Ezért vesztett ma 500 millió dollárt a Facebook

|

Három évnyi jogi csatározás ért ma véget, miután kiderült, hogy a Zenimax pert nyert a Facebook ellen és bebizonyította, hogy az Oculus Rift néven ismert technikai csoda gyökerei hozzá vezethetők vissza.

A mai nap egyik legérdekesebb tech híre kétségtelenül az volt, hogy a Zenimax és az Oculus Rift (vagyis a Facebook) perében ítélet született, 500 millió dolláros kártérítést kell fizetnie Zuckerberg cégének. Hosszú az út és valószínűleg sokan már nem is emlékeznek igazán a részletekre, ezért előbb menjünk vissza az elejére és röviden nézzük át, hogy pontosan hogyan is jutottunk el erre a pontra.

Hirdetés

Habár a Zenimax a pert 2014-ben indította, a teljes igazság megértéséhez egészen 2012-ig kell visszautaznunk az időben, amikor is a Wall Street Journal meg nem nevezett forrása szerint az akkor még játékprogramozóként ismert John Carmack összehaverkodott Palmer Luckeyval (az Oculus VR alapítójával), aki aztán küldött neki egy korai prototípust az általa Riftnek nevezett virtuális valóság szemüvegből. Ez természetesen egy nagyon kezdetleges és hiányos változat volt, de Carmack és néhány kollégája munkájának köszönhetően hatalmasat fejlődött az eszköz. Persze ekkor még mindannyian a Zenimax alkalmazottai voltak és igazából ha nem is tudtak semmit az ügyről, már ebből is könnyen ki lehet találni, hogy pontosan mire is ment ki ez az egész játszma.

2014

A videojátékok rajongói körében történelmi pillanatnak számít, amikor néhány évvel ezelőtt a legendás John Carmack 17 évnyi munka után otthagyta az általa alapított id Software-t, hogy aztán az Oculus VR-nál folytassa a munkáját. A döntés hátterében az állt, hogy Carmack idejéből egyre többet vett el a virtuális valósággal kapcsolatos kutatás, így a többi felelősségére már nem maradt elég ideje. Ekkor a Zenimax természetesen minden jót kívánt Carmacknak, ahogyan azt illik, azonban nem sokkal később (egészen pontosan a facebookos felvásárlást követően) váratlan hidegzuhany érte a csapatot, amikor kiderült, hogy a kiadóvállalat pert indít, ugyanis szerintük

az Oculus VR csapata illetéktelenül használt fel vállalati titkokat, amik tőlük származnak.

Egészen pontosan arról van szó, hogy minden olyan technológia, amit a Zenimax (az id Software tulajdonosa) alkalmazásában fejlesztett ki Carmack a munkatársaival (természetesen a Zenimax által nyújtott technikai háttér felhasználásával), az a cég szellemi tulajdonát képezi. Az általuk továbbfejlesztett szemüveget egy titoktartási szerződés aláírását követően Luckeynak is megmutatták, aki ezt követően elindította saját cégét, a Zenimax szerint pedig az ő hardvereikre és szoftvereire támaszkodott, amikor megalkotta a Riftet, ráadásul több alkalmazottat igyekezett elszipkázni a cégtől.

Ezután Carmack igyekezett figyelmeztetni az ifjút arra, hogy az Oculus promótálásakor ne használjon még véletlenül sem valami olyasmit, amihez nincs joga, de Luckey a tanáccsal szembeszegülve a Doom 3-mat is felhasználta a szemüveg Kickstarter kampányában. Mindeközben a Facebook és az Oculus azzal védekezett, hogy a Zenimax csak azért vette elő most ezt az égész kérdést, mert szeretnének keresni egy kis pénzt a felvásárlás körüli hírverést felhasználva.

2015

A Zenimax természetesen nem volt hajlandó elengedni az ügyet, viszont ezen a ponton már a bíróság is úgy döntött, hogy a kérdést alaposan ki fogják vizsgálni és elutasította a Facebook arra irányuló kérését, hogy vessék el az egész ügyet úgy, ahogy van. A pereskedés folytatódott a két cég között, és az Oculus elkezdett arra hivatkozni, hogy a titoktartási szerződést nem lehet figyelembe venni, ugyanis a szerződés nem definiálta pontosan, hogy a "proper purpose" mit jelent ebben az esetben (vagyis a szerződés nem határozza meg, hogy milyen titkot is kellene megőrizni), valamint Luckey azt is kifogásolta, hogy a titkok megőrzéséért cserébe nem kapott semmit.

2016

A tavalyi év egy fontos fordulópont volt az ügy alakulásában, ugyanis elég súlyos dolgok derültek ki arról, ahogyan az Oculus kezelte a helyzetet. Egészen pontosan arról van szó, hogy a bíróság felkért egy független törvényszéki szakértőt, aki alaposan átvizsgálta a John Carmack számítógépén megtalálható bizonyítékokat és megállapította, hogy az Oculus szakértői által eskü alatt tett vallomásokban tévedésekre lehet rámutatni. Persze ebből nem lehet pontosan megmondani, hogy szándékosan próbálták félrevezetni a bíróságot vagy pedig valóban egyszerű tévedésről van szó, de ettől függetlenül ez valószínűleg nem segített sokat az ügyön.

2017

Az utóbbi két hónapban már kifejezetten beindultak az események és a két cég rögtön egy kiadós vádaskodással kezdte az évet. Persze a Zenimax korábban is minden erejével azon volt, hogy a lopást bebizonyítsa, viszont az Oculus VR nyilatkozatából kiderül, hogy szerintük továbbra is csak egyszerűen irígykedik a cég:

"Nagyon várjuk, hogy a bíróság előtt is megvédhessük az ügyünket. Rengeteg pénzt fektettünk ebbe a projektbe, mert hisszük, hogy a VR meg fogja változtatni a világot. Nagyon csalódottak vagyunk, hogy az eredményeinkkel egy olyan cég akar dicsekedni, akiknek sem az erőforrásai, sem pedig a szakértelme nincsen meg egy ilyen technológia létrehozásához."

Ezt a gondolatmenetet a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg is folytatta, amikor a tárgyaláson elmondta, hogy mindig ez történik, amikor egy nagy felvásárlásra kerül sor a tech világban. Zuckerberg azzal védekezett, hogy az a termék, amit ők megvásároltak, még közel sem volt elég kiforrott ahhoz, hogy a nagyközönségnek is el lehessen adni, de ezzel természetesen a Zenimax nem értett egyet. A cég szerint Zuckerberg annyira gyorsan el akarta intézni az Oculus felvásárlását, hogy inkább kihagyta a cégátvilágítást és így a kritikus részleteket teljesen figyelmenkívül hagyta. Emellett felkértek egy professzort is a Princetonról, aki megállapította, hogy hét olyan szoftverkomponens is van, amit egészen biztosan lemásoltak (legalább részben) az Oculus szoftverének fejlesztői.

Végül minden erőfeszítés ellenére is úgy találta a bíróság, hogy nem történt lopás, viszont azt megállapították, hogy Palmer Luckey nem tett eleget a titoktartási szerződésben kiszabott feltételeknek, így ő maga és cége is fizethet. Természetesen a háborúnak ezzel még nincs vége, a közeljövőben még számíthatunk nagy csatákra azt illetően, hogy akkor most pontosan ki is fogja megváltoztatni a világot.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.