Hirdetés

...és ön mikor vette első számítógépét?

|

Lassan 2010-et írunk, egy olyan évtized végéhez közeledve, amikor már a telefonok is többet tudtak, mint a hőskor számítógépei. Kis visszatekintés és nosztalgia - várjuk az Ön történetét is!

Hirdetés

Manapság egy átlagos háztartásban már nem is annyira a tévé vagy a vezetékes telefon a "műszaki alapfelszereltség", mint harminc éve, gyerekkoromban, hanem a számítógép. Legalább egy asztali gép vagy egy monitor áll valamelyik asztalon, de a notebook sem ritka. Akinek esetleg gyerekei vannak, azt láthatja, hogy ők már magától értetődően kalapálják a billentyűzetet és nyomkodják az egeret, nem úgy, mint húsz éve, amikor még különórákon lehetett BASIC nyelvet vagy épp Pascalt tanulni bonyolult könyvekből. Egyre egyértelműbb az is, hogy egy átlagos háztartás már "rá van kapcsolva" az internetre, ami már rég nem az a misztikus tudomány, mint akár tíz éve volt, és senki nem nevezi már (hála az égnek) információs szupersztrádának. De nem volt mindig minden ilyen magától értetődő. Nézzük, mikor milyen számítástechnikai környezet várt minket - aztán várjuk olvasóink történeteit is!


A hőskor - "főnök, egy nagy szekrény áll a telex mellett!"


Akik a hatvanas, hetvenes években találkoztak először valamilyen számítógéppel, az biztosan nem otthon történt, hanem valamelyik nagyvállalatnál, amelynek elég pénze vagy befolyása volt ahhoz, hogy valamilyen hatalmas "kompjútert" szerezzen be, főleg számolási feladatok automatizálására - könyvelési, számviteli feladatok meggyorsítására. Az egyszerűbben beszerezhető szovjet masinák is embertelen drágák voltak, de a nyugati modellek - például az 1961-ben bemutatott, még tranzisztoros alapon működő IBM Stretch vagy az Univac 9400 gyakorlatilag elérhetetlen álomnak tűnt.


IBM Stretch - még messze a "személyi" számítógéptől...


1971 végén egy felmérés szerint 120 számítógép működött az országban, ez a szám 1977-re, a következő ilyen témájú statisztika elkészítésének időpontjára 850-re módosult, melyeket két kategóriára, közepes (521 db) és mini számítógépekre (329 db) osztottak. Ezekből még mindig elenyészően kevés, talán továbbra is nulla volt az otthon használt gépek száma.

Hirdetés


Sinclair, Commodore és a nyolcvanas évek


Az 1979-ben bemutatott Zilog Z80 mikroprocesszorról tartják úgy, hogy elindította a személyi számítógép világhódító sikerét. Persze voltak már ilyen próbálkozások ezelőtt is, de a legelső igazán "divatos" mikroszámítógép a Sinclair Research Ltd. ZX80-as gépe volt 1980-ban, de a közbülső, ZX81 névre keresztelt megoldás után az igazi nagy durranást az 1982-ben megjelent ZX Spectrum 48K jelentette. Hadd morzsoljak el én is itt egy digitális könnycseppet, mivel első számítógépem nekem is egy ilyen csoda volt. Gumibillentyűs varázslat, kazettás magnóról érkező, jellegzetes hangú adathalmazzal, 16 színnel, amiből a legtöbben a fekete-fehér tévé miatt úgyse sokat láttunk, az inkább hírhedt, mint híres sprite-onkénti színezéssel - és persze a lehetőséggel, hogy a programokat egy jobb minőségű kazettás magnóval bárki lemásolgassa...


A ZX Spectrum és a C64 egy-egy ősrégi játékkal


A Spectrum után nem sokkal érkezett be az országba a Commodore 64, amely talán még nagyobb őrületet váltott ki Sir Clive Sinclair masinájánál. Meg is alakult a két gép fanatikus rajongótábora. A Spectrumosok a Commodore gyenge processzorsebességét (kb. 1 MHz) kritizálták, míg a C64 fanok a Speccy színkezelését és egycsatornás hangját gúnyolták. Így vagy úgy, az alapvetően legtöbbek által játékra és tanulásra használt gépek egyre gyakrabban szivárogtak be az irodákba is. Kezdetleges szövegszerkesztők, táblázatkezelők készültek rájuk, és az első tűs nyomtatókkal együtt már felbukkantak "játékmentes" környezetben is.

Hirdetés


Persze itthon is gyártottak számítógépeket, például azt a "HT-1080 Iskolaszámítógép" nevű csodát, amin jómagam is tanultam a BASIC nyelv alapjait. A gépet 1983-ban hozták forgalomba, és a Híradástechnika Szövetkezet gyártotta, igaz, egy licenc licenceként - az eredetije a Tandy TRS 80 Model I volt, amelyet a hongkongi EACA vállalat Video Genie néven gyártott - ez alapján készült a hazai változat.


Itthon persze még volt egy furcsa momentum, amikor a nyolcvanas évek második felében lépten-nyomon Enterprise számítógépet próbáltak rásózni az emberre. Ez a Z80-as processzorra épülő gép összesen 80 ezer példányban készült, de a nemzetközi sikertelenség miatt leállították a gyártást.
Magyarországon azonban ennek ellenére - vagy erre a tényre oda se figyelve - 20 ezer darabot rendeltek belőle, és későn kaptak észbe, hogy a későbbi fejlesztések és szolgáltatások hiányában elég nehéz lesz eladni a jónépnek. Míg a felhasználók is rájöttek erre, azért viszonylag sok fogyott a kissé későn érkezett gépből, és sokan még ma is nosztalgiával gondolnak rá.


Az IBM felemelkedése és osztódása

Hirdetés


Az első IBM PC-k közül talán az 1986-ban megjelent 286-os AT gépek jutottak be nagyobb tömegben Magyarországra. Az 1983-as XT utódaként kifejlesztett modellek már vérbeli munkagépek voltak - a nem létező grafika és a csipogó PC Speaker nem igazán dedikálta játékra a típust. Emlékszem, még a nyolcvanas évek legvégén is hüledezve írt róla a szakmai média, hogy egyesek már PC-re fejlesztenek játékot. Ez egészen addig furcsa utópiának tűnt, míg a hardvergyártók el nem kezdték kihasználni a moduláris, cserélhető alkatrészeken alapuló konstrukciót, és megjelentek az első CGA grafikus kártyák, vagy a kezdetleges (Cowon és társai) megoldások után 1990-ben napvilágot látott az Adlib hangkártya.

 


Egy ideig fej-fej mellett haladt a 286-osok és a Commodore Amiga gépek elterjedése. Amigát igen kevesen használtak üzleti célokra, viszont játékban, zenében és grafikában jó ideig verhetetlen volt. Az "ájbíemek" - amik persze szép lassan kezdtek nem csak IBM márkát jelenteni - addigra megtelepedtek az irodákban, és elkezdték leváltani az írógépeket és a kalkulátorokat. Szép lassan aztán a játékosok is felfedezték, amikor már nem kellett a Hercules monitorokon a szép emlékű "simcga.com" segítségével emulálni a négy színű megjelenítési módot. Az EGA, majd a VGA szabvány bevezetését követően 1991-ben az S3 megjelentette első "2D gyorsító" kártyáját, az S3 86C911-et, melynek nevében a Porsche 911-re utaltak a gyorsaság miatt...


Ráadásul szép lassan lemorzsolódtak a határok, nem csak politikai, de gazdasági értelemben is: megszűnt a nyugati termékek "bűnös" beáramlását gátló COCOM lista, az addig Trabantok ülése alatt becsempészett gépek helyett már nyugodtan elmehetett Bécsújhelyig a magyar, hogy vásároljon valami nyugati csodát, már persze ha volt rá pénze. Aztán egyre-másra nyíltak a számítástechnikai boltok Magyarországon is, és ezzel el is érkeztünk a hazai informatikai bummhoz.


A 90-es évek - perifériák és gyártók hegyekben


A kilencvenes évek első felében tehát virágzott a PC-alkatrészek piaca. Szinte hetente érkezett hír új gyártókról, a PC-k pedig mindenki kedvencévé váltak. 1993-ban megszületik az 586-os, azaz Pentium processzor, ám ekkor még egy ilyen alapokra épített gép aranyáron került boltokba. Egymás mellett ketyegtek a 386-os és 486-os rendszerek, de már érkeztek a pentiumok és a milliónyi periféria. Egyre többféle grafikus kártya készült, és a "kvázi-3D" kártyák, mint az S3 Virge vagy a Matrox Millennium után megjelentek az igazi 3D-s gyorsítók. Először másodlagos vezérlőként, mint a 3dfx Voodoo, majd pedig szép lassan kifejlődtek azok a grafikus kártyák is, amelyek már egybeépítve végezték a 2D és 3D feladatokat.


3dfx Voodoo gyorsítással Quake-ezni: egy időben sokak álma volt...


A hang tekintetében is meglódult az ipar, egy időben a Creative vált a vezető gyártóvá a SoundBlaster sorozattal (bár egy ideig nagy rajongással fogadták a Gravis Ultrasound kártyákat is). Egyre nőttek a merevlemezek, a 286-osok 20-40 megabájtos, vaskos háttértárai helyett lassan gigabájtokban kezdett számolni az ipar. A floppy pár vadhajtással próbálkozott ugyan, de lassan átvették a helyét az optikai meghajtók, előbb a CD, majd jóval később a DVD.

Hirdetés


Az évtized elején még természetes volt DOS-os gépeket látni mindenfelé, ahol csak akkor volt valamilyen Windows verzió, ha normális szövegszerkesztőt vagy táblázatkezelőt szeretett volna használni a tulajdonos. A Windows 95 azonban a megjelenése környékén felépített grandiózus kampánynak köszönhetően minden más alternatívát jóval maga mögé utasított - a DOS felhasználók végre elfelejthették a maximum nyolc karakter hosszú fájlneveket és egyéb bosszúságokat. Az internet sem volt már elérhetetlen, a kezdeti betárcsázós, szakadozós megoldások után egyre gyorsabb és stabilabb kapcsolatfajták érkeztek.


Manapság...


A "manapság" szót már a 90-es évek második felétől használom, hiszen a PC World olvasói közül a fiatalabbak is láttak már ekkoriban számítógépet. Ismerhetik a Windows 95 utódait, az egyre részletesebb vizuális élményt kínáló grafikus kártyacsodákat, az egyre nagyobb teljesítményű processzorokat - talán még ők is láttak Cyrix vagy VIA processzort, mielőtt az Intel és AMD páros mögül "kihalt" a farvízben lubickoló gyártók társasága. A kilencvenes évek második felében már nem volt csoda a mobiltelefon sem, amit az évtized elején még csak az igazán fontos(nak tűnő) üzletemberek hurcolásztak magukkal táskányi akkumulátorra kötve. Az új évezredben pedig elterjedtté vált a GPS, megjelentek a PDA-k, valamint elkezdődött egy olyan folyamat, amely még ma is tart: a határok összemosódása.

Hirdetés


Manapság egyre több olyan mobiltelefont látunk, amely szinte apróbb számítógépnek is beillik, a miniszámítógépek egyben navigációs eszközök is, egyre nagyobb divat az olyan "átmeneti" készülékek használata, mint a netbook vagy az UMPC. Megtanuljuk azt is, mi az a "felhő", amikor az interneten futtatunk programokat, vagy épp Google Docs-ban szerkesztünk szöveget. A lakásban és az irodákban is egyre kevesebb a kábel, biztonságossá és stabillá tehető a szinte mindenhol könnyen elérhető vezeték nélküli hálózat, és az sem csoda már, ha valaki a buszon ülve mobilneten keresztül néz valamilyen weblapot, vagy az iPhone-ján olvassa az e-maileket.


Meséljen ön is!


Nos, mint a fentiekből is látható, nekem az első számítástechnikai élményem egy 48 kilobájtos ZX Spectrumhoz köthető (az emulátor máig fent van minden aktuális gépemen). De önnek is voltak első élményei? Rejtegetett 20 megabájtos merevlemezt a Skoda kesztyűtartójában? Cserélgetett C64-es programokat a bolhapiacon? Próbált otthon Cowon hangkártyát forrasztgatni a Rádiótechnika sémája alapján? Nézzük, olvasóink közül ki, mikor lépett be az informatika világába, és kinek mi volt a legkorábbi kalandja!

Hirdetés


Természetesen ez a cikk is csak érintőleges áttekintés - most, ahogy átolvasom, annyi mindenről nem esik benne szó, ami lexikonokat is kitölthetne. Nincs Apple, az egér megjelenése, a nyomtatók fejlődése, vagy olyan érdekességek sem, mint a fényceruza vagy a 3D-s sisak. Csupán pár szeletét tudtam átadni minden korszak "életérzésének", hogy aztán átadjam a szót olvasóinknak. Minden érdekességre kíváncsiak vagyunk!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.