Hirdetés

Gyorsteszt: Gigabyte GeForce GTX 480

|

Az NVIDIA első DirectX 11-es architektúrája kissé felemásra sikerült. Számos előny és hátrány sorolható fel az új GeForce vezérlők mellett, többek között ezekről is esik szó a Gigabyte kártyáját bemutató cikkünkben.

Hirdetés

Közel fél févvel az AMD HD 5000-es grafikus vezérlőinek bemutatása után az NVIDIA is elkészült első, DirectX 11-es megoldásaival. A köztudatba Fermi kódnéven bekerülő architektúra nagy nehezen, de elnyerte a végleges formáját, és végeredményként két asztali gyorsítóként jelenhet meg a számítástechnikai boltok polcain. Az óriási, 529 mm2-es lapka legyártása közel sem sikerült olyan zökkenőmentesre, mint azt anno a gyártó eltervezhette. A TSMC 40 nanométeres gyártósoraival korábban az AMD-nek is akadtak nehézségei, ám mivel a legnagyobb méretű Cypress lapka is csak 334 mm2, ezért viszonylag hamar normalizálódott a helyzet. A Fermi nagy mennyiségű gyártására sem kell már sokat várni, csak épp ebben a helyzetben, egy ilyen erős palettával rendelkező konkurens mellett minden hét és hónap számít. A legutóbbi információk szerint május végére már elegendő mennyiségben lesznek elérhetők az új GTX-ek, sőt, egy-két gyártónak már arra is lesz lehetősége, hogy egyedi hűtéssel vagy nyomtatott áramkörrel szerelt kártyát is piacra dobhasson.

 

 

A közel jövő tehát valamelyest szebb fényben tüntetheti fel a Santa Clara-i vállalat új termékeit, hiszen ha nagy számban is elérhetők az újdonságok, akkor a sikerre is nagyobb az esély. Ez a siker persze egyáltalán nem garantált, hiszen tetemes hátrányból indul a Fermi, amiről a felhasználók azt gondolhatják, hogy volt idő arra, hogy úgy alakítsák ki az architektúrát, hogy teljesítményben a Radeonok felett nyissanak a csúcskártyák. Kicsit naiv ez a gondolatmenet, de sokan ezt várják az új GeForce-októl. A DirectX 11-es API-t használó játékokból ugyan még mindig elég kevés készült el, ezért egyelőre nem lehet tisztán látni, hogy a két gyártó közül melyik dolgozott jobban. Épp ezért zömében a "régi" DX9/10-es játékokban nyújtott sebesség alapján fognak dönteni a vásárlók, és ezen a téren bizony igen vegyes lehet a kép.

Új GeForce-ok Fermire építve


De még mielőtt rátérnénk az egyes vezérlők konkrét teljesítményére, nézzük, milyen kártyákat épített a Fermire az NVIDIA. Jó szokás szerint ismét a felső kategóriát célozták meg elsőként, és rögtön két vezérlővel próbálják meg tompítani a HD 5800-as Radeonok sikerét. Kis érdekesség, hogy a GTX 480 néven futó csúcsmodell sem használja/használhatja ki az architektúra teljes erejét, a lapkában található 512 darab stream processzorból csupán 480-as engedélyeztek a mérnökök. E korlátozással nyilvánvalóan több dolgon, problémán kívántak enyhíteni, egyrészt a működőképes lapkák száma is nagyobb lehetett, másrészt az óriási mag termikus és fogyasztási paramétereit is egy bizonyos szint - 300 W - alá kellett csökkenteni. Pletykák szerint valamivel később elképzelhető, hogy érkezik egy erősebb csúcskártya is, a már említett 512 darab stream processzorral, ám véleményünk szerint a piac nem erre, hanem jóval nagyobb készletekre áhitozik. A CUDA-magokként is nevezett kis számolóegységek 1401 MHz-en üzemelnek a 480-as modellben, a grafikus lapka pedig 700 MHz-en jár. Ezek az értékek körülbelül egálban vannak az előd GTX285 órajeleivel, igazak lehetnek azok a pletykák, melyek szerint a gyártó mindenképp magasabb üzemfrekvenciákat szeretett volna elérni a Fermivel. Később minden bizonnyal ez lehetségessé válik, addig azonban a maguknak a felhasználóknak kell tenni a magasabb órajelekért.

 

 

Ami a kártya memória alrendszerét illeti, megtörtént a szükséges előrelépés, az NVIDIA is áttért a GDDR5-ös modulok alkalmazására. A GTX 480-as vezérlőn 384 bit szélességű a memóriabusz, amely az effektív 3696 MHz-es órajellel együtt 177,4 GB/másodperc adatátvitelt eredményez. A sávszélesség tekintetében rekordernek számít a kártya, órajelben viszont a Radeonok állnak jobban. Ezek az eltérések a memóriabusz felépítéséből adódnak, a két gyártó évek óta teljesen más megoldást használ. A fedélzeti memória 1536 MB kapacitású.

 


 

A GTX 480 azonnal észrevehető ismertetőjegye a masszív, már-már brutális hűtőborda, amire mindenképp szükség volt a gyártás során. Ennél a hőcsöves, fedetlen fémtömegnél vélhetően nem lehetett volna hatékonyabb megoldást találni a csúcsmodellre. A bordázatot egy igen erős motorral felszerelt ventilátor próbálja átszellőztetni, ami mindenképp rossz hír azok számára, akik halk videokártyára vágynak. Tapasztalataink igen vegyesek a GTX 480 hűtésével kapcsolatban. Üresjárat esetén, amikor a mag mindössze 51, míg a memóriák 67 MHz-en üzemelnek, véleményünk szerint nincs probléma a zajkibocsátással, egy felső kategóriás vezérlőhöz képest átlagos a zajszint. A gond a terhelés megkezdésénél kezdődik, egy extrém módon tesszellált technológia demó futtatása esetén 1-2 perc elég ahhoz, hogy zavarja köreinket a kártya. Hosszan tartó terhelés esetén mindenképp fejhallgató vagy egyéb hangkeltő ajánlott, a szélzaj ekkor a Radeon HD 2900XT hűtéséhez mérhető.

 

 

 

Kisebb, gyengébb, halkabb


Jóval kellemesebb a helyzet a GTX 470-nél, ami több ponton is kevesebbet nyújt, mint a testvérmodell. A stream processzorokból csupán 448-at engedélyezett az NVIDIA, amelyek 1215 MHz-en ketyegnek. Az összesen két letiltott SP-tömbbel rendelkező lapka közel 100 MHz-cel kisebb órajelen, egészen pontosan 607 MHz-en üzemel, továbbá feltételezésünk szerint az alapfeszültség is alacsonyabb. A memóriabusz nagysága 320 bitre csökkent, az 1280 MB-nyi GDDR5-ös memória pedig 3348 MHz-es órajelen üzemel. Az így elért sávszélesség 133,9 GB másodpercenként.

 

 

Az alacsonyabb órajelek és az egyéb, negatív irányú módosításoknak köszönhetően egyszerűbb hűtéssel is beéri a GTX 470. A nyomtatott áramkörön túllógó hőcsövek eltűntek, de ez nem jelenti azt, hogy a műanyag váz alatt ne lennének, a GPU-val közvetlen kapcsolatban lévő csövek. Mivel maga a kártya is kisebb, ezért a borda mérete is csökkent, illetve abban sem vagyunk biztos, hogy ugyanaz a ventilátor lenne a 470-esen, mint amit a csúcsverzióra terveztek. Eddig nem beszéltünk róla, de azonnal észre lehet venni a nyomtatott áramkörökbe vágott két kis rést, amelyeken keresztül további friss levegőt szívhatnak be a ventillátorok. A GTX 470 hangjával kapcsolatban csak jókat mondhatunk, hosszabb terhelés esetén sem válik zavaróvá a ventilátor által keltett zaj, üresjáratban pedig szintén alig lehet hallani valamit.

 

Mivel felső kategóriás vezérlőkről van szó, ezért nem feltétlenül szerepel első helyen a vásárlási szempontok között a fogyasztás. Ettől persze még érdemes beszélni ezekről az adatokról, pláne, mivel adott esetben extra beruházásra is szükség lehet a kártyák hűsen tartása érdekében. Az NVIDIA hivatalosan 250 és 215 watt fogyasztást adott meg, ám ezek átlagos értékek, teljes terhelésen többet fogyasztanak az új GTX-ek. Csak egy példa: a 480-as csúcsmodell bizonyos esetekben akár még a két GPU-val szerelt HD 5970-nél is képes többet fogyasztani, ami kissé kellemetlen az NVIDIA-ra nézve. A kártya tápellátásának még könnyedén meg lehet felelni - 6+8 tűs PCIe-tápcsatlakozás -, ám arra is figyelni kell, hogy egy márkás, 600-650 watt összteljesítményű tápra szüksége lesz a vezérlőnek. A GTX 470 esetében ez a követelmény 550 wattra csökken, illetve két 6 tűs PCIe-tápcsatlakozó elegendő az üzemeltetéshez.

 

 

Az adott számítógépháztól függ, hogy mennyire kell odafigyelni a GTX-ek kiegészítő hűtésére. Nyilvánvalóan, egy régi típusú, légcsatornáktól mentes váz nem teljesen megfelelő ezeknek a kártyáknak, ha pedig még zsúfoltan, egymáshoz közel helyezkednek el a beszerelt komponensek, akkor ne nagyon akarjuk beszerelni pl. a GTX 480-at. Ekkor érdemes vásárolni egy három-négy csendes ventilátorral szerelt, logikus módon kialakított belsővel rendelkező számítógépházat, főleg, ha szeretnénk, hogy a nyári kánikulát is túlélje a gép.

 

Tesztek

A Gigabyte biztosított elsőként tesztkártyát számunkra, így az egykártyás méréseket ezzel a típussal végeztük el. Ezzel már el is árultuk, hogy az SLI-konfigurációkat is lemértük természetesen, ám azokat később publikáljuk. Összehasonlításképpen egy HD 5870-es mérési sor is szerepel táblázatunkban, amely számaiból könnyedén kiderül, hogy a két újdonság pontosan hol is áll a teljesítménybeli ranglétrán.

 

Tesztkonfiguráció:


- Gigabyte X58A-UD7 alaplap
- Intel Core i7-980X processzor
- 3×2 GB Apacer DDR3-2000 MHz memória
- Kingston SSDNow V 128 GB háttértár
- In Win Commander 1200 W tápegység
- Gigabyte GV-N480D5-15I-B
- ASUS EAH5870/2DIS/1GD5

- NVIDIA GeForce GTX 470


- Windows 7 Ultimate x64
- NVIDIA GeForce 197.41 WHQL
- ATI Catalyst 10.3

 

 

 

A programokat a 3DMark Vantage kivételével mind 1920×1080 képpont felbontáson futtatuk, a Futuremark mérőalkalmazásánál a Performance profil szerint mértünk. A Unigine Heaven 2.0 technológiai demó esetében az első érték a normál, míg a második az extrém szintű tesszellálást jelenti. Egyéb esetekben a programokban elérhető legmagasabb képminőséget állítottuk be.

 

Az eredmények nagyjából azt a teljesítménybeli viszonyt tükrözik, mint amit az NVIDIA is jelzett korábban, azaz a GTX 480 egy hangyányival gyorsabb a HD 5870-nél, a 470-es modell pedig olykor egészen közel férkőzik az 1600 darab shader processzort tartalmazó csúcs Radeonhoz. Ha csak tehát ezeket az adatok nézzük, akkor az NVIDIA jól oldotta meg a házi feladatát, a Fermi-alapú GeForce-ok kellően erős ellenfélként viselkednek. A helyzet azonban ennél - sajnos - jóval bonyolultabb.

 

Árak és összegzés

A tesztünkben szereplő Gigabyte GV-N480D5-15I-B hazánkban jelenleg körülbelül bruttó 145-148000 ft-os áron kapható, míg egy referencia tervek szerint készült Radeon HD 5870 - akár a Gigabyte-tól - 105-110000 Ft-ba kerül. Ez közel 40000 Ft-os különbség, ami tudásra vagy teljesítményre átkonvertálva egyszerűen nem létezik a két vezérlő között. Mindkét gyártó fel tud mutatni saját technológiákat, szolgáltatásokat, tehát ezek nem lehetnek döntő tényezők, maradnak az egyéb sajátosságok. A melegedés, fogyasztás és zaj tekintetében egyértelműen a Radeon jelenti a nyerő választást, a GTX 480-at kevesen tudják majd elviselni azok közül, akik most vásárolnak először csúcskártyát.

 

 

Inkább a GTX 470-et ajánlanánk azoknak, akik feltétlenül megismerkednének a Fermi architektúrával. Ugyan itt sem lesz könnyű túllendülni az árakon, de legalább az egyéb tényezőkkel kevésbé kell foglalkozni. A Gigabyte 99000 Ft-ért árulja jelenleg saját GTX 470-es kártyáját, ami legfeljebb 10000 Ft-os előny egy HD 5870-hez képest. Erre a különbségre sokan már rábólintanának, de az elhamarkodott döntések helyett érdemes inkább megnézni, hogy a HD 5850 és 5830 Radeonok mennyibe is kerülnek pontosan. Előbbi referencia modelljeit 73-74000 Ft-ért lehet megvásárolni, utóbbi pedig alulról közelíti a 70000 Ft-os árszintet. Ismét egy tekintélyes árkülönbség - körülbelül 30000 Ft - a két nagy gyártó között, és a valóságban természetesen nem ad ennyivel nagyobb teljesítmény a GTX 470 a HD 5850/5830-hoz képest.

 

Az új GeForce kártyák tehát jók és erősek, de ilyen árak mellett mégis a Radeonokat érdemes választani. Ha valaki mégis egy például GTX 480 mellett tenné le a voksát, akkor bátran megveheti a Gigabyte kártyáját, ám nem árt tudni, hogy semmiféle plusz nem jár a gyártó logójával, a piacra került GTX 480-akat csak a dobozok és a matricák különböztetik meg egymástól. Hamarosan ez változni fog, de az már egy másik történet...

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A Project029 Magyarország Kft. közleménye
Bezár