Világszerte egyre nagyobb gondot jelent a tömeges méhpusztulás, amely mögött ugyan több egymásra ható ok húzódik, összességében viszont magabiztosan kijelenthető, hogy az emberi tevékenység miatt (pl. mérgező növényvédő szerek használata) alakult így a helyzet.
Tekintve, hogy a méhek és a hasonló beporzó rovarok munkája alapvető fontosságú a mezőgazdaságban, a világnak égető szüksége lenne rá, hogy minél hamarabb előálljunk a megoldásokkal. Az erre vonatkozó kutatások egyik területe a robotméhekkel kapcsolatos munka, amely most történelmi áttörést ért el.
A Washington Állami Egyetemen (WSU) létrehozott Bee++ ugyanis az első olyan robotméh, amely 6 szabadságfokkal bír, vagyis minden irányba stabilan mozog, s ezzel élethűen utánozza egy repülő rovar képességeit. A prototípus fázisnál járó fejlesztés szénszálból és fényvisszaverő fóliából készült, a meghajtásáról pedig négy könnyűszerkezetes szárny gondoskodik.
Ez egy mindössze 95 milligrammos és 33 milliméteres robotot eredményez, amely másodpercenként 160 szárnycsapással marad a levegőben. A Bee++ vezérlését matematikai műveleteken alapuló speciális kontrollerekkel oldották meg, ehhez viszont lényegében mesterségesen kellett újraalkotniuk egy rovar agyát. A robot további különlegessége, hogy még azt a rendkívül összetett csavaró manővert (yaw) is leutánozza, amit a méhek alkalmaznak a beporzás során.
A projektért felelős tudóscsapat vezetője, Néstor O. Pérez-Arancibia az egyetemi lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kutatók már 30 éve dolgoznak a repülő robotrovarok kifejlesztésén, amelyek egy napon nemcsak a virágok beporzásában, de például a szűk helyeken való kutatási és mentési műveletekben, valamint a környezet megfigyelésében és a biológiai kutatásokban is hasznosnak bizonyulhatnak.
