AMD Yukon: jobb későn, mint soha

|

Az ultrahordozható platformot a netbookok fölé, de a vékony és könnyű gépek alá pozicionálják. Létezik ilyen piaci szegmens?

Hirdetés

A Yukon platform az Athlon Neo CPU-ra és az AMD RS690E és SB600 chipsetre épül. A processzor egymagos és a K8 mikroarchitektúrára épül, a lapkakészletbe pedig az ATI Radeon X1250 grafikus vezérlőt integrálják. A korábban Huron kódnéven futó Neo MV-40 1,6 gigahertzes órajelű, a másodszintű gyorsítótárának mérete 512 kilobájt, és 65 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiával készül. A 27×27 milliméteres területű (tokozva) processzor maximális hődisszipációs mutatója pedig 15 watt.

 

Hirdetés

A Yukon platformhoz opcionálisan választható az ATI Mobility Radeon HD 3410 diszkrét grafikus vezérlő is. Az idén később várható a platform kétmagos változata is - kódneve Congo. A majd abban dolgozó processzorhoz már az RS780M északi és az SB710 déli hidat társítják, így grafikus vezérlője is magasabb teljesítményű, hiszen a Radeon 3200-as mag dolgozik benne.

 

 

Hirdetés

Az AMD a Yukont az olcsó netbookok és a drága ultrahordozható, vagy vékony és könnyű (ultraportable, thin and light) noteszgépek közé pozicionálja az újdonságot. Ezzel kapcsolatban két kérdés is felmerül. Egyfelől a platform együttes jellemző fogyasztása 25 watt alatt van, így könnyedén építhető belőle a jelenlegi netbook-kínálat felső kategóriáját képviselő, 10 hüvelykes kijelzővel szerelt gép. Kérdés tehát, hogy a gyártók mennyire követik majd az AMD a platform pozicionálására vonatkozó elképzelését. Másfelől az is jó kérdés, hogy hajlandóak-e a felhasználók többet áldozni a jelenlegi netbookok bruttó 100 ezer forint körüli áránál egy netbookhoz hasonló méretű, izmosabb gépre ebben a méretszegmensben. Pontosabban: van-e igényük az Intel Atoménál nagyobb teljesítményre.

 

Nem vitás, hogy az Intel Atom teljesítménye mai mércével gyengécske, ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a CPU tudása a netbook-kategória igényeinek - webböngészés, elektronikus levelezés, klasszikus irodai alkalmazások futtatása, VoIP, multimédia lejátszás - megfelel, és az alacsonyabb teljesítményt hosszabb akku-üzemidővel hálálja meg. Az is igaz, hogy egy Atom-alapú rendszert könnyedén zavarba lehet hozni, ha egyszerre több, Flash-animációval megtűzdelt weboldalt nyitunk meg, vagy például HD-videót akarunk lejátszani rajta. (Persze közel sem biztos, hogy a netbook tulajdonosok így, ilyen feladatokra használnák gépüket.)

Hirdetés

 

 

Az AMD-nek meg kell küzdenie a teljes noteszgép-piacot uraló Intellel, ahol már tavaly szeptember vége óta készen áll az Atom kétmagos változata, csakhogy ellenfelek híján semmi okuk nem volt a piacra dobni azt. Egészen biztos, hogy abban a pillanatban, ahogy a piacon megjelenik a Samsung VIA Nano alapú N20-as netbookja vagy a Yukonra épülő gépek, akkor az Intel előhúzza a tarsolyából a kétmagos Atomot.

Hirdetés

 

Ami a Yukont illeti, már megvan az első fecske a HP Pavilion DV2-képében. A 12,1 hüvelykes kijelzővel szerelt gép tömege 1,7 kilogramm, a vastagsága 25 milliméter, de éppúgy nincs optikai meghajtója, mint a netbookoknak. A magnéziumötvözetből készült gép ára 700 dollárról indul, ami a jelenlegi árfolyamon nagyjából 140 ezer forint.


A cikk testvéroldalunkról, a Computerworld-ről származik.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.