pár éven belül az ujjlenyomatunkat, az arcunkat, az íriszünket vagy netán a testformánkat gyakran fogjuk autentikációra használni, hiszen sok szervezet és eszköz annak alapján tud majd azonosítani minket.

 



Legutóbbi biometria cikkünkben már több, velünk élő példát is hoztunk a lehetséges megoldásokra, most nézzünk néhány konkrét terméket, majd tekintsünk egy kicsit előre. Ha magas fokú biztonságra vágyunk, akkor már vehetünk ujjlenyomat-olvasóval ellátott merevlemezt (például: Aegis, LaCie), noteszgépet (a HP, a Dell és például a Fujitsu több üzleti konfigurációjában megtalálható) és pendrive-ot (Transcend JetFlash). Itt van ezen felül az Android arcfelismerő szoftvere, és a sort még hosszasan sorolhatnánk. Ám akár hang-, akár arcfelismerő technológiáról van szó, egyértelműen van még hova fejlődni, az ujjlenyomat-olvasós eszközök pedig lassan kimennek a divatból, s talán már vissza sem jönnek.  

A hangfelismerés előtt nagy jövő áll, amit már sejteni lehetett abból hogy a Siri megjelenésével hirtelen észrevehetően nagy keletje lett a hangvezérlésnek, amely akár azonosításra is használható lesz, amennyiben kellőképpen kidolgozzák a technikát. Ennél is nagyobb lendületet vehet az arcalapú azonosítás. Néhány szoftver már rendelkezik is ilyen címkézési funkcióval, s a jövőben akár rendezvényeknél is bevethetik a módszert.

 

 

Nagy áttörés azonban majd a kereskedelemben várható. A jövő ideális boltja ugyanis felismeri vásárlóját, pont úgy, mint a Különvélemény című filmben. Az Intel által készített Intelligent Digital Signage pontosan ezt valósítja meg a fentebb látható módon. A koncepciótermék két képernyőből áll, az egyik egy átlátszó üvegfelület, a másik egy sík LCD képernyő.


A beépített kamera segítségével a rendszer azonosítani tudja az előtte álló vásárló súlyát, magasságát, nemét és életkorát, így személyre szabott termékeket tud ajánlani számára a kiskereskedelmi egység valós képét mutatva beágyazott valóságként, az LCD panel pedig releváns hirdetéseket jelenít meg ezen információk alapján. Szép új világ… Mindezzel ráadásul nem csak a boltokban találkozhatunk majd, hiszen akár a tévék is megismerhetik felhasználójukat, így a hirdetők nem, kor és egyéb biometriai paraméterek (sőt akár az arcon megjelenő érzelmek) alapján célozhatják be reklámjaikat. A teória megvalósulás a küszöbön áll, hiszen például a Microsoft nemrég bejegyzett egy olyan szabadalmat, amellyel a Kinect meg tudja becsülni a testi adottságok (magasság, alkat, kar hossza stb.) felismerésével ez előtte álló életkorát. Azaz a mozgásérzékelő hamarosan remek szülői felügyeleti eszközzé válhat, mivel nehéz lesz kicselezni. Egy jelszót megleshetünk, de a testünket nem cserélhetjük le.

 



Végezetül vonatkoztassunk el az azonosítástól, hiszen az informatikai fejlődését két alapvető tény is meghatározza: miközben a számítási kapacitás folyamatosan nő, az eszközök mérete egyre csak csökken. Izgalmas évek várnak még ránk, főként ha a nanotechnológia lehetővé teszi a miniatűr gépek építését. Amint ez megtörténik, az emberbe ültethető chipek kiszabadulhatnak a sci-fi könyvekből, és életünk mindennapi részévé válhatnak. Amint ez bekövetkezik, hatalmas fejlődésen mehet keresztül az orvostudomány, hiszen például a vérnyomás és a vércukor folyamatos monitorozása pofonegyszerű lesz, és ekkor még nem is mertünk nagyot álmodni. Kétségtelen, hogy egyre több eszköz képes lesz mérni testünk ingereit, és elképzelhető hogy, pár év múlva egy „box utcából” fogják figyelni a sportolók minden rezdülését.



Hajlítható kijelzők



Az elmúlt egy évben majd minden vezető gyártó komoly erőforrásokat fektetett a hajlítható kijelzőkbe. Egyesek az e-reader megoldásokat és így az újságolvasást és kiadást reformálnák meg, míg mások az OLED-en keresztül a mobilokat és táblagépeket tennék rugalmassá.

A mérnökök már évek óta kísérleteznek a hajlítható kijelzőkkel, de eddig csak prototípusok láttak napvilágot. 2008-ban a HP az arizonai Flexible Display Center kutatóival közösen már bemutatott egy olyan megfizethető, elektronikus kijelzőt, amely majdhogynem teljes egészében műanyagból készült, így törhetetlenné, könnyen hordozhatóvá és magas élettartalmúvá vált.

 

 

A HP prototípusa ráadásul önrendező nyomtatott litográfiával készült (self-aligned imprint litography), amelynek köszönhetően az e-inkhez hasonlóan meg tudja őrizni külön energiafelhasználás nélkül a rajta megjelenített képet, így ideális olvasáshoz, ráadásul az akkumulátort is kevésbé meríti. A prototípus az elmúlt négy év alatt nem tudott túllépni az árnyékán, ám az eset jelzi, hogy bizony bőven van fantázia a hajlítható kijelzőkben.

A kísérletezések itt még nem értek véget. 2010-ben a tajvani Industrial Technology Research Institute és az AU Optronics összefogott egy AMOLED technológiával megvalósított rugalmas e-reader kijelző gyártása érdekében. Ezt követően – tavaly ősszel - színre lépett a Nokia is, amely egy működő, rugalmas OLED kijelzővel működő prototípust vitt el az éves Word rendezvényére.

 

 

A készüléknél a hajlíthatóságot részben a vezérlésre használnák fel, a kétkezes mobilt összeszorítva belenagyíthatunk egy képbe, míg ívesen megfeszítve visszaállhatunk a kiindulási méretre, sőt a telefon hajtogatásával akár a zeneszámok között is ugorhatunk. Habár ez egy jópofa, ugyanakkor elsőre felesleges tulajdonságnak tűnik, mégis van ráció a prototípusban, hiszen annak rugalmas mivolta törhetetlenséget és kiemelkedő masszívságot garantál.

 



Az érdekelt gyártók sorát folytassuk a Samsunggal, amely idén tavasszal szintén előállt rugalmas kijelzőjével. A Youm névre keresztelt megoldás a hírek szerint talán már az idei év vége felé megjelenhet kereskedelmi forgalomban, erre utal, hogy a koreai gyártó már levédette a WAMOLED, a FAMOLED, a PAMOLED és a TAMOLED kifejezéseket. A trükk itt is ugyanaz, mint amit a korábban felsorolt gyártók alkalmaztak. A bejegyzett szabadalom alapján a Youm az OLED-hez hasonlóan négy réteggel rendelkezik: TFT, organikus réteg, záró és polarizáló. Csak míg utóbbinál üveget alkalmaznak a TFT és a záró rétegen, addig a hajlítható kijelzőnél rugalmas filmet találunk ugyanott.

 



A recept tehát adott, nem csoda, hogy az elmúlt másfél évben felpörögtek e téren az események. A Sony, a Toshiba és például az LG is rendelkezik ilyen stratégiával. Sőt utóbbi idén márciusban bejelentette, hogy megkezdte a világ első műanyag, elektronikus papírkijelzőjének (EPD) gyártását. A 6 hüvelykes, 1024×768 felbontású hajlékony e-ink kijelző talán forradalmasítja majd az olvasást, kíváncsian várjuk az első végleges termékeket. Hamarosan az első hajlítható táblagépek és okostelefonok is elterjedhetnek, mivel az érintésérzékeny kijelzők beszállítójaként ismert Atmel is elkezdte a rugalmas –filmalapú - XSense gyártását. Azt egyelőre nem tudni, hogy kinek mennek a szállítmányok.

 


Az Atmel bemutató videója alapján az sem biztos, hogy feltétlenül a hagyományos IT eszközökben kell gondolkodnunk, hiszen a technológia segítségével háztartási eszközökön és ruházati cikkeken is megjelenhetnek a rugalmas kijelzők, vagy akár teljesen új hibridek előtt is megnyílhat az út, mint amilyen a Nokia Morph koncepciója, amely egy nanotechnológiával gyártott viselhető mobiltelefon, ami táblává is kihajtogatható. A Morphnál alkalmazott nanotechnológia egyébként elővetíti, hogy milyen eszközökkel találkozhatunk majd 2020-ban.

 

 

A csuklóra tekerhető mobil képes érzékelni a világ ingereit, napenergiával tölthető, áttetsző és gazdag funkcionalitással rendelkezik. Ez alapján kétségtelen, hogy a viselhető IT előtt még nagy jövő áll. Addig is komoly munka áll a gyártók előtt, hiszen a rugalmasság egyelőre csak a tartósság miatt lehet érdekes a felhasználónak, s még az sem tisztázott, hogy több ezernyi hajlítás milyen hatással van a jelenlegi technológiákra.



Beágyazott és virtuális valóság



Egyre nehezebb lesz offline és online életünket szétválasztani, az új fejlesztések ugyanis való világunkba költöztetik át a digitális információkat.

Több mint egy évvel ezelőtt a PC World Magyarországon elsőként jelentkezett beágyazott valóságot alkalmazó címlappal: egy mobilapplikációt letöltve, azt elindítva, majd az újság fölé tartva egy forgó földgömb jelent meg. Persze a technológia ennél jóval több lehetőséget tartogat, és a világ fejlesztői egyre inkább kiaknázzák a benne rejlő lehetőséget. A zombitámadástól kezdve egészen a navigációs alkalmazásokig sokféle app létezik.

 

 

Az elv minden esetben ugyanaz: a mobil vagy táblagép képernyőjét egy adott irányba fordítva megjelennek azok az információk, amelyek vagy az adott helyhez vagy a vizsgált képhez kötődnek. Azaz az online világ elemei kivetülnek a valódi világba. A beágyazott valóságban rejlő potenciál pont ezért sokkal nagyobb, mint amennyit jelenleg kihasználnak belőle. Mondjuk egy rendezvényen plusz információk jeleníthetők meg segítségével, azaz például egy focimeccs közben egy játékosra irányítva mobileszközüket, láthatnánk az adott sportoló fizikai állapotát és főbb mutatóit.

 



E tekintetben kíváncsian várjuk, hogy a Google által fejlesztett Project Glass mivé növi ki magát. Esetében már nincs szükség kézben fogható eszközre, hiszen a felhasználó a szemüveget magán viseli, ami navigáció esetén meg tudja mutatni az irányokat, az adott helyhez kötődő fontos információkat, a beérkező leveleket és még rengeteg mást is.

 

 

A pletykák szerint ráadásul a Microsoft is elindult ebbe az irányba, hiszen a kiszivárgott Xbox 720-as (vagy bármi is lesz az új konzol neve) dokumentumban hangsúlyos szerepet kap a Fortuleza Glasses - ez egy olyan szemüveg lenne, amely a Kinecttel kiegészülve a játékot beágyazott valóságként vetítené ki közvetlenül a játékos elé, a nappali közepére. Sőt itt újra megemlítenénk a Samsung okos ablakát, amely átlátszó mivolta miatt szintén plusz információkat jelenít meg, miközben átnézzük rajta. Láthatjuk az időjárást, valamint akár a fontos híreket is, miközben éljük a megszokott, jelenlegi álláspont szerint offline életünket. A technológia a gépjárművekben is megvetheti a lábát, ahol már jelenleg is alkalmaznak a szélvédőre kivetített műszerfalat.

Mindez még távol van, miközben a Microsoft mozgásérzékelője már most képes beágyazott valóságot teremteni, köszönhetően a világ lelkes fejlesztőinek. Itt hosszasan lehetne sorolni a példákat, mi hadd ragadjunk ki egyet, az UC Davis által készített varázshomokozót: a Kinect figyeli a homokban végzett mozdulatokat, majd azokat értékeli, és egy projektor visszavetíti a területre. Így a felhasználók vizes árkokat húzhatnak úgy, hogy közben a folyó rögtön láthatóan életre kell. Mindez az oktatásban remekül használható, s jó példa arra, hogy a virtuális világ már most hogyan tud kivetülni az offline életünkre.

 



A holografikus technológia fejlődésének hála ráadásul elképzelhető, hogy nem kell majd plusz szemüve, vagy mobilkészülék ahhoz, hogy a nappalinkban zombikat üldözhessünk, vagy éppen beágyazott valóságként egy asztalnál cseverészünk a távol élő rokonunkkal. Elképzelhető ugyanis, hogy 10-20 év múlva az illető hologramként lesz jelen, még akkor is, ha már nem él köztünk. Ez morbid példának tűnhet, de nem véletlenül hoztuk fel. Az idei Coachella zenei fesztiválon ugyanis az 1996-ban meggyilkolt Tupac Shakur pont e technológia bevetésével tért vissza a színpadra Dr. Dre és Snoop Dog mellé egy közös számra. Bizonyosan mérföldkőről beszélhetünk, amelynek alapján érezhetően lendületet kapott a megoldás.

 

 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság már most azon gondolkodik, hogy 2020 után a nyári játékokat hologramokkal közvetítik majd a távoli stadionokban. Azaz így az eseményeket nemcsak a helyszínen, hanem egy távoli stadionban is „élőben” követhetik az ott helyet foglalók, figyelve a sportolók élethű szellemképét. Sőt mint fentebb is írtuk, ezzel a módszerrel halott zenészek, sportolók, dinoszauruszok stb. is feltámaszthatók, így biztosak lehetünk abban, hogy a sóbiznisz bőven talál a megoldásban muníciót.

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.