Hirdetés

Megvalósuló utópiák: tíz jövőformáló technológia

|

Rengeteget fejlődött az informatika az elmúlt tíz év alatt, ám az előjelek alapján a következő tíz esztendőben még nagyobb változások jöhetnek. Összegyűjtöttük a legígéretesebb fejlesztéseket.

Hirdetés

Hirdetés


Dolgozó robotok

Egy új – talán az utolsó – ipari forradalom küszöbén állunk, jönnek a robotok, és az eddigieknél több munkát vesznek majd át tőlünk. A XVIII. században megkezdett gépesítés az elkövetkező ötven évben minden eddiginél nagyobb lendületet kaphat. A robotok meghódítják a mezőgazdaságot, az ipari termelést, hogy utána az irodákban is megjelenjenek. Miért ne alkalmaznánk őket? Nem kell nekik fizetést adni, nem kell állni az egészségügyi ellátásukat (csak a szervizelésüket), nem tartanak ebédszünetet, a túlórapénz fel sem merül, egyszerűen csak robotolnak. Racionális, gazdasági okokból a mágnások, gyárigazgatók egyre inkább a gépeket fogják preferálni az emberek kárára. Ne féljünk a változástól, lesz munkánk, új pozícióban fognak alkalmazni.
 


Már napjainkban is egyre több drón szolgál a földeken, hiszen ideálisak permetezésre, illetve a nagyobb ültetvények feltérképezésére, melyek gazdái eddig csak a drága és rossz felbontású műholdképekre tudtak támaszkodni. Ne feledkezzünk meg Baxterről sem, a bármilyen részfeladatra betanítható robotról és a Boston Dynamics katonaság által használt gépeiről, illetve az Amazonról, amelynek raktáraiban görgős robotok vették át az uralmat, sőt a cég a csomagjai kiszállításhoz is drónokat használna.


Kulcsszereplők: Rethink Robotics, Boston Dynamics (Google), Honda


Big data

Hirdetés

Szépen lassan felköltözünk a felhőbe; ahogy haladunk előre az időben, úgy töltjük fel egyre több és több adatunkat a világhálóra. A hatalmas, strukturálatlan adathalmazok igazi kincseket rejthetnek, az autók mozgását megfigyelve például előre jelezhető a közlekedési dugó, és a járművek egymás pozícióját is figyelembe véve összehangolhatják működésüket – például ezek egy okos város előnyei. Másik példaként képzeljük el, mi történne, ha az egyelőre elszeparáltan működő egészségügyi szenzorok adatait összesítenénk? Az orvostudománynak mérhetetlenül értékes lenne egy ilyen adatbázis, és jó eséllyel előre meg tudnák jósolni a tünetek alapján egy betegség kialakulását. Számtalan példát lehetne még hozni, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy mindenki elhiggye, hatalmas lehetőségek rejlenek a big datában, azaz a nagyméretű adatbázisok elemzésében. Nem csoda, hogy dinamikusan nő a piaca, és az élet számtalan területén találkozhatunk e megoldásokkal (például vízszintemelkedés-előrejelzés). Nagy jövő áll az adatbányászok előtt – legyenek azok emberek vagy robotok –, ám az NSA-botrányból felocsúdva soha nem lehetünk biztosak abban, hogy ezeket az információkat jó ügy érdekében használják fel, pont emiatt a korábbiaknál is fontosabb témává válik majd az adatvédelem.


Kulcsszereplők: IBM, SAS, Amazon


Hajlítható eszközök

Az elmúlt évben a gyártók sorra bejelentették görbített kijelzővel rendelkező tévéiket, sőt az első hajlított kijelzős mobil is megérkezett hazánkba az LG G Flex képében, és reméljük, hogy idővel az oldalsó kijelzővel rendelkező Galaxy Note Edge is követni fogja. E termékek az első pionírjai a hajlítható kijelzős eszközöknek, amelyek teljesen átalakítják majd a jelenlegi mobilokat és táblagépeket. A cégek kutatóműhelyeiben (Samsung, Sony, HP és például LG) ugyanis a mérnökök papírként hajtogatható megjelenítőkön dolgoznak, amelyek nemcsak rugalmasak, de akár feltekerhetők, így elképzelhető, hogy öt-hat éven belül a „Phablet vagy tablet?” kérdés okafogyottá válik, amikor egy tíz hüvelykes kijelzőt is könnyedén feltekerhetünk.
 


A nagyok közül elsőként a dél-koreai cég villantott, amely a két évvel ezelőtti CES-en élőben demózta Youm technológiáját. Akkor az első sorokból láthattuk, ahogy a cég képviselője kitekert és meghajlított egy működő Windows Phone készüléket úgy, hogy annak ez meg sem kottyant. Ha megtörténik az áttörés, és a kijelzőket papírként cipelhetjük majd magunkkal, az nagy lökést adhat például a digitális magazinoknak, és persze a vezetékmentes töltés is az eddigieknél fontosabbá válhat, e téren szintén ígéretesek a fejlesztések.

Hirdetés


Kulcsszereplők: Samsung, LG, Arizonai Egyetem (HP)


Autonóm járművek

Szomorú tény, de igaz, hogy a közlekedési balesetek 96 százalékáért az emberi figyelmetlenség felelős. A gépeknél sokkal kisebb lehet ez az arány, hiszen egy processzor nem alszik el, nem türelmetlen, nem vonja el semmi az útról a tekintetét, éppen ezért a kutatók szerint jelentősen csökkenne a balesetek száma, ha a robotok átvennék a „volánt”. Nincs messze ez az idő, sőt tavaly már a PC World szerkesztői is vezethettek egy olyan autót, amely magától kanyarodott, illetve reagált vészhelyzet esetén. Valójában a technológia szinte már készen van, a jogászoknál pattog a labda, akiknek azt kell eldönteniük, majd megszövegezniük, hogy egy autonóm jármű balesetekor ki vonható felelősségre.
 


Talán tíz éven belül döntésre jutnak, és akkor – elsőként a felső-, majd a középkategóriában – megjelenhetnek azok a személygépkocsik, teherautók, amelyeknek elég lesz bemondanunk a célt, hogy utána a kedvenc sorozatunkat nézzük, vagy olvassunk menet közben. A Mercedes egy pontosan erre képes koncepciójárművet vitt ki Las Vegasba, melyben még a belső üléseket is egymással szembe fordították. De nemcsak a német cég, hanem az összes vezető autógyártó készül az új világra, mindegyikük ebben látja a jövőt. Nehéz lesz, de el fogjuk engedni a kormányt.


Kulcsszereplők: Google, Mercedes, Toyota



Intelligens otthonok

Hirdetés

Már internetre csatlakozik a tévénk, talán a villanykörténk, de ez még mindig semmi! A hűtő, mosógép, sütőlap, termosztát, porszívó, kávéfőző stb. még nem lett behálózva, pedig már ezen eszközökbe is könnyedén beépíthető egy miniszámítógép és egy Wi-Fi adapter. A cégek jelenleg is keresik, hogy mi az a funkció, amellyel eladhatóvá válnak a termékek. Van például olyan sütő, ami a hűtőben lévő alapanyagok alapján ajánl fel recepteket, majd ha az egyiket jóváhagyjuk, automatikusan beállítja a hőmérsékletet és az időzítőt. Az se lenne rossz, ha folyamatosan nyomon követhetnénk hűtőszekrényünk tartalmát, és a megromló, elfogyott tojások helyett egy pöccintéssel újat rendelhetnénk.
 


Fontos kényelmi funkciók, de nem ezek lesznek elsőként azok, amelyek miatt a behálózott otthonok hívei leszünk. Pénztárcánkon keresztül fognak meggyőzni bennünket, pontosan ezért először az okostermosztátok terjedtek el, segítségükkel, kis befektetéssel sokat spórolhatunk, hiszen nem fűtik feleslegesen a lakást, ha nem tartózkodik otthon senki. Viszont ha közeledünk, akkor rákapcsolnak, hogy mire hazaérünk, újra a kellemes meleg várjon ránk. S mivel az újabb szenzorokkal már a víz- és áramfogyasztásunkat is mérhetjük, nagy jövőt jósolunk e területnek.


Kulcsszereplők: Nest (Google), Belkin, IFTTT


3D-nyomtatás

Hirdetés

Jelenleg a mostanra már elcsépelt „kézműves” jelző fedi le azt, ami nem tömeggyártásban készült. A jövőben ez változhat, hiszen a 3D-nyomtatás segítségével nem kell majd elmennünk a boltba például egy szedőkanálért vagy éppen egy csavarhúzóért, otthon is elkészíthetjük azt. Persze első körben nem lesz olcsó mulatság, de minél inkább kiszélesedik a piac, annál olcsóbbak lesznek az alapanyagok, és bizakodásra ad okot, hogy a MakerBot a CES-en már egy olyan printert mutatott be, ami fém, fa és kő alapanyagból is tud nyomtatni, ráadásul a tavalyi modellekhez képest fele áron.
 


A prototípusgyártás lesz az a terület, amit elsőként meghódítanak majd a 3D-nyomtatók, bár itt talán már indokolt a múlt idő használata. Utánuk érkeznek azok, akik eddig külön és drágán gyártatták le az egyes alkatrészeket (például veterán autósok), majd kiszélesedik a tömeg. Elképzelhető, hogy a jövőben például nem lesz gond az alkatrészellátással; ha egy termék kivonul a piacról, a gyártó elérhetővé teheti annak 3D-modelljét, így azt később – meghibásodás esetén – a vásárlók kinyomtathatják. Természetesen nagy szerep hárul majd a modellezőkre és a kreatív szakemberekre, de az is lehet, hogy fejlett kamerákkal bármit képesek leszünk digitalizálni. Az biztos, hogy a Jetsons utópiája nem tűnik elrugaszkodottnak.


Kulcsszereplők: MakerBot, Autodesk, 3D Systems


Neuromorfikus gépek

Még mindig a Neumann-elv szerint épülnek fel napjaink számítógépei, ám többek között az Európai Unióban (Human Brain Project) már kutatják, hogy miként lehetne az emberi agyhoz hasonló számítógépeket létrehozni. A tudósok az évtized végére remélnek áttörést, amikor a szoftverek képesek lehetnek hozzánk hasonlóan felismerni az alapvető mintákat, érzékelni és tanulni. Sokan a Skynet megvalósulásától félnek (például a túl okos mesterséges intelligenciával kapcsolatban már Stephen Hawking és Elon Musk is kifejtette aggodalmát), ám a kordában tartott okos szoftverek olyan összefüggéseket is feltárhatnak, amelyeket egy korlátozott kapacitású emberi agy csak lassan vagy egyáltalán nem fedezne fel.
 


A Qualcomm is nagy fantáziát lát ebben a területben, a mindössze egy okostelefonchippel felszerelt robotjuk például a korábban nem látott tárgyakat is fel tudja ismerni, és a tudásához mérten kategorizálni azokat, mondjuk szín szerint. A technológiát egyelőre fizikai korlátok hátráltatják, hiszen egy ilyen összetett rendszerhez olyan számítási kapacitás szükséges, amivel még a szuperszámítógépek sem rendelkeznek. Gyorsabb tranzisztorok, erősebb processzorok, hatékonyabb hűtések kellenek, hogy az emberként gondolkodó gépek elterjedhessenek.

Hirdetés


Kulcsszereplők: IBM, Qualcomm, Human Brain Project


Stream médiafogyasztás

Évről évre növekszik az on-demand tartalomfogyasztás részaránya, miközben a lineáris tévézés, rádiózás veszít népszerűségéből. Ha valaki egyszer rákap a bármikor elindítható műsorok ízére, az többé nem akar lemondani a streamelt tartalmakról, nem kell végignéznie a legújabb brazil szappanoperát csak azért, hogy belepillantson a híradóba. Egyre kevésbé fontos a médiumok birtoklása, a Spotify mellett nem keresgéljük CD-inket, azonnal elindíthatjuk őket a felhőből. Szerencsésebb országokban már a filmekkel és a sorozatokkal is ugyanez a helyzet, teljesen mellékessé válik, hogy valamit lokálisan vagy online futtatunk, lényegében ugyanazt kapjuk, azonnal.
 


Az elkövetkező években még többen vándorolnak majd át az on-demand műsorszolgáltatókhoz, ami teljesen átalakíthatja a jelenlegi médiaviszonyokat. A híradót a YouTube-on fogjuk nézni, több rivális kínálatából kiválasztva a nekünk megfelelőt, és felértékelődik majd az exkluzív tartalmak szerepe. Egyre nehezebb lesz a média ellenőrzése, a hagyományos szerkesztőségek mellé videobloggerek tömege lép be, a „kapuőrök” szerepe csökken, bárhol-bármi történik, az azonnal nagy nyilvánosságot kaphat. Vagyis a társadalom ellenőrző szerepe nő, amit minden demokráciában csak üdvözölni lehet.


Kulcsszereplők: Netflix, Spotify, YouTube (Google)


Digitalizált egészség

Hirdetés

Talán ez az a terület, ahol a legjelentősebb változás várható az elkövetkező tíz évben, és remélhetőleg az újdonságok nemcsak a magánpraxisoknál, hanem a közellátásban is megjelennek. Hosszabb, egészségesebb és tartalmasabb élet – olyan előnyök ezek, amelyek mindenkinek kézzelfoghatók és kívánatosak, azaz jelentős kereslet lesz e megoldásokra. A vérnyomás-, aktivitás- és vércukormérő szenzorok már kereskedelmi forgalomban megvásárolhatók, azaz az első lépést már megtettük. A következő lépcsőfok – ahogy arra későbbi cikkünkben külön kitérünk – az elszigetelt adatok és a háziorvosok összekapcsolása, akik a hatalmas információhalmaz segítségével folyamatosan nyomon következik pácienseik egészségügyi állapotát. Ha a bioszenzorok mérései alapján valaki éppen egy krónikus betegség felé robog, még időben, korai stádiumban közbeléphetnek, illetve később a felépülést, regenerálódást is nyomon követhetik.
 


A hatalmas adathalmaz segítségével a járványok is hamar megfékezhetők, illetve a betegségek is jobban megismerhetők lesznek, ami hatalmas segítséget jelent majd az egészségügynek. Testünk minden apró rezdülése digitalizálva lesz, így mi is sokkal jobban megismerhetjük saját magunkat, és mindez az egészségesebb élet felé terelhet minket. Vegyünk például egy szélsőséges példát, az okosfogkefét, ami első hallomásra mulatságosnak hathat, pedig kifejezetten jól jön az, ha valaki folyamatosan figyelmeztet minket fogaink ápolására.


A szép új világban a távgyógyítás is elfogadottá válhat, nem csak tévéműsorok önjelölt gyógyítóihoz fog kötődni. Mindez csökkentheti az ellátás költségeit, a 3D-nyomtatók segítségével pedig akár bőrt vagy belső szervet is nyomtathatnak majd az orvosok. Sőt, még az is elképzelhető, hogy az agyba építhető chipekkel az agykárosultak is megmenthetők lesznek.


Kulcsszereplők: Proteus, Withings, Misfit


Kiterjesztett és virtuális valóság

Hirdetés

Elsőre divathóbortnak tűnhetnek az okosszemüvegek, pedig valójában megfelelő applikációk birtokában rendkívül hasznosak. Az elénk vetített képnek köszönhetően ugyanis a fizikai és a virtuális világ határai összemosódnak, olyan információk jelenhetnek meg közvetlenül a szemünk előtt, amelyeket korábban még elképzelni sem mertünk. A repülőgép-pilóták például mindig láthatják, hogy éppen milyen útvonalat kell bejárniuk, az orvosok a páciensre tekintve azonnal megkaphatják a főbb élettani adatokat, ami műtét közben életmentő lehet, illetve a rendőrök csupán nézelődés közben, külön keresés nélkül is leleplezhetik a kőrözött személyeket és járműveket. Sok munkakőrben elterjedhetnek ezen eszközök, így vélhetően öt-hat éven belül nem lepődünk majd meg, ha szembe találkozunk velük és viselőikkel az utcán. Azt viszont egyelőre nem látjuk, hogy magánfelhasználásra is hasonlóan erős érveket lehetne felsorakoztatni mellettük. A navigáción és az azonnali értesítéseken túl kevés az előnyök sora, talán nem véletlen, hogy a Google Glass sem tudott még igazán befutni, illetve hogy a riválisok inkább az üzleti felhasználókra fókuszálnak első körben.
 


Az Oculus Riftet megvizsgálva úgy tűnik, hogy szórakozásra a virtuálisvalóság-szemüvegek lesznek alkalmasak, amelyeket kifejezetten otthoni használatra fejlesztettek. Első körben a játékfejlesztők fedezték fel a benne rejlő potenciált, ám napjainkban már oktatási célzattal is készülnek a sisakhoz applikációk, és még mindig nem aknázták ki a lehetőségeket. A hasonló termékekkel ugyanis a világ egy távoli pontjára is „átrepülhetünk”, például bejárva a Gizai piramisokat a nappalinkból, vagy e módon látogatást tehetünk az egyik űrállomáson, akár pilótaként is kipróbálva magunkat. Nem lennénk meglepődve, ha a hasonló szemüvegeket előszeretettel használnák az oktatásban.


Kulcsszereplők: Oculus VR (Facebook), Google, Epson

 

Hirdetés

Hasonló érdekességeket olvashatsz az aktuális PC Worldben is. Éves előfizetéssel ráadásul most 6 960 forintot is megspórolhatsz!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.