Hirdetés

Milyen gép való hozzád?

|

Számítógép-vásárlás vagy -bővítés előtt megéri tájékozódni. Három tipikus felhasználási területhez adunk tanácsokat.

Hirdetés

Lehet, hogy a szomszéd unokaöccse egyből konkrét gyártót és típust mondana, de érdemes inkább a magunk fejével gondolkodni, hogy ép idegekkel és eredményesen végighaladhassunk a gépválasztás és -bővítés aknamezején. Hagyjuk az olyan vallási vitákat, mint az Intel kontra AMD CPU vagy Nvidia kontra ATI párbaj, inkább a felhasználás, gyakorlat, garancia és piaci trendek oldaláról közelítsük meg a dolgot, mindenki jobban jár így.

Noteszgép vs. asztali PC

Már rég (2007 óta) túl vagyunk azon a ponton, amelytől fogva már több laptopot adnak el, mint asztali gépet. Egyértelműen a laptopvásárlás a trend, de van, akinek jobban jön egy asztali gép. Először is érdemes eldönteni, hogy mi melyik csoportba tartozunk. A komplett kiépítés, a mobilitás, kis helyigény és áramfogyasztás a laptopok irányába mutatnak. Ugyanakkor ésszerű áron az asztali munkaállomások tudnak csak brutális teljesítményt nyújtani, a laptopokban alkalmazott CPU és GPU modellek tervezésekor és hangolásakor inkább az energiatakarékosság és a hatékonyság a vezérszempont, nem pedig a nyers erő.

 

 

Hirdetés

Sok minden, amit egy új laptoppal automatikusan mindig megveszünk (billentyűzet, kamera, képernyő, sokszor operációs rendszer) már eleve rendelkezésünkre áll a meglévő, lecserélésre vagy bővítésre váró asztali PC-nkkel, ezeket már nem kell még egyszer megvennünk (és egy megszokott klaviatúra például sokat lendíthet a munkán, de a játékon is).

A bővíthetőség is az asztali gépek mellett szól (ha nem is olyan hosszú távon, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt), hisz egy laptopban legfeljebb memóriát vagy a merevlemezt lehet bővíteni. Tipikusan a videokártya cseréjével jelentős előrelépés érhető el a gamer teljesítményben, és egy CPU-foglalat élettartamán belül egy processzorcsere is eléggé esélyes lehet. A memóriabővítés szintén egyszerűbb és előremutatóbb lehet asztali rendszerekben. Ha pusztán nagy felbontású (Full HD) képernyőt szeretnénk – ami akár böngészéshez is jól jön, hát még tervezéshez, szerkesztéshez vagy játékhoz –, akkor vásárolhatunk utóbb egy monitort a laptophoz is, asztali PC-n persze általában eleve nagyobb terepen kezdhetünk. Jelen cikk tanácsai leginkább a munkaállomásokkal kapcsolatban hasznosíthatók.

Mielőtt döntenénk

Magyarországon a legtöbben noname konfigurációkat választanak, vagy ilyen összeállítását rendelik meg a számítógépbolt eladójától. Ezek olcsóbbak és szabadabban felépíthetők, ugyanakkor a legtöbb helyen csak alkatrésszinten vállalnak rá garanciát, azaz nem vihetjük vissza a gépet egyben, hogy majd a boltban ingyen kiderítsék, melyik komponens hibásodott meg.

 

 

Meghibásodás esetén magunknak kell diagnosztizálnunk, vagy ha nem megy, fizetnünk kell azért, hogy a szerviz ezt elvégezze. Jelenleg a memóriaárak még alacsonyan járnak, a merevlemezek viszont folyamatosan szárnyalnak az utóbbi egy-két év távol-keleti katasztrófáinak köszönhetően. Akár 10-15 ezer forintot is mérsékelhetünk egy új konfiguráció árán, ha mértéktartók vagyunk a merevlemez vásárlásakor, később pedig egy bővítéssel könnyen lehet, hogy olcsóbban érhetjük utol magunkat.

Hirdetés



Gép általános célra



Őrjítő, mikor arról faggatják az embert, hogy milyen gépet vegyen, ami olcsó, ámde mindenre jó. Ilyen nincs. Ehelyett most az otthoni vagy irodai használatra, alapfeladatokra szánt és kevésből is kihozható konfigurációk lehetőségeit részletezzük.

 

 

Hirdetés

Manapság alapfeladatnak számít ezen a területen az irodai alkalmazások (Microsoft Office, LibreOffice), a böngésző futtatása és a nagy felbontású (Full HD) internetes videók lejátszása. Előbbi igazán takarékos, jól optimalizált alkalmazás, és még ingyenes alternatívái is elfogadhatóan futnak a legolcsóbb új gépen is. Ugyanakkor a böngésző a gyakorlatban szinte olyan, mint maga az operációs rendszer, az kezeli a modern, dinamikus  webalkalmazásokat. Emiatt az éppen megnyitott oldalak jellege és száma határozza meg, hogy milyen erős processzor és mennyi memória kell hozzá, a Facebook és más, videós reklámokkal teletűzdelt oldalak bizony eléggé nagy étvágyúak.

Atom és Fusion

Ezért hát senkinek sem ajánlunk már egymagos processzort 1 GB RAM-mal, a lécet tegyük inkább egy kétmagos normál CPU és 2 GB RAM magasságába. Érdemes odafigyelni, mert a régebbi Intel Atom CPU-k és a kisebb AMD Fusion APU-k (pl. a C50) nagyon visszafogott, kompromisszumos teljesítményt nyújtanak, mely leginkább csak olcsó netbookok esetében indokolható. Minimumként 2 GB RAM-ot írtunk, de ha úgy ötezer forintot találunk még a pénztárcában, akkor megéri ezt 4 GB-ra bővíteni, ha nemcsak gépelésre, hanem erőteljesebb internetezésre is használjuk a gépet.

 



Ha megelégszünk integrált megoldásokkal - ami általános feladatokra kielégítő lehet -, akkor viszonylag olcsón juthatunk kisméretű és nagyon halk géphez. A kis méret alapja rendszerint egy apró gépház és egy Intel Atom vagy AMD Fusion rendszerű Mini-ITX alaplap kombinációja - az ilyen alaplapok között gyakran találunk csendes, ventilátormentes kivitelben készülteket is. Ha szeretnénk nagy felbontású videókat is lejátszani, akkor itt se adjuk alább két CPU-magnál és egy jobbfajta integrált GPU-nál (Nvidia ION vagy AMD Fusion). Ne feledjük, hogy ezekbe a házakba csak egyetlen 2,5 hüvelykes merevlemezt szerelhetünk, és a kisebbekben nincs hely az optikai meghajtónak sem. Ebben a kategóriában érdemes megnézni az egybeépített, gyári megoldásokat, melyek olykor egyáltalán nem drágábbak.

PC a cégnél

Ha egy kisvállalkozás újabb számítógépet szeretne az irodába, akkor általában egy általános masina mellett dönt, ami kis irodában teljesen megfelelő lehet, a középvállalatoktól felfelé azonban a márkás (brand) PC-ket szeretik, mivel ezekhez gyakran járnak olyan szolgáltatások, amik fokozzák a biztonságot (távoli menedzselés, központilag kezelt rendszermentések, lopásgátlás, kiemelt garanciális szolgáltatások). Kisirodai beszerzések esetén magunknak kell gondoskodnunk a megbízható működésről szoftveres oldalról is (rendszermentés, backup, titkosítás és adatvédelem, biztonsági frissítések). Az sem árt, ha egy szünetmentes tápegységgel megfejeljük a konfigurációt, ami túlfeszültség és áramkimaradás esetén védi a gépet a durva leállástól és adatvesztéstől.

 

Hirdetés



Ne feledkezzünk meg az operációs rendszerről sem. Ha nem akarunk plusz 30 ezret a végösszeghez írni, akkor általános területen - főleg otthonra - megfelelő lehet egy erőforrás-takarékos Desktop Linux, mint például a Xubuntu.

Árminimum: 60 000 Ft
Minimum a gyakorlatban: kétmagos processzor, 2 GB memória
Hasznos extrák: házba épített homlokzati portok és kártyaolvasó, integrált Wi-Fi



Játékosoknak



Ha játékgép kell, akkor az drága lesz – ez az állítás általában megállja a helyét. Persze az, hogy mennyivel mélyebben kell a zsebbe nyúlni, nagyban függ attól is, hogy milyen magasra tesszük a lécet.

 

Hirdetés

 

Rásüthetjük egy 130-140 ezer forintos összeállításra is, hogy az megfelel játékra, csakhogy esetében azért kompromisszumokat kell kötnünk, lejjebb kell vennünk a játék képének részletességét, ha meg szeretnénk tartani a Full HD felbontást – ami PC-s játékok esetében bizony illendő, különben játszhatnánk konzolon is, ahol a címek zöme csak 720p videomódban dolgozik. Azt sem árt számításba vennünk, hogy a játékok élethűsége, részletessége évről évre nő, és a ma megvásárolt alsó kategóriás gamer gépünk egy év múlva már csak retrogamer címkével lesz eladható.

Videokártyák

Eleve erőteljes CPU-ra lesz szükségünk. Még ha nem is lehet azt mondani, hogy valamennyi játék motorja kihasználja a többmagos CPU-k minden teljesítménymorzsáját, mindenesetre javasolt egy négymagos processzor bevetése. (Sajnos ezen a téren csak nagyon alapszinten rúghatnak labdába az integrált grafikus vezérlők.) A pluszköltségek kisebb részét adja a több RAM (legalább 4 GB, de inkább 8 vagy 16 ajánlott), a rengeteg nagy felbontású minta mozgatása miatt célszerű a lehető legjobb, nemcsak nagy frekvenciájú, de alacsony késleltetésű memóriamodulok beszerzése, a Dual Channel miatt kettesével, kitben.

 

 

Hirdetés

Az extra költségek nagyobb részét az erőteljes, legalábbis középkategóriás grafikus kártya teszi ki, ami 50-60 ezer forintos tételt képez – ahogy ez nyomon követhető Vásárlási tanácsadó rovatunkban is. Ha még nagyobb teljesítményt akarunk, akkor aránytalanul többet kell leszurkolnunk a high-end kártyákért, így érdemes lehet áthidaló megoldást alkalmazni. Ha hosszú távra tervezünk és szeretnénk kihasználni a VGA kártyák lassú, de állandó  árcsökkenését, akkor gondolkodjunk folyamatos bővítésben.

Válasszunk elviselhető többletköltséggel Nvidia SLI vagy AMD CrossFireX-kompatibilis alaplapot, melyben indíthatunk egy VGA-val. Az idő előrehaladtával és a játékok gépigényének növekedésével az áreróziót kihasználva, mondjuk egy év múlva, olcsóbban beszerezhetünk egy ugyanolyan kártyát, aztán esetleg még egyet (3-way SLI). Ezzel és később egy új processzorral évekig tekintélyes teljesítményszinten tarthatjuk a gépet komplett csere nélkül.

Tuningoljunk

Ha jót akarunk magunknak, tervezzünk be egy normális, erőteljes CPU-hűtőt, alapszinten megúszhatjuk egy 7000 Ft-os darabbal is. Ha túlhajtással szeretnénk további teljesítményhez jutni, akkor egy felső kategóriás réz hűtő vagy még inkább egy vízhűtés az, ami illik igényeinkhez. Szép álom lenne egy hangtalan játékgép, de sajnos felső kategóriás teljesítményt nem várhatunk passzív hűtéssel dolgozó masináktól.

 



Játékosoknál ezen túl egyáltalán nem mellékes, hogy milyen tápegység (PSU, azaz Power Supply Unit) kerül a gépbe, ennek teljesítményét főleg a GPU-khoz kell igazítani. Sajnos különösen a több videokártyás gépeknél nem túlzás a 800+-os tápok hajhászása, és egy belépő gamer géphez is kell legalább egy márkás 500 wattos darab. Utóbbi állítás igaz a videoszerkesztő konfigurációkra is.

Árminimum: 200 000 Ft
Minimum a gyakorlatban: négymagos processzor, 4 GB memória, közép-felső kategóriás GPU
Hasznos extrák: SSD, nagy fordulatszámú vagy hibrid merevlemez

Hirdetés



Multimédiás munkaállomás



Na, itt a helye minden extrának, ami hanggal és képpel kapcsolatba hozható. 5-10 éve még csak azok a konfigurációk rúghattak labdába a videoszerkesztés terén, melyek célhardvert tartalmaztak, ami levette a CPU válláról a terheket, és így a gép valós időben volt képes megbirkózni a feladattal, ami akkoriban a DV vagy esetleg DVCAM-szalagos felvételek valós idejű vágása volt.

 



A HD átka

Közben belépett a képbe a HD, a nagy felbontású (1440×1080 vagy 1920×1080 képpont) mozgóképek jobban megtornáztatják a gépet, különösen ha olyan vágóprogramot futtatunk, amely eredeti formátumában szerkeszti a videókat. Mára az MPEG-4 (jellemzően H.264) tömörítés vált uralkodóvá, ami teljesítményigényes, de szerencsére egy erősebb otthoni géppel amatőr szinten – pláne ha nem ragaszkodunk a teljes minőségben és képkockaszámmal történő valós idejű megjelenítéshez – már nincs szükség célhardverre. Pontosabban a célhardver maga a sokmagos CPU és a GPU, a grafikus gyorsítókártyák erejét ugyanis még az amatőr videoszerkesztő szoftverek is kihasználják az effektusok leképezésekor.

 

Hirdetés



A médiafeldolgozás és ki-be tömörítés nagyon jól párhuzamosítható feladat, amire fel is készítik félprofi videoszerkesztő szoftverek motorjait, így hatékonyan használhatjuk ki gépünkben azokat az extra CPU magokat, melyek eddig részint parlagon hevertek. Az erőteljes GPU-k is eleve olyan feldolgozó egységeket tartalmaznak, amik videós alkalmazásra igen jól programozhatók. Egy olcsó videoszerkesztő állomáshoz egy jobb négymagos processzor a méltó minimum a későbbi bővítés lehetőségével.

A mai CPU felhozatal mellett nem képtelenség a hatmagos modellt választani és 50-60 ezer forintos árszinten már hozzájuthatunk nyolc magos erőmű-CPU-hoz is. Ne feledjük, hogy ezek képességeiből még a játékok sem tudnak nagy mértékben profitálni, a mindennapi feladatok során nem érzékelnénk árnövekedésarányos teljesítményjavulást. A médiafeldolgozás során is akkor tudjuk szolgálatunkba állítani a rendszer erejét, ha a szoftver támogatja az adott számú mag használatát – van videoszerkesztő szoftver, melynek otthoni használatra forgalmazott olcsó változatában tiltva van a többmagos architektúra kiaknázása és ez a kapu csak a professzionális licenc használatával nyílik meg.

Gondolkodjunk SSD-ben

Úgy általában kívánatos egy SSD meghajtó vagy egy hibrid merevlemez, de ez csak részint igaz a videoszerkesztésben, ahol viszonylag nagyméretű fájlok szekvenciális kezelése a tipikus háttértár-feladat. Érdemes egy SSD-t, hibridet vagy 10 ezrees fordulatszámú merevlemezt rendszermeghajtónak alkalmazni, ahol sok kis állománnyal kell bajlódnia a Windowsnak, ugyanakkor egy szokásos HD-vágási feladat esetében szinte semmit nem profitálnánk abból, ha a filmeket tartalmazó meghajtót lecseréljük flashalapúra. (Persze ha tucatnyi HD képsíkból komponálunk videofalat, akkor semmi sem lesz elég jó.)

 

 

A DV-szalag 25 MB/s sávszélességén nem mutat túl egy Full HD H.264 stream (egy jobb fogyasztói videokamera felvétele 24 MB/s-t nyom), nincs szükség különleges háttértárerőre, egy jobb 7200-as fordulatszámú meghajtó megteszi. Ha nincs sok pénzünk, akkor is törekedjünk egy külön rendszermeghajtóra. RAM tekintetében a 4 GB a minimum, de ha összetettebb kompozíciós projektjeink is vannak, akkor hamarosan hőn óhajtjuk majd a 8 GB-ra bővítést.

Árminimum: 180 000 Ft
Minimum a gyakorlatban: négymagos processzor, 4 GB memória, középkategóriás GPU
Hasznos extrák: külön (akár hibrid) merevlemez vagy SSD a rendszer számára, kártyaolvasó a gépházban

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://pcworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.