A szájról olvasásról manapság két dolog jut az ember eszébe, a filmekben és könyvekben előforduló szuperkémeknél természetesen sokkal fontosabb a való életbeli hallássérültek szempontjából. Kutatók már évek óta foglalkoznak azzal, hogy a számítógépeknek is megtanítsák ezt a képességet, egyelőre kevés sikerrel. A legfőbb probléma, hogy az emberi beszéd nagyjából ötven különböző hangot használ a szavakhoz és szótagokhoz miközben a száj ezt 10-14 alakból formálja meg. A szájról olvasás tehát legfőképpen csak találgatás lehet, ha nem láthatjuk mellé a testbeszédet, az arcot, és nem ismerjük a szövegkörnyezetet.
Ahmad Hassanat, a Jordanban található Mu'Tah Egyetem kutatója szerint a legjobb esetekben is csak 76%-os eredményt sikerült elérni a számítógépekkel. Ennek oka elsősorban a kontextus ismeretének hiánya, de például a szakáll is jelentősen ronthatja a siker esélyét. Állítása szerint messze még a szájról olvasó számítógépek ideje, bár kétségtelen, hogy a fogyatékkal élőknek, biztonsági cégeknek és persze a játékosoknak is komoly fejlődést jelentenének, kiegészítve némi, a személyes adatok védelmét érintő aggállyal.
