Így működik a RAID

|

A RAID-től nem szabad megijedni, gyorsít, adatbiztonságot ad és nem is drága.

A RAID, azaz Redundant Array of Independent Disks nem új találmány, de ahhoz, hogy akár otthoni felhasználók számára is elérhetővé váljon, előbb a tárolók és vezérlők árának kellett zuhannia egy egészségeset. A vezérlők közben rengeteget fejlődtek is, a merevlemezeknél pedig megjelentek a kifejezetten RAID-re optimalizált modellek. A technológia viszonylag egyszerű elgondolás alapján épül fel, vagyis több tárolót kezel egy kellően erős vezérlő párhuzamosan. Ebből kétféle előnyünk származhat: adatbiztonság vagy az adatátvitel sebességének növekedése, illetve a két előnyt kombinálhatjuk is, ám ehhez több mint két tárolóra lesz szükségünk.

Hirdetés

Vezérlők

Ahogy azt már múlthéten bemutattuk, a RAID ma már szinte minden alaplapon elérhető szolgáltatás. Az alaplapi vezérlőkben megtalálható RAID már többféle üzemmódot is támogat, emellett kezelik a TRIM-et és a szoftverük is könnyen használható.

A modern oprendszerek (így a Windowsok is) képesek szoftveres RAID tömbök felépítésére és kezelésére. Ez logikailag pontosan ugyanúgy fog működni, mint egy hardveres megoldás, de fontos tudnunk, hogy mindent szoftver végez, vagyis terheli a CPU-t és a sebesség sem lesz ideális.

Végül ott vannak a hardveres megoldások. Ezek a célkártyák komoly, sok merevlemezes RAID tömböket kezelnek, mindent dedikált chippekkel oldanak meg, vagyis nagyon gyorsak. Cserébe itt az ár is nagyon magas lesz, ezért csak professzionális felhasználás esetén van értelme ilyen kártyára beruházni.

 

 

RAID 0: Turbo rendszertár

Ha szeretnénk, hogy rendszerünk és minden programunk pillanatok alatt induljon, ugyanakkor a szuper sebességért tárhellyel se kelljen fizetnünk, RAID 0-t aktiváljunk – ilyenkor a sebesség közel duplájára nő. Amiről nem szabad megfeledkezni, az az adatbiztonság, ugyanis a két, összefűzött tárolóból – legyen az akár SSD, akár HDD – ha csak az egyik is elromlik, minden adatunknak búcsút inthetünk, ezért az automatizált rendszermentés kötelező ilyen rendszereknél.

A RAID 0-hoz minimum két darab, azonos tárolóra lesz szükségünk. A vezérlő ebben a módban párhuzamosítja a tárolók elérését, így nő az olvasási és írási teljesítmény is. Az összefűzés során ugyan elveszítjük a hibatűrést, cserébe eltérő kapacitású lemezeket is használhatunk, de a tömb mérete a kisebb kapacitású tároló duplája lesz – a fennmaradó helyet tömbön kívül, vezérlőtől függően még felhasználhatjuk.

 

 

RAID 1: Biztonsági játékos

A mirroring során minden adat párhuzamosan tárolódik mindkét tárolón. A logikai lemez kapacitása a kisebb tároló kapacitásával lesz egyenlő. Sebességben az olvasásnál fogunk gyorsulást tapasztalni, ugyanis ez párhuzamosan történik, ugyanakkor az írás normál sebességű marad. A RAID 1-et azért lehet szeretni, mert a hibatűrés megduplázódik (külön-külön is teljes értékű adatot tárolnak a lemezek).

 

 

RAID 5: Az arany középút

A RAID 5-öt könnyű megkedvelni, ugyanis egyszerre ad adatbiztonságot és nagyobb teljesítményt. Az elv itt az, hogy a paritás információt körbeforgó módban tárolja a vezérlő a lemezeken, nem csupán egy lemez dolgozik paritástárolóként, így ha bármelyik tároló meghibásodik, adataink továbbra is biztonságban lesznek. Amikor ezt a hibás egységet kicseréljük, a rendszer automatikusan felépíti az új meghajtót, hogy ismét teljes legyen a tömb.

A RAID 5 tömbhöz minimum 3 tároló szükséges, és mind az írási, mind az olvasási műveletek párhuzamosítva futnak, vagyis a sebesség is nő. Fontos tudni, hogy egy meghajtó hibáját tűri csak a rendszer, két hibás egységnél sérülnek az adataink is. A tömb mérete a legkisebb kapacitású tároló szorozva a (meghajtók számával-1), vagyis egy tárolónyi tárhelyet veszítünk.

A RAID 6 mindennek a kiterjesztése, ahol ugyan a paritásinformációk dupla akkora helyet foglalnak és több tárolóra is van szükségünk eggyel, cserébe viszont két meghajtó kiesését is elviseli a rendszer.

 

 

RAID 10

A néhány helyen 1+0-ként emlegetett felépítés lényege, hogy minimum 4 meghajtót használnak, melyeket előbb RAID 1-ben tükrözik párosával, majd ezeket a tömböket csíkozzák. A megoldás előnye, hogy megadja az adatbiztonságot és a sebességet is, viszont a tárhely a RAID 1-nél megismert tükrözés miatt feleződik. Előnye, hogy amikor kiesik egy tároló, csak az adott meghajtót kell újra felépíteni, nem a komplett altömböt. Létezik egy fordított módja is, ezt RAID 01-nek nevezik. Itt előbb RAID 0-ban csíkozzák a tárolókon az adatot, majd a tömböket tükrözik.

 

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.